Perintfalvi Rita kiáll Varnus Xavér mellett

  • narancs.hu
  • 2024. november 10.

Belpol

A teológus szerint Dúró Dóra nyilatkozata a vérvádak korát idézi.

Nyilatkozatban állt ki Varnus Xavér mellett Perintfalvi Rita. A teológus közölte, állásfoglalását egyeztette az orgonaművésszel, ez egyben az ő reakciója is az őt ért vádakra.  

Dúró Dóra (Mi Hazánk), az Országgyűlés alelnöke nyílt levélben javasolta a Zeneakadémia vezetőjének, mondja le Varnus Xavér december elsejei koncertjét, miután a Magyar Jelen cikke szexuális visszaéléssel vádolta meg az orgonaművészt.

Perintfalvi Rita bejegyzése arról szól, hogy Nürnbergben emlékhelye van a haláltáborokban kivégzett ötvenezer meleg embernek. A többségében férfi áldozatokra azt sütötték rá, hogy „gyermekmegrontók” voltak. A teológus emlékeztet, a melegség és a gyermekekkel való szexuális visszaélés szándékos, politikai célzatú összemosása a harmincas évekből ered, most pedig Magyarországon visszatér a vérvádak kora. Szerinte Dúró Dóra a gyermekvédelem égisze alatt 21. századi pogromokat készít elő, és a jóakaratú emberek ebben a helyzetben nem maradhatnak passzívak, Dúró Dórát és a Varnus Xavérral kapcsolatos cikk szerzőjét, Füssy Angélát „nem csupán a közéletből kell kizárni, de minden lehetséges jogi eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy elnyerjék büntetésüket”.

„Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg olyan »sajtóanyagok«, amelyek képesek voltak célkeresztet rajzolni meleg honfitársaink homlokára azért, hogy mások meglincselhessék őket. Akik elítélték őket tárgyalás nélkül. Sőt rögtönítélő kivégzőosztag elé állították őket, amikor a házuk előtt rendeztek tüntetést. Pedig az ártatlanság vélelme Magyarországon az Alaptörvény által garantált alkotmányos jog. Idézem: »Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg« (XXVIII. cikk (2) bekezdés). Vagyis mindazok az újságírók és politikusok, akik hajtóvadászatot indítanak törvényes ítélet nélkül, megsértik Magyarország legfőbb törvényét” – érvel Perintfalvi Rita.

A teológus bejegyzésében kitér arra, valódi áldozatvédőként miért tartja veszélyesnek Füssy Angéla munkáját. Kifogásolja többek között, hogy a Varnus Xavérról szóló cikk nem úgy készült, hogy az érintett áldozatok megkeresték volna az újságírót a segítségét kérve, és ő sem kereste őket, „csupán megszerzett egy 2017-ben, azaz hét évvel ezelőtt, egy HVG-s újságíró által megírt, de soha meg nem jelent – nyilván okkal(!) – anyagot”.

A teológus összefoglalja, a cikkben arról van szó, a művész ajánlatot tett két fiatalembernek, amit ők visszautasítottak, egy harmadik pedig együtt élt Varnus Xavérral két évig, ami lehet, hogy nem volt boldog vagy egyenrangú felek közötti kapcsolat, de nem is abúzus, tehát nem történt bűncselekmény.

Perintfalvi Rita reméli, Varnus Xavér jogi lépéseket tesz Dúró Dórával és Füssy Angélával szemben is, ő ebben segíteni fogja.  

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.