Kihallgatta Varju Lászlót az ügyészség

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. január 6.

Belpol

A politikus panasszal élt a gyanúsítás ellen.

Két ügyben, választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség Varju Lászlót, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselőjét.

Az ügyészség azt közölte, a megalapozott gyanú lényege szerint Varju László 2018 februárjában az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként egy független jelöltnek anyagi juttatást ígért, hogy lépjen vissza a javára. A passzív választójoga gyakorlásának befolyásolására irányuló ajánlatot a férfi visszautasította.

A másik ügy az, amikor 2018 decemberében Varju több országgyűlési képviselővel bement az MTVA székházába, a gyanú szerint pedig Varju azért, hogy bejusson a stúdióba nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának és dulakodás közben megszorította az egyik biztonsági őr vádliját.

Súlyos testi sértés miatt azért folyik az eljárás, mert Varju később a székház első emeletén be akart menni egy folyosóra, többszöri felszólításra sem távozott onnan, erőszakos ellenállása miatt végül pedig testi kényszert alkalmaztak vele szemben. A gyanú szerint a politikus a földön fekve elkapta és kihúzta egy biztonsági őr lábát, aki emiatt a földre esett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Az országgyűlési képviselő mentelmi jogát - Polt Péter legfőbb ügyész indítványára - az Országgyűlés mindkét ügyben felfüggesztette.

Varju - akit Czeglédy Csaba képvisel - az ügyészség épülete előtt sajtótájékoztatón azt mondta, mindkét gyanúsítással szemben panasszal élt, de részletes vallomást is tett. Azt mondta, most az ügyészségnél van a labda, amelynek mérlegelnie kell, hogy a képviselő mellé áll-e, vagy kiszolgálja a Fidesz érdekeit.

Hozzátette azt is, csak azért nem rabosították, mert panasszal élt a gyanúsítások ellen. Mint mondta, reméli, hogy a panaszának helyt adnak és megszüntetik az eljárást.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.