Magyarország úgy vált 2004-ben EU-taggá, hogy a legnagyobb belső területi egyenlőtlenségeket cipelő országok egyike volt az újonnan érkezettek között. A politikai rendszerváltás és a gazdasági szerkezetváltás menedzselése mellett a magyar állam erejéből arra már nem futotta, hogy hatékonyan beavatkozzék az elmaradottabb régiók felzárkóztatásába: e feladathoz nem rendelkezett érdemi nagyságú fejlesztési forrással. Ennek felgyorsítására külső források kellettek, amik az uniós tagsággal elérhetővé váltak. A nagyságrendi különbségekre egyetlen példa: abban a csonka ciklusban (2004-2006), ami a csatlakozásunktól az unió hétéves költségvetési ciklusának végéig tartott, 1350 milliárd forint lehívható pályázati összeg állt az ország rendelkezésére - míg a Széchenyi-terv keretén belül évi 45-50 milliárd szétosztására volt lehetőség.
Az európai közösség jelenleg hatályos alapokmánya, az amszterdami szerződés kimondja: "A közösség különösen azt tűzi ki célul, hogy csökkentse a különböző régiók közötti fejlettségben mutatkozó eltérést, és a kedvezőtlenebb adottságú régiók - beleértve a falusi övezetek - elmaradottságát." Az alábbiakban Békéscsaba példáját vizsgálva azt tesszük mérlegre, hogy Magyarország eddig miként élt e lehetőséggel.
Fontos, de nem az igazi
Békés megye és ezen belül Békéscsaba a rendszerváltás egyik vesztese. Keleti fekvése, öröklött rossz iparszerkezete - amit tovább súlyosbított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar válsága -, kritikán aluli közúti megközelíthetősége miatt nem befektetési célpont. (Hogy mást ne mondjunk, Békés az egyetlen megye, amelynek a területén nem található egy számjelzésű főút.)
Úgy tűnt, hogy az uniós források révén a térség megkezdheti a fölzárkózást. Hat év múltán helyben egyöntetű a vélemény: a város és a térség leszakadását nem sikerült megállítani, sőt a folyamat gyorsult. Pedig sikeres pályázatból nem volt hiány: megépült a város mellett egy regionális szinten korszerűnek mondható repülőtér csaknem másfél milliárd forintért; 500 millió forintért teljesen felújították a Munkácsy Múzeumot; egymilliárd forintért az országban az elsők között adták át a szakképzés korszerűsítését célzó területi integrált szakképzési központot (TISZK); négyszázmilliót meghaladó öszszegből elektronikussá vált a helyi közigazgatás (e-közigazgatás); a Körösök-völgye Natúrpark részeként látogatóközpont épült Békéscsabán. A nyertes pályázatok eredményeként a közeljövőben készül el a békéscsabai szennyvízberuházás, újul meg a belváros, épül Agora néven multikulturális centrum a jelenlegi ifjúsági ház bázisán, továbbá a Norvég Alapból finanszírozzák az Ibsen Palota (művészeti iskola és közművelődési centrum) kivitelezési munkáit. Kalandpark megvalósítására is nyert pályázati pénzt a város, ámbár ez az elképzelés a kivitelezési összeg nagysága miatt éppen elbukni látszik. Más megyeszékhelyekhez képest (a régióközpontokat ne számítsuk ide) a békéscsabai pályázati aktivitás és eredményesség aligha nevezhető rossznak - így viszont még hangsúlyosabb a kérdés: miért nem sikerült megállítani a térség leszakadását?
A nyertes pályázatok között feltűnően sok a kulturális-közművelődési célú. Ez önmagában nem volna baj, de hiányoznak mellőlük a gazdaságfejlesztést, a befektetés-ösztönzést, a munkahelyteremtést célzó projektek. Másfelől az is tény, hogy a helyi gazdaságélénkítést célzó fejlesztések eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A negyven-ötven fős gépek fogadására alkalmas békéscsabai repülőtérnek nincs számottevő forgalma. A TISZK jelentőségét az adhatná meg, ha a már jelen lévő és a betelepülő cégek új szakképzési igényeikkel bombáznák az intézményt. Kétségtelen, hogy egy térség korszerű szakképzés nélkül soha nem lesz vonzó befektetési célpont; az integrált iskola megléte előfeltétel, csak nem tudni pontosan, hogy mit szolgáljon.
"Ezen a téren nagyon szűk az önkormányzatok számára a pályázati tematika" - mondta lapunknak Nagy Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének (RKK ATI) igazgatója. Egy nemrégiben zárult kutatásuk az észak-békési Szeghalom önkormányzatának pályázatait elemezve kimutatta, hogy a háromszázból mindössze 5-6 százalék gazdaságfejlesztési tárgyú. Pedig, mint Nagy Gábor hozzátette, az önkormányzatok kifejezetten törekszenek ilyen tematikájú fejlesztési pályázatok benyújtására.
