Választási párt lehet a megoldás az összefogással küszködő ellenzék bajára?

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 15.

Belpol

Róna Péter szerint simán.

Róna Péter közgazdász a Hír TV Egyenesen című hétfő esti műsorában egy választási párt megalakításának lehetőségét vizionálta az összefogással küszködő ellenzéki pártok számára. Róna Kálmán Olgánál arról beszélt, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem képes győzni 2018-ban, kormányváltás nélkül viszont nagy az esélye annak, hogy Magyarország „kipenderül az Európai Unióból”.

„Az ország mélységes erkölcsi válságban szenved” – fogalmazott Róna Péter, aki szerint „az országból a gyűlölet tanyája lett, a rosszindulat és az összeférhetetlenség országa”.

„Ne legyen senkinek illúziója, ha ez az állapot, ez a politika folytatódik 2018 után, akkor Magyarország kipenderül az Európai Unióból” – mondta. Róna szerint ha az ellenzék nem szedi össze magát, és nem tud hitelt érdemlő jövőképet felmutatni, nem képes a saját érdekein túllépni, akkor Magyarország helye az európai közösségben egyszerűen megszűnik.

„Meg kell érteniük az ellenzéki pártoknak, hogy egyikük sem kormányképes, és az eddigi teljesítményük alapján bármelyikük vagy bármilyen kombinációjuk sem tudna nyerni” – fogalmazott a közgazdász. A választást szerinte csak akkor lehet megnyerni, ha minden választókerületben egy jelölt indul a Fidesz jelöltje ellen, ekképp életszerű lenne, ha az ellenzéki pártok létrehoznának egy választási pártot, saját tevékenységüket pedig lényegében felfüggesztenék.

Róna felvetése az összefogás egy új formája, amely aligha valósulhat meg, ha acsarkodás és függetlenségi harc folyik a pártok között.

Ráadásul az elképzelt választási párt saját listáján Róna szerint legalább minden harmadik névnek újnak kellene lenni – olyan embereknek, akik eddig vezető szerepet töltöttek be a politikában, nem lenne szabad pályázniuk. Ami jelen helyzetben megint csak elképzelhetetlen.

A listaállítás körül várható vitákra vonatkozó kérdésre Róna azt mondta: lehet, hogy összevesznének, lehet, hogy nincs meg a szükséges jóindulat és bizalom, de ezek a pártok is "a tűzzel játszanak", mert "Magyarország sorsáról van szó".

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.