Vámosszabadi és Balassagyarmat fogadja az afgánokat

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 1.

Belpol

„Egyikük sem harcos, vagy bűnöző” – nyugtatja a balassagyarmatiakat a polgármester. A szálló őrzését megerősítik.

Vámosszabadi befogadó állomásán és a balassagyarmati közösségi szálláson kapnak helyet azok az afgán családok, amelyeket a magyar honvédség mentett ki Afganisztánból. A Belügyminisztérium döntéséről Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere számolt be a Facebookon. 

Az 57 családdal 180 kiskorú gyermek érkezett Magyarországra. A karantén idejét Röszkén és Tompán töltik el, itt PCR-tesztekkel ellenőrzik, hogy van-e közöttük koronavírus-fertőzött, és megkapják, ha szükséges, a védőoltásokat. A balassagyarmati polgármester azt írja, hogy „a humanitárius kimenekítési akció a legszigorúbb idegenrendészeti vizsgálatok és ellenőrzések szerint beazonosított és garantáltan leinformált, a magyar katonákkal és szervezetekkel évek óta együttműködő, lojális civileket érint, akiknek a tálib rendszerből való kimenekítése szövetségi tagságunk okán elemi humanitárius kötelezettségünk (függetlenül attól, hogy egyébként mi a véleményünk az USA és a NATO afganisztáni katonai tevékenységéről).”

A városvezető tudomása szerint leghamarabb pénteken érkezhetnek az első családok. Hangsúlyozza: „az illegális határátlépőkkel szemben az ide érkező kimenekített családok minden tagja alaposan lenyomozott és pontosan beazonosított személy, egyikük sem harcos, vagy bűnöző, a családok felnőtt tagjai éveken át segítették közvetlenül a magyar katonai és egyéb missziós feladatokat, jól ismerik Magyarország értékrendjét, többen beszélik is nyelvünket.”

A szállón a családok 30 napig, illetve az idegenrendészeti, menekültügyi eljárások végéig tartózkodhatnak, ellátásukat a Belügyminisztérium fizeti.

A polgármester bejegyzése szerint a szálló biztonsági őrizetét, a szálló körüli járőrszolgálatot megerősítik, a rendőrség „szükség szerinti egyéb eszközökkel is biztosítja a város biztonságát, az itt élő polgárok szubjektív biztonságérzetét.” Kérte a menekültek elhelyezéséről döntő tisztségviselőket, hogy a lehető legnagyobb odafigyeléssel járjanak el, tájékoztassák az önkormányzatot. A balassagyarmatiaktól pedig azt kéri, legyenek megértőek, és segítsenek „az esetlegesen fellépő álhírek, jogos és/vagy vélt félelmek eloszlatása érdekében”.

A polgármester posztja alatt nagyon sokan segítségüket ajánlották. Akadt olyan hozzászóló is, aki szerint el kellene döntenie a hatalomnak, hogy bevándorláspárti vagy sem, és emlékeztetett, hogy amikor néhány éve egy faluban felzúdultak a helyiek a menekültek érkezése miatt – lehet, erre az esetre gondolhat –, a kormánypárti politikusok, a miniszterelnökkel együtt szították a hangulatot, és „közben fröcsögték kórusban Soros, Brüsszel”.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.