Az önkormányzatok feladata a helyi gazdaságfejlesztésben a háttérfeltételek biztosítása - magyarázta Belanka Csaba, az RKK ATI segédmunkatársa. A helyben élők lényegesen nagyobb szerepet tulajdonítanak a helyi gazdasággal összefüggő kérdések kezelésében az önkormányzatoknak, mint amilyen lehetőségekkel azok rendelkeznek. A kutatók szerint további gond, hogy Békéscsabán nincsenek olyan méretű cégek, amelyek képesek lennének bekapcsolódni az uniós pályázatok gazdaságfejlesztési kiírásaiba. Az ország más megyeszékhelyeivel ellentétben a legnagyobb árbevétellel rendelkező megyei cégek listáját nem a békéscsabai székhelyűek vezetik.
Szálló magvak
Nagy Gábor szerint a valódi felzárkózásra nincs is addig igazi esély, amíg a közúti és a vasúti összeköttetés nem megfelelő (európai) színvonalú. Az ígéretekkel ellentétben még mindig nem érte el Békéscsabát az a vasútfejlesztés, ami alkalmas a 160 km/h sebességű vonatközlekedésre. (A város az egyik "helsinki korridor" mellett fekszik, vagyis kiemelt európai közlekedési útvonal a Budapest-Bukarest-Isztambul vasúti pályán.) Legalább ekkora - ha nem nagyobb - gond, hogy változatlanul a tervezés fázisában tart a Békéscsabát Kecskeméttel összekötő gyorsforgalmi út (M44) megépítése. A dolgok mai állása szerint a vasútfejlesztés 2011-re éri el a várost, a gyorsforgalmi út 2014-re készülhet el. Közhely, hogy egy-egy térség felzárkózásához a megfelelő közúti és vasúti elérhetőség megléte elengedhetetlen, de nem az egyetlen feltétel. A kutatók szerint fontos, hogy a következő kormány is kiemelten kezelje az infrastruktúra-fejlesztést, különben a megye és Békéscsaba "Isten háta mögöttisége" belátható időn belül nem szűnik meg. A térségnek akkor nyílik esélye a helyi gazdaság lendületbe hozására, ha képes kapcsolódni a hazai és a határon túli (Románia) fejlődési tengelyekhez - mondta a kutatóközpont vezetője.
Nagy Gábor védelmébe vette a Békésben sokat kritizált repülőtér-fejlesztést, mondván, hogy az erre nyert pályázati összegeket a megyében másra amúgy sem használhatták volna. Szerinte a vasúti és közúti fejlesztések lezárultával új értelmet nyerhet a most gyér forgalmat bonyolító repülőtér, aminek valódi profilja inkább a teher-, mint a személyszállítás lehet: hiszen a kiváló minőségű termőföld miatt a mezőgazdasági termékek egy meghatározott körének (vetőmag, dughagyma) a szállítására is szakosodhatna.
A helyi társadalmi depresszió mélységét jelzi, hogy még egy olyan kifejezetten sikeres munkahelyteremtő beruházás, mint a Budapest Bank műveleti központjának Békéscsabára telepítése sem volt képes változtatni a városban hosszabb ideje eluralkodó reményvesztettségen, noha ez az uniós pályázatoktól független esemény hazai viszonylatban kiemelkedően nagy számú új munkahelyet (500 fő) teremtett. A Tondach tavaly 15 milliárd forintos beruházással bővítette a városban található cserépgyárát, és az Orosházát kinövő, a gépiparban érdekelt Linamar is folyamatosan fejleszti itteni üzemét.
A diplomát szerzett helyi fiatalok többsége munkalehetőség híján nem tér vissza Békéscsabára: és ez döntő fejlemény, mivel a lokális modernizáció levezényléséhez szükséges képzett fiatal korosztályok egyszerűen hiányoznak a városból.
Másutt a megyében
Békés megye másik meghatározó városában, Gyulán a három városrehabilitációs projekt közül kettő már elkészült: közel 2 milliárd forintból varázsolták még hangulatosabbá az eddig is karakteres kisvárost. Az idegenforgalmi bevételekből jócskán hasító város az ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja lett. Ugyancsak uniós pályázatnak köszönhetően Gyula volt az első hazai város, ahol valamennyi háztartást rákötötték a szennyvízhálózatra, de komoly EU-összegeket nyert az itteni megyei kórház, és pályázott a Gyulai várfürdő is. A település két szállodája csaknem fél-félmilliárdhoz jutott ily módon, amit a négycsillagos szolgáltatási színvonal elérésére fordítottak. Az iskolafelújítási programra 475 millió, a szeméttelep rekultivációjára 840 millió forintnyi uniós támogatást hívhat le az önkormányzat.
Orosházán 6,2 milliárdért készült el az elkerülő út harmadik és negyedik üteme, a helyi fürdő fejlesztésére 754 milliót, energetikai korszerűsítésére 265 milliót, iskolafejlesztésre 450 milliót, belterületi útfejlesztésre 197 millió, kerékpárút építésére 82 millió forintot nyertek. Az önkormányzati pályázatok mellett egy helyi mezőgazdasági vállalkozás 500 milliót nyert biogázüzem létesítésére, valamint két pályázaton közel 200 milliót kapott az egyik orosházi üvegfeldolgozó is.
