Varnus Xavér: Füssy Angéla „kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál”

  • narancs.hu
  • 2024. november 11.

Belpol

Az orgonaművész leszögezte, minden partnere önként, szabad akaratából került intim kapcsolatba vele.

Füssy Angéla „hazugságokkal és csúsztatásokkal teli cikkben vádaskodik, és ehhez Ábrahám Róbert segédkezik neki” – írta Varnus Xavér a Telexnek küldött levelében.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az orgonaművészt fiatalkorúak abuzálásával vádolták meg a Mi Hazánkhoz közeli Magyar Jelenben pénteken megjelent cikkben. Vasárnap Perintfalvi Rita teológus hosszú posztban állt ki a művész mellett. Perintfalvi álláspontja szerint Füssy cikkéből valójában az derül ki, hogy két esetben tudomásul vett elutasításról, egyben pedig egy közös beleegyezésen alapuló kapcsolatról volt szó. Utóbbiról Füssy cikke azt állítja, hogy Varnus és a fiatal „semmiképp sem egyenrangú, boldog kapcsolatban” éltek egymással, ami Perintfalvi szerint lehet igaz, de mint írta, egy ilyen kapcsolat még nem abúzus.

Varnus Xavér a Telexhez eljuttatott levelében arról ír, hogy Magyarországon egyszerű gyámhatósági engedéllyel már 16 évesen házasságot köthet bárki, a szexuális beleegyezési korhatár pedig még ennél is alacsonyabb, 14 év. Ezután feltette a kérdést, hogy Füssy vajon a 29 éves Bartók Bélát is elítéli-e, aki az akkor 16 éves Ziegler Mártát vette feleségül, majd megjegyzete, hogy ha valakinek 30 éves korában 17 éves szerelme van, az Magyarországon teljesen törvényes. Az orgonaművész ezután leszögezte:

  • soha, senkivel nem volt olyan szerelmi, vagy szexuális kapcsolatban, amellyel megsértette volna „az alkotmányos magyar törvényeket”;
  • soha, egyetlen kapcsolatában nem volt hatalmi, vagy fölérendeltségi helyzetben egyetlen partnerével sem, vagyis nem volt tanáruk, nevelőjük, felettesük;
  • minden partnere önként és saját, szabad akaratából került intim kapcsolatba vele.

Szerinte Füssy „vádaskodásához” az az Ábrahám Róbert, a Pesti Srácok egykori újságírójára „segédkezik”, aki az elmúlt időszakban Lakatos Márkot vádolta meg kiskorúak behálózásával.

„Régóta keresi a fogást rajtam, és most egy 30 éves, kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál”

– fogalmazott a zenész Füssy Angéla cikkével kapcsolatban. Mint ismért a Magyar Jelenen megjelent írás egy soha nem publikált HVG-cikk alapján készült. A forrásként szolgáló cikket a Magyar Jelen sem közölte, Füssy Angéla csak annyit írt, hogy a 7 évvel ezelőtt fiókban maradt anyagban három olyan férfi tálalt ki, akiket fiatalkorúként Varnus „megrontott és szexuális játékszerként használt”.

A Telex Varnus Xavér mellett a HVG-t is megkereste. Hvg.hu főszerkesztője, Gergely Márton válaszában azt írta, a lap határozottan visszautasítja azt az állítást, miszerint a szexuális visszaéléssel hírbe hozottak védelmére kelne. „Ha végül nem jutottunk kész cikkig, nem meghunyászkodás, hanem szakmánk szabályai miatt történt. 2017-ben teljes körű jogi és újságíróetikai körültekintés után döntött úgy a vezető szerkesztő, hogy a megnevezett eset kapcsán nem közli a többfázisú szerkesztésen átment cikket” – írta Gergely Márton a hvg.hu-n is közzétett közleményben, hozzátéve, hogy a most megjelent részletek szándékoltan kiragadottak, több helyen súlyosan torzító kommentárokkal vannak tálalva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.