Szeged és a betelepülő kínai autógyár

Utánuk a vízözön

Belpol

A kormány és az ellenzéki vezetésű önkormányzat teljes bizalmát élvezi a Szeged mellett elektromos­autó-gyárat építő BYD. Lakossági fórumot még nem tartottak a beruházásról, pedig a szegedieknek vannak kérdéseik. A kisajátításban érintett földtulajdonosok elkeseredettek – nem csak az ajánlott ár miatt.

„Sziasztok, Szegedre keresünk építőipari tevékenységben kínai–magyar tolmácsot (kínai–angol is jó lesz, ha valaki elég bátor)” – így kezdődik egy hirdetés a Kínai–Magyar közösségi oldal nevű Facebook-csoportban. „Tényleg jó nettó fizu, barátságos környezet. Hátrány: ezek melósok, ne számíts fehérgalléros munkakörülményekre. Kaja mindig csípős, mert szecsuániak.”

A BYD nagy területen, háromszáz hektáron akar elektromosautó-gyárat építeni Szeged mellett, a városközponttól északnyugati irányban. A Financial Times az ünnepek előtt írt a tervekről; három ember nyilatkozatára hivatkozva azt közölte, hogy az új telephelyen elektromos autókat és akkumulátorokat gyártanak majd. Egy nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is bejelentette a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb, 5 milliárd eurós beruházását, a hatodik magyarországi autógyárat, több ezer álláshellyel. A BYD Szijjártó szavai szerint „nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon”.

A hivatalos bejelentésen Mihálffy Béla szegedi kormánypárti országgyűlési képviselő állt Szijjártó Péter jobboldalán, a balján pedig

Botka László polgármester. A kínai beruházás útját egyengető, a területet előkészítő döntésekről a városi közgyűlés végig egyhangúan határozott, és december 22-ig viszonylag fegyelmezetten titkolózott. A tavaly már kiszivárgott információkról a polgármester akkor csak annyit mondott, hogy nem akkugyár épül Szegeden. Botka László a hivatalos bejelentés után a Facebookon is arról írt, „a BYD a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg, kivéve az akkumulátorgyártást és a vegyipari tevékenységet”, és a legmodernebb technológiákkal fog zöld, környezetbarát autókat gyártani – azt nem tette hozzá, hogy nyilván kínai művezetés mellett helybeli és vendégmunkásokkal. Csongrád-Csanád megyében 2,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, a szomszédos Békésben 9,1 százalékos.

A bejelentés előtt fél nappal a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány 46 milliárd forintot biztosít a gyárépítéshez kötődő beruházásokra. Azt, hogy ezen felül mennyivel segíti a beruházást, később hozzák nyilvánosságra. Ezt befolyásolhatja, hogy a Reuters múlt hét eleji értesülése szerint az Európai Bizottság vizsgálja: a BYD és másik két kínai elektromosjármű-gyártó vajon nem részesül-e tisztességtelenül nagy állami támogatásokban.

Mindenesetre január 8-án mintegy 192 milliárd forintos alaptőkével bejegyezték a BYD Auto Hungary Kft.-t, és aznap az illetékes megyei kormányhivatal építési hatósága már terveket is kapott a beruházótól. Ezeken a többi közt az első két csarnok és három csapadékvíz-tározó látszik. A tervet az önkormányzat híroldala, a Szeged.hu közölte. A portál naponta publikál információkat a beruházásról. Egy cikkben az olvasható, hogy 2023. december 22. ugyanolyan történelmi jelentőségű dátum a város életében, mint 1719. május 21., amikor a város szabadalomlevelet kapott III. Károly királytól; vagy 1879. március 12., amikor Szegedet elpusztította az árvíz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.