Szeged és a betelepülő kínai autógyár

Utánuk a vízözön

Belpol

A kormány és az ellenzéki vezetésű önkormányzat teljes bizalmát élvezi a Szeged mellett elektromos­autó-gyárat építő BYD. Lakossági fórumot még nem tartottak a beruházásról, pedig a szegedieknek vannak kérdéseik. A kisajátításban érintett földtulajdonosok elkeseredettek – nem csak az ajánlott ár miatt.

„Sziasztok, Szegedre keresünk építőipari tevékenységben kínai–magyar tolmácsot (kínai–angol is jó lesz, ha valaki elég bátor)” – így kezdődik egy hirdetés a Kínai–Magyar közösségi oldal nevű Facebook-csoportban. „Tényleg jó nettó fizu, barátságos környezet. Hátrány: ezek melósok, ne számíts fehérgalléros munkakörülményekre. Kaja mindig csípős, mert szecsuániak.”

A BYD nagy területen, háromszáz hektáron akar elektromosautó-gyárat építeni Szeged mellett, a városközponttól északnyugati irányban. A Financial Times az ünnepek előtt írt a tervekről; három ember nyilatkozatára hivatkozva azt közölte, hogy az új telephelyen elektromos autókat és akkumulátorokat gyártanak majd. Egy nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is bejelentette a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb, 5 milliárd eurós beruházását, a hatodik magyarországi autógyárat, több ezer álláshellyel. A BYD Szijjártó szavai szerint „nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon”.

A hivatalos bejelentésen Mihálffy Béla szegedi kormánypárti országgyűlési képviselő állt Szijjártó Péter jobboldalán, a balján pedig

Botka László polgármester. A kínai beruházás útját egyengető, a területet előkészítő döntésekről a városi közgyűlés végig egyhangúan határozott, és december 22-ig viszonylag fegyelmezetten titkolózott. A tavaly már kiszivárgott információkról a polgármester akkor csak annyit mondott, hogy nem akkugyár épül Szegeden. Botka László a hivatalos bejelentés után a Facebookon is arról írt, „a BYD a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg, kivéve az akkumulátorgyártást és a vegyipari tevékenységet”, és a legmodernebb technológiákkal fog zöld, környezetbarát autókat gyártani – azt nem tette hozzá, hogy nyilván kínai művezetés mellett helybeli és vendégmunkásokkal. Csongrád-Csanád megyében 2,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, a szomszédos Békésben 9,1 százalékos.

A bejelentés előtt fél nappal a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány 46 milliárd forintot biztosít a gyárépítéshez kötődő beruházásokra. Azt, hogy ezen felül mennyivel segíti a beruházást, később hozzák nyilvánosságra. Ezt befolyásolhatja, hogy a Reuters múlt hét eleji értesülése szerint az Európai Bizottság vizsgálja: a BYD és másik két kínai elektromosjármű-gyártó vajon nem részesül-e tisztességtelenül nagy állami támogatásokban.

Mindenesetre január 8-án mintegy 192 milliárd forintos alaptőkével bejegyezték a BYD Auto Hungary Kft.-t, és aznap az illetékes megyei kormányhivatal építési hatósága már terveket is kapott a beruházótól. Ezeken a többi közt az első két csarnok és három csapadékvíz-tározó látszik. A tervet az önkormányzat híroldala, a Szeged.hu közölte. A portál naponta publikál információkat a beruházásról. Egy cikkben az olvasható, hogy 2023. december 22. ugyanolyan történelmi jelentőségű dátum a város életében, mint 1719. május 21., amikor a város szabadalomlevelet kapott III. Károly királytól; vagy 1879. március 12., amikor Szegedet elpusztította az árvíz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.