újabb fordulat a "megfigyelési" ügyben: A lufi, ha pukkan

szerző
Somos András
publikálva
1999/45. (11. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A tavaly nyár óta tartó ún. megfigyelési ügy első épkézláb ötlete realizálódott a múlt héten: a miniszterelnöki bejelentés hátterét vizsgáló bizottság szocialista alelnöke, Keleti György ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést tett az ügyészségen. A hatósági eszközökkel történő feltárás eredményeként végre kiderülhet, volt-e alapja Orbán Viktor 1998. augusztus 25-i monológjának.

A tavaly nyár óta tartó ún. megfigyelési ügy első épkézláb ötlete realizálódott a múlt héten: a miniszterelnöki bejelentés hátterét vizsgáló bizottság szocialista alelnöke, Keleti György ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést tett az ügyészségen. A hatósági eszközökkel történő feltárás eredményeként végre kiderülhet, volt-e alapja Orbán Viktor 1998. augusztus 25-i monológjának.

Újabb fordulat a "megfigyelési" ügyben

Keleti lépése okozott némi felfordulást a nagyobbik kormánypárt tájékán, ha ezt nem szívesen ismerik is be a fideszesek. A tét nem kisebb, mint a miniszterelnök szavahihetősége. Innen nézve több mint figyelemre méltó Boross Péter egykori miniszterelnök, jelenlegi kormányfői tanácsadó szombati Magyar Hírlap-beli interjúja. A papíron MDF-es politikus azt nyilatkozta Orbán Viktor tavaly augusztusi, az előző kormányt hírbe hozó bejelentéséről (ami, ha emlékezünk még rá, huszonhét fideszes politikus és családtagjaik titkos, törvénytelen, közpénzekkel megfizetett megfigyeltetéséről szólt): előfordulhat, hogy egy vezető politikus nem mindig precízen fejezi ki magát, esetleg szóbeli információk alapján formál véleményt. Boross szerint az ellenzék abbahagyhatatlan üggyé dagasztotta a kormányfő emlékezetes mondatát, s esze ágában sincs nagyvonalúnak lenni.

Hoppá, hoppá. Boross előállt a farbával: mindannyiunknak lehet nehéz napja, amikor nem vagyunk urai a szavainknak, miért kell ebből akkora felhajtást csinálni?

Egy feljelentés

és egy ajánlat

Keleti György feljelentésében a miniszterelnök által említett (eddig ismeretlen) elrendelőt hivatali visszaéléssel, az esetleges felhasználókat jogosulatlan adatkezeléssel, az adatgyűjtőket pedig különleges adatokkal való visszaéléssel gyanúsítja. Azzal, hogy ismeretlen tettesek ellen küldené nyomozni az ügyészséget, Kosztolányi Dénes (Fidesz) bizottsági elnök szerint Keleti vakvágányra viszi a testület munkáját, "gyanúba keveri az összes meghallgatott személyt". Emiatt a múlt pénteki bizottsági ülésen az elnök, majd a szavazáson a többség elfogadta Nyitray András (Fidesz) napirendi javaslatát: szükségtelen a bizottsági jelentés elveiről vitázni, még ha egy korábbi határozat erre kötelezte is őket.

A pénteki ülés amúgy a szokott koreográfia szerint zajlott: botrányos jelenetektől sem mentes felfordulás. Kosztolányi például még délután kettőkor is változatlan elánnal szapulta Keletit. Utóbbi a MaNcsnak azt mondta: a független ügyészség vizsgálódásának dokumentumait a miniszterelnök bejelentésében említettek fogják képezni. Arra, hogy miért nem tette meg e lépést korábban, Keleti azt válaszolta: bízott benne, hogy a koalíció érdekelt a fideszes vezetők elleni adatgyűjtés alapos kivizsgálásában.

