„A választásokig tervezünk” – Interjú a Kettős Mérce főszerkesztő-helyettesével

Belpol

Októbertől hírportálként működik tovább a Kettős Mérce. A független újságírás mellett a politikai aktivizmust és az újbaloldal népszerűsítését is feladatuknak tartják. Erről beszélgettünk Diószegi-Horváth Nóra főszerkesztő-helyettessel.

magyarnarancs.hu: Mi változik a munkátokban a hírportál indulásával? Eddig bloggerek voltatok, mostantól újságírók lesztek?

Diószegi-Horváth Nóra: Több mint egy éve tervezzük, hogy blogból rendes online hírportállá alakulunk, az utóbbi hónapokban szerintem már érezhető volt a tudatosabb működés, a professzionalizáció. A Mérce szerkesztősége sokféle emberből áll. Vannak, akik korábban újságíróként dolgoztak, vannak, akik teljesen más területről jöttek, és bloggerként kezdték az írást. De folyamatosan fejlődünk a cikkek megírtságában, a blog felépítettségében és a témaválasztások összehangolásában is. Októberben leginkább az változik, hogy leválunk az Index blogketrecéről, és saját portált indítunk. Emellett hivatalos sajtótermékként bejegyeztetjük magunkat a Médiahatóságnál is.

magyarnarancs.hu: Az Indexről való leválásnak van köze az Index tulajdonlása körüli kavarásokhoz?

DHN: Nem igazán, inkább azt gondoltunk, hogy a fejlődésünk egy idő után kinövi a blog formátumot. A leválás persze jelent egyfajta függetlenedést, de elsősorban technikai értelemben. Nyilván elképzelhető, hogy a kormánypropaganda idővel a blog.hu-s oldalakra is rásüti majd a Simicska-bélyeget, de minket eddig nem találtak meg ezzel.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: A mércés cikkek nagy többsége ma publicisztika. Ezen terveztek változtatni?

DHN: Már elkezdődött egy kiegyenlítődés a tény- és véleménycikkek arányában, erre a jövőben is figyelni fogunk. Ugyanakkor a küldetésünk része az is, hogy véleményünket, politikai elköteleződésünket minden számunkra fontos ügyben felvállaljuk.

magyarnarancs.hu: A cikkek mennyisége is növekedni fog?

DHN: Jelenleg napi két saját cikkünk jelenik meg, emellett Facebook-oldalunkon kommentáljuk a napi aktualitásokat. A hírportálon is napi két nagyobb anyagot tervezünk: egy ténycikket, riportot vagy interjút és egy publicisztikát. Ezen kívül naponta körülbelül nyolc hír lesz még az oldalon, fókuszban a számunkra kiemelten fontos témákkal – szegénység, oktatás, egészségügy, a dolgozók és a nők helyzete –, és persze valamelyest kontextusba helyezve.

magyarnarancs.hu: A kampánnyal megcélzott plusz 5 millió mire elég, új szerzőitek is lesznek?

DHN: Az 5 millió forinttal 2018 áprilisáig, a választásokig tervezünk. Ebben benne van a honlap létrehozásának és üzemeltetésének a költsége. És igen, ahhoz hogy biztonságosan tudjunk működni, és ne haljunk bele a munkába, minimum egy újságírót fel kell még venni magunk közé.

magyarnarancs.hu: Eddig részben önkéntes munkában csináltátok a Kettős Mércét. Mi lesz ezután?

DHN: A Mérce nyolc fős szerkesztőségének tagjai a munkájuknak megfelelő, közösen megállapított fizetést kapnak. Itt nem milliókra kell gondolni, és még csak nem is a piacon szokásos fizetésre. Ezen felül bő 20-30 ember önkéntes munkában ír hozzánk cikkeket, vagy segíti más módon – szerkesztéssel, plakáttervezéssel, a projektjeinkben való részvétellel – a működésünket, alkalmanként felkért szerzőink köre pedig ennél is szélesebb. Ők reményeink szerint októbertől is önkéntesen támogatnak majd minket.

magyarnarancs.hu: Közleményeitekben hangsúlyozzátok, hogy már ma is 100 százalékban olvasói támogatásokból működtök. Miért nem törekedtek reklámbevételekre vagy pályázati pénzekre?

