Cserhalmi székfoglalója megdöbbentette az MMA-t

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 1.

Belpol

„A hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat” – mondta a színész.

Nem adta ki a Népszavának a Magyar Művészeti Akadémia titkársága Cserhalmi György színművész székfoglaló beszédét, amelyet abból az alkalomból mondott, hogy az MMA tagja lett. 

A hírlap tudósítása szerint a Nemzeti Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész Állj ki vagy című írását felolvasva megemlékezett a rendszerváltás előtti időszakról, amelyben humorral sokkal hatékonyabban lehetett kritizálni a rendszert, mint a székely himnusszal. Beszélt arról, hogy mit jelent számára Szolnok és Kaposvár, és emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a színházvezetők viszonya az idő tájt is különleges volt a hatalomhoz. Ádám Ottót, a Madách Színház igazgatóját idézte, aki azt mondta egy döntéshozónak, „adjanak sok pénzt és szeressenek minket, de ha sok pénzt adnak, akkor nem is kell, hogy szeressenek.”

Cserhalmi szerint nem kaptak sok pénzt, sem sok szeretetet a hatalomtól. Ami a jelent illeti, a színész úgy látja, a két magyarországi színházi társaság  küzdelme épp a színháznak árt a legtöbbet. Kiállt a korábbi Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett, ahol az oktatás „okos, értékes, érzéki, európai” volt, és szerinte nincs igazuk azoknak, akik úgy látják, hogy az egyetem nem nevelt hazafiságra: egy olyan országban szeretne élni, „ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk.” 

Cserhalmi úgy látja, „a hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat, és ha ehhez nem hasonultok, akkor nem vagytok jó honleányok és honfiúk. Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, ez egy rossz út rossz állomása, amely nem csak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné teszi”.

A tudósítás szerint a székfoglaló beszédet „visszafogott taps” fogadta. Nagy Viktor, az MMA tagozatvezetője azt mondta, vitatkozna az új akadémiai taggal, és bizonyos kérdésekben nem értenek egyet.  

A színész korábban sem titkolta, mit gondol a szakmáját érintő döntésekről:

A Népszava érdeklődött Cserhalmitól, hogy miért lépett be az MMA-ba. Azt mondta, azért, mert hívták, és mert a korábbi elnökségi tagnak, Sára Sándor rendezőnek ez volt a végakarata.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.