Újra izzik majd a K-vonal: kiépítik a kormányzati telefonhálózatot

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 15.

Belpol

Halló, halló, elvtársak!

Újra nem nyilvános, belső vezetékes telefonhálózattal kötné össze az összes fontosabb kormányzati és közigazgatási szervet a kormány – írja a Magyar Nemzet. Ahogy egykor  a kommunista időkben a K-vonal, úgy funkcionálna a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által aláírt javaslat fedett vonala is, amely minden államigazgatási és rendvédelmi szervet, kormányhivatalt, állami kórházat, kormányzati fenntartású közigazgatási szervet, de még az Országos Bírósági Hivatalt és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot is összekötné.

Az eredeti K-vonal 1947-ben Gerő Ernő utasítása nyomán épült ki, és 1998-ban szűnt meg.

A beruházással a Magyar Közlöny hétfőn megjelent Hivatalos Értesítője szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) bízzák meg: idén 300 millió forintot emészt fel a projekt, amit a Belügyminisztérium biztosít, ám a végösszeg ennél biztosan több lesz, mert még a 2019-es költségvetésben is kell vele számolni.

A javaslat szerint 2018 nyara után az érintett szerveknek fel kell mondani addig élő telefonos szerződéseiket. Mert mindez ráadásul csak az első lépés, a vezetékes hálózatot hamarosan ugyanis zárt kormányzati mobilhálózat is követheti. Ennek kidolgozásával a miniszterelnök Pintér Sándor belügyminiszter mellett Lázár János kancelláriaminisztert és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg. A Magyar Nemzet felidézi, azért is érdekes ez, mert a Magyar Telekom idén februárban kötött egy 39 hónapra érvényes flottás szerződést a kormánnyal 200 ezer SIM-kártyáról.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.