Varnus Xavér: Füssy Angéla „kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál”

  • narancs.hu
  • 2024. november 11.

Belpol

Az orgonaművész leszögezte, minden partnere önként, szabad akaratából került intim kapcsolatba vele.

Füssy Angéla „hazugságokkal és csúsztatásokkal teli cikkben vádaskodik, és ehhez Ábrahám Róbert segédkezik neki” – írta Varnus Xavér a Telexnek küldött levelében.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az orgonaművészt fiatalkorúak abuzálásával vádolták meg a Mi Hazánkhoz közeli Magyar Jelenben pénteken megjelent cikkben. Vasárnap Perintfalvi Rita teológus hosszú posztban állt ki a művész mellett. Perintfalvi álláspontja szerint Füssy cikkéből valójában az derül ki, hogy két esetben tudomásul vett elutasításról, egyben pedig egy közös beleegyezésen alapuló kapcsolatról volt szó. Utóbbiról Füssy cikke azt állítja, hogy Varnus és a fiatal „semmiképp sem egyenrangú, boldog kapcsolatban” éltek egymással, ami Perintfalvi szerint lehet igaz, de mint írta, egy ilyen kapcsolat még nem abúzus.

Varnus Xavér a Telexhez eljuttatott levelében arról ír, hogy Magyarországon egyszerű gyámhatósági engedéllyel már 16 évesen házasságot köthet bárki, a szexuális beleegyezési korhatár pedig még ennél is alacsonyabb, 14 év. Ezután feltette a kérdést, hogy Füssy vajon a 29 éves Bartók Bélát is elítéli-e, aki az akkor 16 éves Ziegler Mártát vette feleségül, majd megjegyzete, hogy ha valakinek 30 éves korában 17 éves szerelme van, az Magyarországon teljesen törvényes. Az orgonaművész ezután leszögezte:

  • soha, senkivel nem volt olyan szerelmi, vagy szexuális kapcsolatban, amellyel megsértette volna „az alkotmányos magyar törvényeket”;
  • soha, egyetlen kapcsolatában nem volt hatalmi, vagy fölérendeltségi helyzetben egyetlen partnerével sem, vagyis nem volt tanáruk, nevelőjük, felettesük;
  • minden partnere önként és saját, szabad akaratából került intim kapcsolatba vele.

Szerinte Füssy „vádaskodásához” az az Ábrahám Róbert, a Pesti Srácok egykori újságírójára „segédkezik”, aki az elmúlt időszakban Lakatos Márkot vádolta meg kiskorúak behálózásával.

„Régóta keresi a fogást rajtam, és most egy 30 éves, kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál”

– fogalmazott a zenész Füssy Angéla cikkével kapcsolatban. Mint ismért a Magyar Jelenen megjelent írás egy soha nem publikált HVG-cikk alapján készült. A forrásként szolgáló cikket a Magyar Jelen sem közölte, Füssy Angéla csak annyit írt, hogy a 7 évvel ezelőtt fiókban maradt anyagban három olyan férfi tálalt ki, akiket fiatalkorúként Varnus „megrontott és szexuális játékszerként használt”.

A Telex Varnus Xavér mellett a HVG-t is megkereste. Hvg.hu főszerkesztője, Gergely Márton válaszában azt írta, a lap határozottan visszautasítja azt az állítást, miszerint a szexuális visszaéléssel hírbe hozottak védelmére kelne. „Ha végül nem jutottunk kész cikkig, nem meghunyászkodás, hanem szakmánk szabályai miatt történt. 2017-ben teljes körű jogi és újságíróetikai körültekintés után döntött úgy a vezető szerkesztő, hogy a megnevezett eset kapcsán nem közli a többfázisú szerkesztésen átment cikket” – írta Gergely Márton a hvg.hu-n is közzétett közleményben, hozzátéve, hogy a most megjelent részletek szándékoltan kiragadottak, több helyen súlyosan torzító kommentárokkal vannak tálalva.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.