Ám a jelek nem erre utaltak: amit tudni lehet, annak alapján egyre valószínűbb, hogy a tavaly augusztusi bejelentés nem támasztható alá bizonyítékokkal. Alighanem ez lehet az oka Nyitray András nevezetes ajánlatának is, amit a szocialista Vancsik Zoltánnak tett: ha a jelentés nem feszegeti Orbán szavahihetőségét, így a fideszes honatya, gyorsan le lehet zárni az egészet. Keleti a pénteki ülésen egyébként ezt nem is felejtette el szóba hozni: Nyitray a teremben nem tiltakozott. Az más kérdés, hogy az aznapi RTL-híradóban már azt mondta, az ülésen elutasította e feltételezést. Keleti szerint a parlamenti többség az előzőleg a bizottságban a MIÉP-pel együtt átpasszírozott jelentést minden bizonnyal elfogadná. Abban pedig valószínűleg az állna, hogy a Kosztolányi által fülön csípett komcsik törvénytelenül figyeltek mindenkit, akit csak értek.

Egy ilyen tartalmú dokumentum megszületését persze az ügyészségi vizsgálat sem hátráltatja, ámbár maga Kosztolányi is azért dühös pro forma Keletire, hogy a hatósági eljárással úgymond rengeteg időt veszteget el a bizottság.

Hogy is volt?

Orbán Viktor 1998. augusztus 25-én azt mondta: a frissen kinevezett állami vezetőket (Simicska Lajos, Gansperger Gyula) személyüket sértő, megalapozatlan vádaskodások érték. "Olyan dokumentumok jutottak a kormány birtokába, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy ez egy jól felépített rágalomhadjárat része." Ezt a még az előző kormány idején, 1997-ben elvégzett titkos, törvénysértő adatgyűjtés alapján igyekeztek felépíteni. Orbán leszögezte: "dokumentumai szerint nyilvánvaló", hogy az így gyűjtött adatokat a választási kampányban akarták felhasználni, illetve ezeket most "sajátos rendben a kormány lejáratására, rágalmazására kívánják a nyilvánosság előtt bemutatni". A kormányfő érzékeltette: az utasításokat adók reménykedtek terhelő adatok beszerezhetőségében, "aminek költségét elsősorban a polgárok fizették". Megfogalmazta, hogy "elrendelték" az adatgyűjtést. Szájer József frakcióvezető rögtönzött sajtótájékoztatóján menten "magyar Watergate"-nek nevezte az ügyet, Deutsch Tamás pedig az aznap esti Aktuálisban arról beszélt: az anyagot olvasva megdöbbentette édesanyja leánykori nevének látványa, meg egy taxisofőrt emlegetett (lásd még: vox populi), aki szerint "ezektől minden kitelik". (Na, kik is lehetnek azok az ezek?)

Szeptember elején a nemzetbiztonsági bizottságban Kövér László főtitoknok elismeri: a miniszterelnöknél lévő iratokhoz hasonló tartalmú dokumentumokat juttattak el ismeretlenek a sajtónak. Ebben a nyilvános céginformációkból beszerezhető adatokból álló összeállításban nemcsak fideszes, hanem szocialista és SZDSZ-es képviselőkkel, családtagjaiknak érdekeltségeivel is foglalkoztak az ismeretlen tényfeltárók (erről mondjuk nemigen szokás beszélni).

Kövér faxa

Idén március 19-én, hét hónappal a bejelentés után első ülését tartotta a vizsgálóbizottság. Április 9-re derült ki, hogy milyen eredménnyel jártak azok a belső vizsgálatok, amiket Orbán kérésére Kövér László titokminiszter, Gyuricza Béla államtitkár, Pintér Sándor belügy- és Szabó János honvédelmi miniszter végeztetett. Szabó és Gyuricza élből lekoptatta a bizottságot, Pintér válaszát titkosították (kiszivárgott hírek szerint két belügyis fazon saját szakállára bele-belenyúlt a minisztériumi nyilvántartásokba, amiért keményen sújtotta is őket a dolgozó nép megvetése. Ez viszont gyaníthatóan nincs összefüggésben az Orbán által felolvasott Céginfóval.)

