Tisza Párthoz közeli vállalkozó készítette a felvételt, amelyen Magyar Péter volt barátnője 30 millió forintot követel

  • narancs.hu
  • 2024. november 11.

Belpol

Hanzel Henrik állítja, azért rögzítette a beszélgetést, mert Vogel Evelin akkor már több embert is megzsarolt.

Hanzel Henrik, a Tisza Párthoz közel álló vállalkozó készítette azt a hangfelvételt, amelyen Magyar Péter állítása szerint Vogel Evelin arról beszél, hogy 30 millió forintot kér a hallgatásáért cserébe.

Ez a vállalkozó vasárnap délutáni Facebook-bejegyzéséből derült ki. „Sajnálom, hogy meg kell osztanom ezt a felvételt, de nem maradt más lehetőségem. Azért muszáj ezt meglépnem, mert nem hagyhatom tönkretenni több millió magyar ember álmát” – fogalmazott a posztban Hanzel Henrik, aki saját közösségi oldalán is megosztotta azt az állítólag június 16-án készített hangfelvételt, ami Magyar Péter vasárnap délutáni rendkívüli sajtótájékoztatója előtt kezdett el terjedni az interneten, és amelyet a Tisza Párt elnöke is lejátszott sajtó munkatársainak.

A párthoz közeli vállalkozó állítása szerint azért készítette a felvételt, „mert Vogel Evelin akkor már öt Tisza Párthoz közeli embert zsarolt meg” és neki is elmondta, hogy mit fog tenni, „ha azonnal nem kap harminc millió forintot.” „Állampolgári kötelességemnek érzem ezt most nyilvánosságra hozni. Ez itt Vogel Evelin valódi arca. Saját szavaival mondja el, mire készül” – zárta a posztot Hanzel Henrik. Mint ismert, a hangfelvétel a tiszások szerint azt bizonyíthatja, hogy Vogel Evelin, a Tisza Párt elnökének volt barátnője 11 órányi hangfelvételt készített Magyar Péterről, és 30 millió forintot kért azért cserébe, hogy ezt ne használja fel a politikus ellen.

A hvg.hu megkeresésére

a Tisza Párt nem tagadta, hogy valóban Hanzel Henrik készítette a hanganyagot.

A lap felidézte, Hanzel Henrik a Dallas benzinkút-hálózat tulajdonosaként vált ismertté. A céginformációk szerint több vállalat is köthető hozzá, és rendszeresen feltűnik a Tisza Párt rendezvényein.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, mindeközben nyilvánosságra került az első, Vogel Evelinnek tulajdonított hangfelvétel is, amelynek várható felbukkanását Magyar Péter már vasárnap jelezte. Magyar Péter hétfő kora délután közölte: a felvétel manipulált és olyan mondat is elhangzik rajta, amit ő nem mondott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.