A borsodi Gadnán 2007 novemberében brutális kegyetlenséggel megöltek egy 88 éves, egyedül élő asszonyt. Szalonna, Gadna, Kenézlő: fél éven belül a térség három községében gyilkoltak meg idős embereket saját otthonukban. Gadnán a gyilkosságot követő napokban feloszlatták a képviselő-testületet. A képviselőből polgármesterré lett Lakatos Dezső azzal a céllal indult az időközi választáson, hogy szűnjenek meg a lopások, és soha többé ne legyen gyilkosság a szülőfalujában.
A csereháti dombvidék belsejében meghúzódó Gadna főutcáján nincs forgalom. A Szikszói kistérséghez tartozó, kétszázkilencven lelket számláló települést már jó ideje elkerülik a környéket járó mozgóboltok is. A kocsma és a vegyesbolt az állandó feltörések miatt régen bezárt, nincs sem postahivatal, sem iskola. A közmunkán kívül más munkalehetőség nincs a faluban, a munkanélküliség 90 százalékos. Hat éve, amióta a pap áthelyezését kérte egy másik faluba, üres a parókia épülete. Az akkori polgármester hiába írt levelet a görög katolikus egyházmegye püspökének másik papért, pedig nagy szükség lenne lelkipásztorra. A faluban nincs rendőr, a legközelebbi rendőrőrs két faluval arrébb, a 15 kilométerre fekvő Krasznokvajdán van.
Az erő nyelvén
Lakatos Dezső azt mondja, nagyon bántotta a falu pusztulása, és az, hogy elődje nem tudta megállítani a folyamatot. Az ingatlanok elértéktelenedtek, ha valaki meghalt vagy elköltözött, a helyiek szétszedték a házát. Ha bejelentették a betöréseket vagy gyújtogatásokat, általában nem lett meg a tettes. "Korábban is szóltam, hogy ne lopják el a parasztok tyúkjait, hogy ne idegenítsük el őket, de valahogy nem akart semmi változni. Teljesen elvadultak az emberek" - eleveníti fel a két évvel ezelőtti állapotokat a polgármester, aki megválasztását kiterjedt rokonsága mellett a falu kisebbségét kitevő nyugdíjas magyaroknak köszönheti. Elismerően szólnak a polgármester falufejlesztő és közösségépítő munkájáról, valamint a lassan-lassan javuló közbiztonságról. Hónapokig emlegették például a "gyönyörű szép augusztus huszadikai ünnepséget", ahová Lakatos az egész falut meghívta. Lesó Szidónia a szomszédos Felsővadászon él tanító lányával a falu egyik gondozott portáján. Azt mondja, ilyen még nem fordult elő a faluban, hogy őket megvendégeljék. "Nem azért a tál ételért, nem voltunk mi arra éhesek - jegyzi meg önérzetesen -, csak hogy kimozdulhattunk egy kicsit. Elénekeltük a himnuszt, aztán daloltunk úgy, mint régen."
Úgy, mint régen - ez alatt a rendszerváltás előtti gazdagabb időket értik az idősebb romák és nem romák. Gadnán öt községet eltartó termelőszövetkezet, benne lótenyészet, sertéstelep, fatelep, kovácsműhely működött, továbbá a téglagyár és a környékbeli bányák is felvettek képzetlen munkaerőt. Lakatos Dezső a változást így jellemzi: "Húsz éve is voltak semmirekellők, de reggel ötkor nyüzsgött a falu. Ma délig fel se kelnek. Megyek értük, hogy gyertek közmunkára, de nem lehet őket rávenni, pedig lenne rá keretem."
A három felnőtt Lakatos fiúnak sincs munkahelye. "Jártak Pestre vasat szerelni, de több alkalommal átverték őket" - meséli az apjuk, aki fiaival közösen éjszakánként a faluőrségi feladatokat is ellátja. "Tekintélyes inasok, ha egyszer szólnak, hogy valaminek úgy kell lenni, akkor úgy lesz" - fogalmazza meg a helyi rendfenntartás mibenlétét a polgármester, aki szerint nehéz a cigányokkal manapság bánni, mert "igen el vannak engedve". "Magamat is bántom, mert én is cigány ember vagyok, és én is sokáig voltam szociális segélyen, mégis azt mondom, hogy nem szabadott volna rászoktatni ennyi népet a segélyre."