DHN: Mert így tudjuk a függetlenségünket a legtisztább módon garantálni az olvasók felé. Alap, hogy sem pártok, sem oligarchák nem állnak mögöttünk. Pályázatoknál felmerülhetne az a veszély, hogy irányított módon a pályázat elvárásaihoz igazítjuk a cikkeinket. Reklámból egy ekkora online hírportál valószínűleg minimális bevételre tudna szert tenni, ráadásul nagy energiabefektetéssel, ami nem biztos, hogy megéri. Kormányhirdetést vagy egyéb irányított reklámot sosem hoznánk le, persze nem is keresnek ilyesmivel.

magyarnarancs.hu: Beszálltatok a Vágó Gábor által indított népszavazás aláírásgyűjtésébe, korábban az egyik CEU-s tüntetésen beszédet is mondtál a Tanítanék tagjaként. Hol van nálatok az a határ, ami felett a politikai aktivizmus már gátolja az újságírói függetlenséget?

DHN: Nem állok egyedül az aktivizmusommal, azt hiszem, ilyen vagy olyan formában a szerkesztőség majd minden tagja részt vett vagy részt vesz valamilyen mozgalom életében. Ezt fontosnak tartjuk, és hiszünk is benne. Szerintem az újságírói munkánkat sem akadályozza. Egyrészt azért nem, mert minden egyes politikai szerepvállalásunkat névvel és arccal vállaljuk. Egy jobb és élhetőbb Magyarországért dolgozunk mind aktivistaként, mind a Kettős Mérce újságíróiként. Arra is figyelünk, hogy a részrehajlás lehetőségét a minimumra szorítsuk, én például pont ezért nem szoktam a Tanítanék mozgalom belső ügyeiről írni.

magyarnarancs.hu: Azt a veszélyt nem érzitek, hogy ez a fajta aktivizmus összecseng az Orbán-féle narratívával, miszerint az ellenzék szerepét a pártoktól újságírók veszik át?

DHN: A Fidesz elemi érdeke, hogy mindig újabb és újabb ellenségeket kreáljon. Hogy az ellenzéki pártok inkompetenciája pont a választások előtt vette ki a Fidesz kezéből a muníciót, az teljesen logikusan vezetett oda, hogy a közélettel még elkötelezetten foglalkozó mozgalmakat vagy független sajtótermékeket támadják. De nem a mi hozzáállásunk változott, hanem a Fideszé. Én újságíróként, még a Vasárnapi Híreknél néhány éve is ugyanúgy írtam, mint most, és aktivistaként másfél évvel ezelőtt sem voltak mások a motivációim, mint ma. Persze, jelentősen átalakult az a tér, amelyben mozgunk, de ez még inspirálóan is hathat az emberre.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Kik olvassák és kik támogatják a Kettős Mércét?

DHN: Leginkább a Facebook-követőinkről látunk adatokat. Főleg középkorú olvasóink vannak, egy kicsit többen vannak a nők. Körülbelül egyharmaduk Budapesti, a maradék a vidék és a külföld között oszlik meg.

magyarnarancs.hu: Deklarált célotok volt, hogy a szegényebb, kevésbé iskolázott rétegekhez is eljussatok. Ez mennyire sikerült?