Április 9-én, az ülés megkezdése után (!) fél órával Kövér faxot küldött a bizottsághoz. E levél túlzás nélkül az ügymenet egyik legfontosabb mozzanatának tekinthető, mivel az abban foglaltak érzékelhetően irányt szabtak a további vizsgálódásoknak. A faxban többek között az áll, hogy Demeter Ervin, Kövér politikai államtitkára - a miniszterelnök kérésére - osztályvezetői szintig nyilatkozatot kért az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Szakszolgálat (NBSZ) vezetőitől, valamint a fedővállalkozásoktól: kaptak-e utasítást az előző kormány idején a Fidesz politikusainak és családtagjainak megfigyelésére, velük kapcsolatos környezettanulmány készítésére vagy egyéb adatgyűjtésre, vettek-e részt ilyen munkában, illetve volt-e tudomásuk ilyen tevékenységről. Demeter szeptember 3-án arról tájékoztatta Orbánt, hogy az írásbeli nyilatkozatok valamennyi esetben nemleges választ tartalmaztak, kivéve a Protan Rt. vezetőjét, aki belevágta Demeter arcába: hagyj békén, Ervin, nem vagyok fedővállalkozás. Demeter a kormányfői bejelentés másnapján elment egy másik céghez, a Pinpointhoz, hogy "ellenőrizze a sajtóban megjelent információkat". A botrány kirobbanásának másnapján ugyanis a Magyar Hírlap azt az információt közölte a Nemzetbiztonsági Hivatal tulajdonában lévő Protan Informatikai Biztonsági Tanácsadó Rt.-ről, hogy ez az egyik tulajdonosa a Fidesz vezetőit állítólag megfigyelő Pinpointnak. Kövér faxa arról is szól, hogy a tulajdonlás tényét megerősíti az a jelentés is, amely szerint a Pinpoint "személyi hátterét, anyagi, technikai háttérbázisát, vezetésének politikai elkötelezettségét tekintve (az irat csak sejteti, mert, ahogy fogalmaz, >>bizonyítani nem lehet képes lehetett olyan jellegű munkákra, mint a Fidesz-vezetőkről történt adatgyűjtés". Ez a megfigyelési ügy kulcsmondata. A "képes lehetett" fordulat március óta azt jelenti: mindaddig, amíg nincs bizonyíték arra, hogy nem ők végezték el a munkát, addig bizony ők azok, akik megfigyeltek. Sajátos jogértelmezés, az egyszer biztos.

Demeter utasítására másnap szakértői ellenőrzést végeztek a cégnél, ám a cég működésével kapcsolatos iratokat, dokumentumokat megsemmisítették, "illetve kivonták az ellenőrzés alól". Ezt egyébként az egy hónappal ezelőtti zárt ülésen meghallgatott Méth György ügyvezető cáfolta -állította a MaNcsnak Nikolits István (MSZP), Kövér hivatali elődje. Méth azt mondta ugyanis, hogy Demeterék lefoglalták az összes, "több bőröndnyi" iratukat. Az, hogy a számítógépek memóriatárában nem találtak semmit, csak azt jelentette a cégvezető szerint: azokat szövegszerkesztésre s például céginformációk lehívására használták. Hogy mik vannak! Akár így volt, akár nem, Kövér László újabb muníciót adott Kosztolányi oknyomozásához. Mint ahogyan azon megjegyzésével is, hogy Nikolits az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény felhatalmazása ellenére sem készítette el a fedővállalkozások működésére vonatkozó miniszteri utasítást. Hiányoztak tehát azok a garanciák, amik nélkül nem volt áttekinthető és ellenőrizhető e cégek tevékenysége. "Nem zárható ki egyértelműen, hogy ezek működése átlépte a törvényesség határait" - írja a titokminiszter; a felvetés jogossága aligha vitatható, csak éppen konkrét ügyekhez konkrét bizonyítékok kellenének.

A koronatanú

Kövér e levele azért is mérföldkő, mert itt kerül először a képbe a Pinpoint Kft., no meg Lakatos Miklós önmerénylő, saját Trabantjának legádázabb ellensége.

