Szeged és a betelepülő kínai autógyár

Utánuk a vízözön

Belpol

A kormány és az ellenzéki vezetésű önkormányzat teljes bizalmát élvezi a Szeged mellett elektromos­autó-gyárat építő BYD. Lakossági fórumot még nem tartottak a beruházásról, pedig a szegedieknek vannak kérdéseik. A kisajátításban érintett földtulajdonosok elkeseredettek – nem csak az ajánlott ár miatt.

„Sziasztok, Szegedre keresünk építőipari tevékenységben kínai–magyar tolmácsot (kínai–angol is jó lesz, ha valaki elég bátor)” – így kezdődik egy hirdetés a Kínai–Magyar közösségi oldal nevű Facebook-csoportban. „Tényleg jó nettó fizu, barátságos környezet. Hátrány: ezek melósok, ne számíts fehérgalléros munkakörülményekre. Kaja mindig csípős, mert szecsuániak.”

A BYD nagy területen, háromszáz hektáron akar elektromosautó-gyárat építeni Szeged mellett, a városközponttól északnyugati irányban. A Financial Times az ünnepek előtt írt a tervekről; három ember nyilatkozatára hivatkozva azt közölte, hogy az új telephelyen elektromos autókat és akkumulátorokat gyártanak majd. Egy nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is bejelentette a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb, 5 milliárd eurós beruházását, a hatodik magyarországi autógyárat, több ezer álláshellyel. A BYD Szijjártó szavai szerint „nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon”.

A hivatalos bejelentésen Mihálffy Béla szegedi kormánypárti országgyűlési képviselő állt Szijjártó Péter jobboldalán, a balján pedig

Botka László polgármester. A kínai beruházás útját egyengető, a területet előkészítő döntésekről a városi közgyűlés végig egyhangúan határozott, és december 22-ig viszonylag fegyelmezetten titkolózott. A tavaly már kiszivárgott információkról a polgármester akkor csak annyit mondott, hogy nem akkugyár épül Szegeden. Botka László a hivatalos bejelentés után a Facebookon is arról írt, „a BYD a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg, kivéve az akkumulátorgyártást és a vegyipari tevékenységet”, és a legmodernebb technológiákkal fog zöld, környezetbarát autókat gyártani – azt nem tette hozzá, hogy nyilván kínai művezetés mellett helybeli és vendégmunkásokkal. Csongrád-Csanád megyében 2,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, a szomszédos Békésben 9,1 százalékos.

A bejelentés előtt fél nappal a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány 46 milliárd forintot biztosít a gyárépítéshez kötődő beruházásokra. Azt, hogy ezen felül mennyivel segíti a beruházást, később hozzák nyilvánosságra. Ezt befolyásolhatja, hogy a Reuters múlt hét eleji értesülése szerint az Európai Bizottság vizsgálja: a BYD és másik két kínai elektromosjármű-gyártó vajon nem részesül-e tisztességtelenül nagy állami támogatásokban.

Mindenesetre január 8-án mintegy 192 milliárd forintos alaptőkével bejegyezték a BYD Auto Hungary Kft.-t, és aznap az illetékes megyei kormányhivatal építési hatósága már terveket is kapott a beruházótól. Ezeken a többi közt az első két csarnok és három csapadékvíz-tározó látszik. A tervet az önkormányzat híroldala, a Szeged.hu közölte. A portál naponta publikál információkat a beruházásról. Egy cikkben az olvasható, hogy 2023. december 22. ugyanolyan történelmi jelentőségű dátum a város életében, mint 1719. május 21., amikor a város szabadalomlevelet kapott III. Károly királytól; vagy 1879. március 12., amikor Szegedet elpusztította az árvíz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.