Lakatos Dezsőnek polgármesterként és cigányként nap mint nap meg kell küzdeni az előítéletekkel. Megválasztása után volt, aki kétségbe vonta, hogy a nyolc általánosa elég lesz a hivatalhoz. "Azóta igencsak megváltozott rólam a vélemény, senki nem gondolta, hogy ekkora rendet teszek a faluban - büszkélkedik, majd sorolja a kétéves polgármestersége alatt megvalósult fejlesztéseket. Felújították az orvosi rendelőt, a kápolnát. A postahivatal csinos épületének egyik felében most közösségi helyiség, a másikban a polgármesteri iroda működik. A frissen festett helyiségekben egy vaskályha fűt, a polgármester munkaeszköze a vonalas telefon és egy határidőnapló. Internet nincs, ami megnehezíti az eligazodást a fejlesztési programokban, ámbár amúgy sem elérhető olyan szakember, aki ebben a polgármester segítségére lehetne. Meg aztán önrész híján eleve kiesik számos programból, például a Leader-pályázatokon ezért sincs esélye a forráshiányos, évente negyvenmillióból gazdálkodó falunak. A polgármester olykor úgy érzi, "inkább pikkelnek rá, amiért többletmunkát hoz a kistérségieknek". Ideje nagy részében mindennapi küzdelmeit vívja az övéivel. Bejelentést tesz a rendőrségen, ha fával megrakott kocsit lát az úton; ha maguknak gyűjtenek az elhagyott szőlőkben, akkor nem szól, ám nem engedi a fával üzérkedést. "Segélyt sem adok senkinek, miből adjak - tárja szét kezét -, ezért aztán fenyegetnek, hogy nem leszel megválasztva. Pedig Gadnán mindenki megtért, a jó oldalra tudtuk őket állítani, két-három család az, akikkel nem bírunk."
A meggyilkolt Mária néni emléke máig eleven, a történtekre azóta sem találnak magyarázatot. A falu egyik takaros portáján élő asszonyt mindenki szerette, szellemileg tökéletes állapotban volt, baromfit tartott, gondozta a kertet. Nem panaszkodott senkire, még azután sem, miután csúnyán meglopták: hetven liter bort és tíz tyúkot vittek el tőle, kivágták huszonnégy gyümölcsfáját. "A gyilkosságot egy olyan fiú követte el, akit egyébkor alig láttunk az utcán. Azt mondják, nem tudta, mit csinál. Csak egy húszéves rádiót vitt el és egy elemlámpát. Úgy tudni, harminc évet kapott" - ad szűkszavú magyarázatot a polgármester, aki "anyjaként tisztelte" az idős asszonyt.
Vadászi jelenetek
Elhagyott présházak mellett haladva átautózunk a szomszédos Felsővadászra. Rendőrautó áll a körjegyzőség előtt (mint Szemán János polgármestertől megtudjuk, talán ez az ország egyetlen olyan körjegyzősége, ahol kinti vécé van és lavór). Falopást jelentettek be, azt jöttek Krasznokvajdáról kivizsgálni. Felsővadászon az állami és magántulajdonban lévő erdőkben folyamatos a fakitermelés - és a fatolvajokkal folytatott harc.