DHN: Nagyon büszkék vagyunk Feketemosó című nyomtatott havilapunkra, amelyet a Közélet Iskolájával közösen készítünk. Ennek az volt a célja, hogy az olyan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz is eljuttassa a Mércét, melyek tagjai nem jutnak internethez, és így nagy valószínűséggel teljesen el vannak zárva a kormánytól független médiától. Minden hónapban kiválogatjuk a Kettős Mércén megjelent cikkek közül azokat, amelyek fontosak, relevánsak lehetnek ezeknek az embereknek. Bárki maga is kinyomtathatja és terjesztheti a Feketemosót, szociális ellátó intézményekben és szegénységben élő emberek körében terjesztjük, de civil partnereink segítségével vidékre, például Bagra vagy Pécsre is eljut.

magyarnarancs.hu: Hány példában terjesztitek az újságot?

DHN: Körülbelül 300 példányban jelenik meg, nem számítva a tőlünk függetlenül kinyomtatott példányokat.

magyarnarancs.hu: Az általános tájékoztatás mellett mennyire célja a Kettős Mércének, hogy az újbaloldali politikai irányzatot propagálja Magyarországon?

DHN: Nagyon fontos, hogy van még Magyarországon független, ellenzéki újságírás. Minden ilyen lap lényeges szerepet tölt be. Mi vállaltan az újbaloldali közösség szerves része vagyunk, következetesen képviseljük ezeket az értékeket cikkeinkben és minden egyéb tevékenységünkben.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Szerinted mi az oka annak, hogy míg Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban szép sikereket ért el ez az irányzat, itthon az újbaloldali agendát felvállaló Párbeszéd egyáltalán nem tudott erősödni?

DHN: Szerintem nem csak a PM-en múlt, hogy nem tudott az újbaloldali gondolat mögé tömegbázist építeni, belejátszottak ebbe a teljes baloldal 2014 óta tapasztalható zavarai, feszültségei. Azt gondolom, hogy a PM következetesen képvisel bizonyos értékeket, de nagyon nagy az ellenzéki zaj, előtérbe kerültek a választási indulás technikai kérdései, erős értékállításokkal nehéz tömegeket mozgósítani. Egyelőre inkább arra lenne igény, hogy egy kicsit áttekinthetőbb legyen a pártkínálat.

magyarnarancs.hu: Nem inkább arról lehet szó, hogy a magyar társadalom nem nyitott az újbaloldali gondolatokra?

DHN: A magyar társadalomban van igény ezekre a gondolatokra, és arra is, hogy közösségek, mozgalmak, pártok szerveződjenek a képviseletére. Ha nem így gondolnám, nem is csinálnám. A szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, az oktatási rendszer zsákutcái ma a legnagyobb problémát jelentik Magyarországon. Hogy eddig miért nem volt sikeres az újbaloldal, arra több magyarázat létezhet: erős az apátia, nagyon szűk a médiatér, és itt van az előbb említett túl nagy pártkínálat is.

magyarnarancs.hu: Az 5 millió forintból a választásokig tudjátok tervezni a működéseteket. 2018 fordulópont lehet a lap működésében?

DHN: A választási részvételre való buzdítást kiemelt célnak tartjuk a Mércénél, ha más megoldás nincs, jó lenne, ha legalább kétharmada nem lenne a Fidesznek. De talán arra is van esély, hogy az abszolút többségüket elveszítsék. Mindenesetre a mi működésünket semmilyen választási kimenetel nem befolyásolja, az értékeinket akkor is számon fogjuk kérni a hatalmon, ha valami csoda folytán baloldali kormányzás lesz 2018-tól. A társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok semmilyen forgatókönyvben nem szűnnek meg 2018 áprilisában. Hogy sajtószempontból mi lesz a választások után, az már érdekesebb kérdés. Ma is iszonyú durva a helyzet, szinte már hírnek sem számít, hogy lefejezik a Pannon Lapok Társasága megyei napilapjainak vezetőségét. Ez azért elég ijesztő. A mi helyzetünk annyiban könnyebb, hogy csak az olvasóktól függünk, akik szerencsére kezdik megérteni a helyzet súlyosságát. Reméljük, megéri majd nekik belénk fektetni a bizalmukat és a pénzüket.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”