Cserhalmi székfoglalója megdöbbentette az MMA-t

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 1.

Belpol

„A hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat” – mondta a színész.

Nem adta ki a Népszavának a Magyar Művészeti Akadémia titkársága Cserhalmi György színművész székfoglaló beszédét, amelyet abból az alkalomból mondott, hogy az MMA tagja lett. 

A hírlap tudósítása szerint a Nemzeti Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész Állj ki vagy című írását felolvasva megemlékezett a rendszerváltás előtti időszakról, amelyben humorral sokkal hatékonyabban lehetett kritizálni a rendszert, mint a székely himnusszal. Beszélt arról, hogy mit jelent számára Szolnok és Kaposvár, és emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a színházvezetők viszonya az idő tájt is különleges volt a hatalomhoz. Ádám Ottót, a Madách Színház igazgatóját idézte, aki azt mondta egy döntéshozónak, „adjanak sok pénzt és szeressenek minket, de ha sok pénzt adnak, akkor nem is kell, hogy szeressenek.”

Cserhalmi szerint nem kaptak sok pénzt, sem sok szeretetet a hatalomtól. Ami a jelent illeti, a színész úgy látja, a két magyarországi színházi társaság  küzdelme épp a színháznak árt a legtöbbet. Kiállt a korábbi Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett, ahol az oktatás „okos, értékes, érzéki, európai” volt, és szerinte nincs igazuk azoknak, akik úgy látják, hogy az egyetem nem nevelt hazafiságra: egy olyan országban szeretne élni, „ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk.” 

Cserhalmi úgy látja, „a hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat, és ha ehhez nem hasonultok, akkor nem vagytok jó honleányok és honfiúk. Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, ez egy rossz út rossz állomása, amely nem csak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné teszi”.

A tudósítás szerint a székfoglaló beszédet „visszafogott taps” fogadta. Nagy Viktor, az MMA tagozatvezetője azt mondta, vitatkozna az új akadémiai taggal, és bizonyos kérdésekben nem értenek egyet.  

A színész korábban sem titkolta, mit gondol a szakmáját érintő döntésekről:

A Népszava érdeklődött Cserhalmitól, hogy miért lépett be az MMA-ba. Azt mondta, azért, mert hívták, és mert a korábbi elnökségi tagnak, Sára Sándor rendezőnek ez volt a végakarata.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.