Utánuk a vízözön

A kormány és az ellenzéki vezetésű önkormányzat teljes bizalmát élvezi a Szeged mellett elektromos­autó-gyárat építő BYD. Lakossági fórumot még nem tartottak a beruházásról, pedig a szegedieknek vannak kérdéseik. A kisajátításban érintett földtulajdonosok elkeseredettek – nem csak az ajánlott ár miatt.

„Sziasztok, Szegedre keresünk építőipari tevékenységben kínai–magyar tolmácsot (kínai–angol is jó lesz, ha valaki elég bátor)” – így kezdődik egy hirdetés a Kínai–Magyar közösségi oldal nevű Facebook-csoportban. „Tényleg jó nettó fizu, barátságos környezet. Hátrány: ezek melósok, ne számíts fehérgalléros munkakörülményekre. Kaja mindig csípős, mert szecsuániak.”

A BYD nagy területen, háromszáz hektáron akar elektromosautó-gyárat építeni Szeged mellett, a városközponttól északnyugati irányban. A Financial Times az ünnepek előtt írt a tervekről; három ember nyilatkozatára hivatkozva azt közölte, hogy az új telephelyen elektromos autókat és akkumulátorokat gyártanak majd. Egy nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is bejelentette a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb, 5 milliárd eurós beruházását, a hatodik magyarországi autógyárat, több ezer álláshellyel. A BYD Szijjártó szavai szerint „nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon”.

A hivatalos bejelentésen Mihálffy Béla szegedi kormánypárti országgyűlési képviselő állt Szijjártó Péter jobboldalán, a balján pedig

Botka László polgármester. A kínai beruházás útját egyengető, a területet előkészítő döntésekről a városi közgyűlés végig egyhangúan határozott, és december 22-ig viszonylag fegyelmezetten titkolózott. A tavaly már kiszivárgott információkról a polgármester akkor csak annyit mondott, hogy nem akkugyár épül Szegeden. Botka László a hivatalos bejelentés után a Facebookon is arról írt, „a BYD a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg, kivéve az akkumulátorgyártást és a vegyipari tevékenységet”, és a legmodernebb technológiákkal fog zöld, környezetbarát autókat gyártani – azt nem tette hozzá, hogy nyilván kínai művezetés mellett helybeli és vendégmunkásokkal. Csongrád-Csanád megyében 2,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, a szomszédos Békésben 9,1 százalékos.

A bejelentés előtt fél nappal a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány 46 milliárd forintot biztosít a gyárépítéshez kötődő beruházásokra. Azt, hogy ezen felül mennyivel segíti a beruházást, később hozzák nyilvánosságra. Ezt befolyásolhatja, hogy a Reuters múlt hét eleji értesülése szerint az Európai Bizottság vizsgálja: a BYD és másik két kínai elektromosjármű-gyártó vajon nem részesül-e tisztességtelenül nagy állami támogatásokban.

Mindenesetre január 8-án mintegy 192 milliárd forintos alaptőkével bejegyezték a BYD Auto Hungary Kft.-t, és aznap az illetékes megyei kormányhivatal építési hatósága már terveket is kapott a beruházótól. Ezeken a többi közt az első két csarnok és három csapadékvíz-tározó látszik. A tervet az önkormányzat híroldala, a Szeged.hu közölte. A portál naponta publikál információkat a beruházásról. Egy cikkben az olvasható, hogy 2023. december 22. ugyanolyan történelmi jelentőségű dátum a város életében, mint 1719. május 21., amikor a város szabadalomlevelet kapott III. Károly királytól; vagy 1879. március 12., amikor Szegedet elpusztította az árvíz.