A gadnai születésű, tanítóképzőt, majd államigazgatási főiskolát végzett Szemán János 15 évig tanított a helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, eközben indult az önkormányzati választáson. "Ki akartam próbálni magam" - mondja a tizenhat éve függetlenként megválasztott, és azóta is hivatalban lévő polgármester. Szerinte az MSZP megítélése erősen megváltozott az elmúlt években vidéken: a nyolc éve kormányzó párt terhére írják a nagyszámú munkahelyvesztést és az ezzel járó elgettósodást. Megbocsáthatatlannak tartja, hogy a roma felzárkóztatásra elköltött 120-140 milliárdból a döntéshozók nem munkahelyeket mentettek meg vagy új technológiákat fejlesztettek ki a gazdaságos termelés érdekében. "A szegénység egyre nőtt, a cigányok rájöttek, hogy a gyerekekből lehet csak megélni. Korábban, amikor én jártam iskolába, egy osztályban egy-két cigány gyerek tanult, most szinte csak cigány osztályaink vannak. Annak a néhány parasztcsaládnak a gyerekei Homrogdra járnak, de a cigány családok közül is elvitték a gyerekeiket, mert a 'Felvidékről' olyan neveletlen gyerekek járnak, állandó verekedések, rendőrségi ügyeink vannak. Amikor például meg akartak erőszakolni egy kislányt, másnap kivette a szülő az iskolából. A tanárok elleni erőszak is nő. Az iskolaigazgató kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentést tett a bíróságon, a szülők a buszon megpofozták. Tettükért felfüggesztett börtönbüntetést kaptak" - említ egy másik példát az iskolai agresszióra.
A felsővadászi iskolának jól képzett tanári kara van, mert miután a városban megfogyatkoztak a pedagógusi állások, Miskolcról is járnak ide tanítani. Az alsósok II. Rákóczi Ferenc egykori, pályázatból felújított vadászkastélyában, míg a felsősök az új épületben tanulnak. A tantermeket két nagy szénkazánnal fűtik, az iskolának saját konyhája van. Majdnem minden gyermek rászoruló, ők az alsó tagozatban ingyenesen háromszori étkezést kapnak. A hat másik faluval iskolatársulásban működtetett felsővadászi általános iskola korábban egy alsós és egy felsős sajátos nevelési igényű osztályt működtetett. Az odajáró gyerekeket két éve - uniós elvárás szerint - többségi osztályokba integrálták. A pedagógusok szerint az átállás nem volt zökkenőmentes, az alapgondok - éhezés, bántalmazás, elhanyagoltság, hiányzás, iskolakerülés, szökés - mellett számos új pedagógiai problémával találták szembe magukat. A tanulók nagy része eljut a nyolcadik osztályig, a szakiskolákból azonban a többségük kimarad, még mielőtt nagykorúak lennének, családot alapítanak. A tanári karban nem, de a kisegítők között dolgozik roma.
Az önkormányzat a legnagyobb munkaadó itt is. Tavaly az Út a munkához programban hetvenen dolgoztak. Alkalmanként eljárnak napszámba, sokan gombásznak, ha beindul a szezon, két-három óra felé már tele az erdő. Felsővadász részt vesz a kistelepülések fejlesztésére létrehozott Leader-programban; idén a szomszéd faluval, Kupával közösen 200 millió forintot nyertek csatornázásra, vagyis a rákötésre jelentkezőknek nem kell hozzájárulást fizetniük. A felsővadászi képviselő-testület folyamatosan pályázik, mindenekelőtt egy minden igényt kielégítő körjegyzőség kialakítására. Terveznek játszótérépítést, a világháborús emlékmű felújítását, parkoló kialakítását, a kastély elé pedig embernyi magasságú Rákóczi-szobrot faragtatnának. A polgármester elmondta, hogy a gáz bevezetéséről korábban lemondtak, mivel nem volt rá fizetőképes kereslet.
Gyöngülő akarat
A 81 önkormányzatot magába foglaló Abaúj Leader Egyesület elnökét, Füzesséri József szikszói polgármestert az elmúlt négy évben megvalósult munkahelyekről kérdezzük. A kormánypárti polgármester csekély szavazatkülönbséggel, húsz év után váltotta jobboldali elődjét, Panyik Józsefet a polgármesteri székben. A tízfős testületben mindössze három MSZP-képviselő támogatását maga mögött tudó városvezető előrebocsátja: megválasztása óta a fideszes többség mondvacsinált indokokkal folyamatosan a felfüggesztésén munkálkodik, majd az eredményeket sorolja: működése alatt eddig másfél milliárdot nyertek városfejlesztésre: ebből befejezhetik a főtér teljes rekonstrukcióját, önkormányzati és egyházi ingatlanokat újítanak fel, és megtörtént a városban az akadálymentesítés. A munkahelyteremtésről jövő időben beszél; idén júniusban elkészül a Hell Energy Magyarország Kft. palackozóüzeme, amely 100 munkahelyet biztosít. Újra napirendre került egy 2001-ben elindított, majd anyagi okok miatt leállított mákfeldolgozó üzem befejezése, amely a környéken mintegy 7000 hektáron - gyógyszeralapanyagnak - termelt mákot hasznosítaná. A cégnek 27 milliós tartozása van az önkormányzat felé, de nem csak az adósságtörlesztés reményében támogatják az üzem beindítását. A tervek szerint Szikszó vonzáskörzetében több ezer családnak jelentene megélhetést a máktermesztés, amit folyamatos ellenőrzés mellett bárki végezhet.
Glonczi Elemérrel, a szikszói kisebbségi önkormányzat vezetőjével a polgármesteri hivatal folyosóján találkozunk. Glonczi második ciklusban képviseli a hatezer lelket számláló városka húsz százalékát kitevő kisebbséget, de mint mondja, ő nem képviselő, keveset tud arról, mit tesznek a képviselő-testületben a cigányok érdekében; "a polgármester általában elfoglalt, van, hogy leülök a lépcsőre, aztán egy-két óra múlva dolgomvégezetlenül hazamegyek". Szerinte Szikszón elég erős a cigányságnak az a rétege, amely munkáért megy a hivatalba, és nem segélyért, de sokukat bosszant, hogy a közmunkán valahogy mindig a cigány dolgozik az út szélén, a magyar pedig az intézményudvaron belül.
A szikszói kisebbségi önkormányzat évi félmillióból gazdálkodik. Glonczi szabadkozik, amiért nem ajánlhat egy helyiséget, ahol beszélgethetnénk, de a főtéri irodájuk fűtését nem bírják fizetni, otthon pedig csak délután fűtenek egy szobát. "Ha elvinném magamhoz, megijedne, milyen hideg van nálam. Decemberben kaptam 48 ezer forint munkanélkülit, előtte vettem tüzelőt, mostanra elfogyott. Mondom az asszonynak: miből vegyünk tüzelőt? Én sose voltam így, két felnőtt gyerekem van, a kicsi óvodás, mostantól kap először ingyenes étkezést. A felnőtt fiam technikumot végzett, jelenleg közmunkán dolgozik. Tavaly házat vettünk a gyerekeknek, az enyémre tettük a havi 43 ezer forintos jelzálogot - mondja a miskolci Digéptől harminc év munkaviszony után tavaly karácsonykor elbocsátott CNC-esztergályos, aki álláskereső próbálkozásait ekként foglalja össze: - Az a baj, hogy Miskolcon nem ismernek. Legjobb esetben is azt mondják, hogy már betelt az állás. A feleségemnek szoktam mondani, ha hagynának dolgozni egy hetet, az már jó lenne, de nem jutok el odáig."
Gloncziék házában már kikötötték a gázt, a vízre és a villanyra azonban sikerült kialkudniuk némi haladékot. A több mint egy éve tartó hiábavaló munkakereséstől némileg megroppant Glonczi önmagába vetett hite. Azt mondja, egy lépésre van attól, hogy uzsorakölcsönt vegyen fel, még ha tudja is, hogy abból soha többé nem tud kikeveredni. "A rendesekkel van kiszúrva" - jegyzi meg szűkszavúan.
Az európai parlamenti választásokon a szikszói kistérség romatelepeinek lakói közül is adtak kopogtatócédulát a Jobbiknak. Nem ingyen. Kisebbségi vezetőjüknek úgy érveltek, úgyse mennek el szavazni, meg hogy nem gondoltak bele a következményekbe.