Lakatost Kosztolányi a május 21-i ülésen koronatanúnak nevezte. Már az áprilisi Kövér-levél említi Lakatosnak a Pinpointtal kapcsolatos 1998. március 11-i bejelentését, amit még Nikolits hivatalának tett (írásos feljegyzésében Lakatos azt állítja, hogy a hivatásosok a szolgálat érdekeivel ellentétesen fusiznak a Pinpointnak.) E bejelentés lett aztán az Orbán Viktor által ez év április 30-án átadott bizonyítékok egyike. A Lakatos-féle jegyzőkönyvet 15 évre titkosították, ám a Kriminálisban hamarosan megjelent. Lakatos jó ideje gyűjtötte a Pinpointról az adatokat, mert úgy vélte: a Pinpoint vezetői óriási pénzeket nyúlnak le az üzleti szféra megrendelőitől, miközben csak 7-10 ezer forintot osztanak ki az általuk dolgoztatott szolgálatos kollégáknak. E konstrukciót ráadásul Lakatos alkalmasnak tartotta, hogy bűnözői csoportok, ellenérdekelt titkosszolgálatok is beépüljenek, ezért célja a Pinpoint megszüntetése volt, amit a már az új kormány idején lezárult vizsgálat végén örömmel is nyugtázhatott. (Lásd: Égj, Trabant, égj, MaNcs, 1999. szeptember 9.)

Balkanyar

Orbán Viktor bizottsági meghallgatása után három nappal tudta meg a közvélemény a mindmáig egyetlen biztosan megfigyelt fiedeszes politikus nevét. Orbán a parlamentben ismertette a titkos dosszié egy részletét. Kényszerből persze, hiszen Magyar Bálint (SZDSZ) belehajszolta az államtitoksértésbe, amikor követelte: a kormányfő nevezzen már meg egy megfigyelt fideszest. Pokorni Zoltánt a máig hatszor a bizottság elé idézett Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője kívánta volna figyeltetni - egy kormányőr közvetítésével - egy magánnyomozóval. Ez utóbbi, Faragó Lajos vallomása szerint nem a képviselő közéleti tevékenységére irányult a sasolás, hanem arra, milyen gazdasági érdekeltség áll Pokorni mögött, aki a parlamentben 1996 végén Xénia-ellenes felszólalásokat tartott (nagyon helyesen, de ezt most mi tesszük hozzá - a szerk.). A figyelés két hete nem volt törvénytelen, nem közpénzből finanszírozták, nincs köze a titkosszolgálatokhoz, és nem tudták volna a választási kampányban rágalomhadjárat céljaira használni, mivel Pokorninak soha nem voltak gazdasági érdekeltségei. Ennek ellenére 1,5 millió forintért Kövér László megvásároltatta Földi László volt hírszerző ezredessel, a ma állami megrendelésekre őrző-védő Defend Kft. ügyvezetőjével ezen magánnyomozói megbízás tárgyi bizonyítékát, egy bizonyos hangkazettát.

Amin Szekeres Imre és Csintalan Sándor szocialista képviselők neve szerepel. A kazetta tanúsága szerint Faragó a köztársasági őrezred tisztjének, Bédi Csabának arról beszél, hogy korábban is megkeresték őt. A nyomozó vallomása szerint ez a személy Szekeresre hivatkozott ismerősként, midőn megbízást akart volna adni. Faragó többször nem látta ezt az embert. Csintalan Sándor neve - a szakvélemény szerint - rekonstruálhatatlan összefüggésben hangzik el a kazettán. Jól értesültek tudni vélik, hogy Csintalan közeli kapcsolatban volt a Xénia egy vezetőjével. Mindkét szocialista politikus a bizottság elé járult hát, jót nevettek, aztán hazamentek.

Időt kérünk!

Kosztolányi Dénes múlt pénteken azt mondta: ha az ügyészség Keleti György feljelentése miatt nyomozni kezd, a parlamentnek ki kell adnia Szekeres Imrét, Csintalan Sándort és valószínűleg Nikolits Istvánt: vagyis fel kell függeszteni mentelmi jogukat, ez pedig, mint arról szó volt már, szerinte hátráltatja a bizottsági jelentés elkészítését. Amit persze Kosztolányi sem gondol komolyan. Meg aztán nem a bizottságot kell most már félteni az elvesztegetett idő miatt, hanem az ügyészséget.

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
1999/45. (11. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra