Védett belvárosi épületek bontás előtt

Utcát vegyenek!

  • Somlyódy Nóra
  • 2008.10.23 00:00

Belpol

Tizenegy ház fővárosi védettségének megszüntetését kezdeményezte az V. kerület. Mostanra kiderült, hogy néhányat le is bontana. Vajon miért?

A tizenegyből tíz épület egymás közelében áll Budapest tervezett új "főutcájának" vonalán, vagyis a Kecskeméti és a Petőfi Sándor, a Bécsi illetve az Október 6. utca kissé töredezett tengelyén. Az új főutca része a városvezetés hosszú ideje dédelgetett tervének, a Budapest Szíve programnak, amely nemcsak az átmenő forgalmat száműzné, hanem a Kossuth Lajos utca alagútba vezetését, a Városháza előtti ideiglenes park beépítését és a kiskörút felújítását is ambicionálja. A közterületek átalakítását kiemelt uniós projektként finanszírozzák; az első ütemre megpályázott közel hétmilliárd forintra júniusban bólintott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), ebből 2,4 milliárd illeti a kerületet. Az ezredforduló óta egyébként is pörgő ingatlanpiacnak (elég arra gondolni, hogy megépült a Vörösmarty téri üzletház, a Szervita téri épület helyére az iraki származású sztárépítész, Zaha Hadid tervez, átalakul a Tőzsde-, a Posta- és a Klotild-palota) nyilván újabb lendületet adna, ha a hömpölygő autófolyamot sétaútvonal váltaná fel. A tizenegy ház

zöme közismert épület:

a Haris és a Pilvax köz sarokházai, a Katona József Színház épülete, a Váci utcai Taverna mögötti két ház, a Kempinskivel szembeni üres sarokház, egy Kristóf téri és egy Hild téri épület, illetve az útvonalon kívül eső Királyi Pál-Képíró utca sarok kis hotelépülete.

De mi lehet a Rogán Antal vezette kerület terve? Miért kezdeményezné egy önkormányzat, hogy egyedi építészettörténeti és városképi jelentőségű épületeit megfossza ettől a címtől és a járulékaitól? Áprilisban még csak arról volt szó, hogy a kerület maga kívánja védeni e házakat "utcaképi, támogatási és az egyes épületek belső értékeinek védelme" okán. Emiatt parázs jogvita bontakozott ki a kerület és a főváros között, elsősorban arról, védhet-e a kerület házakat, ha a kétharmados önkormányzati törvény ezt kizárólag fővárosi hatáskörbe rendeli, míg egy másik, a feles építési törvény két éve bevezette a kerületi védettség fogalmát (amit 2002-ben az Alkotmánybíróság egyszer már megszüntetett, éppen az itt vázolt ellentmondás miatt). A vitában idővel tisztultak a kerület kezdeti szándékai: Puskás András alpolgármester júniusban már kevés kétséget hagyott afelől, hogy a házak közül háromnak nem a védését, hanem a bontását tervezik. Október elején már nem is köntörfalaztak: a fővárosi védelem miatt "indokolatlan korlátozások szabnak gátat a fejlesztői közreműködésnek", miközben "szükség lenne olyan, szabadon alakítható akcióterületekre, ahol meghatározó léptékű építészeti beavatkozásokra nyílik lehetőség" - fogalmazott Cselovszki Zoltán kerületi főépítész, aki egyébként az Orbán-kormány alatt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke volt (a róla készült portrét lásd: "Mindenkivel jóban vagyok", Magyar Narancs, 2006. június 22.).

A tizenegyből végül a három bontásra szánt épület maradt Rogánék kívánságlistáján. Egyrészt a Petőfi Sándor utca 14-16. alatti páros, ami a Taverna garázslehajtóját fogja közre (a 14-es üres, az önkormányzat és a MEDI-MO ingatlanforgalmazó cég tulajdonában van; a 16-os pedig társasház, amelynek két tulajdonosa jelezte, hogy nem ért egyet az épület védettségének törlésével). Másrészt a Harmincad utca 3./Deák Ferenc utca 10. alatti, évek óta üresen álló, szecessziós stílusú saroképület, amelyet a tízes években üzletháznak tervezett a Kármán-Ullmann építészpáros. Mire a kerület elővezette a redukált listát, addigra (egészen pontosan múlt keddig) a tizenegy házról szóló, október végén tárgyalandó közgyűlési előterjesztés megjárta a főpolgármesteri kabinetet is. A kabinet állásfoglalása egyértelmű volt: e házaknak Budapest városképében továbbra is meghatározó a szerepük, bontásról szó sem lehet.

Rogán replikája

nem késlekedett: már másnap kilátásba helyezte, hogy novemberben változtatási tilalmat rendel el a Városháza parkra - ami azért figyelemre méltó, mert a park szabályozási tervére a kerületi testület nem sokkal korábban mondott áment. Az érvelés szakmai része szerint "a Városháza fórum erősen plázaszerű jegyeket mutat", mert "az épületegyüttesben döntő szerepet kapnának a kereskedelmi célú egységek" - nyilatkozta a fideszes polgármester arról a projektről, amelynek előzetes egyeztetéseit bár végigkísérte a főépítésze, nem jelezte ellenérzéseit. A fővárosnak van mit veszítenie, hiszen ha a kerület keresztbe tesz, akkor a következő választásokra időzített projektek közül lassan már csak a Közraktárak átépítésében bízhat.

Vajon mire jó ez a drámai, csúsztatásoktól és zsarolástól hangos kerületi színjáték? Normális esetben a tulajdonos, ha védett épülethez szeretne hozzányúlni, akkor az ismert menetrend szerint előbb befárad az illetékes hatósághoz az elképzeléseivel, ahol kezdetét veszi az akár évekig is elhúzódó egyeztetés egy-egy ház átalakíthatóságáról. A tulajdonosok helyett azonban a kerület lépett: nyilván egy füst alatt remélt érvényt szerezni a tizenegy házra vonatkozó (valószínűleg más-más hátterű és kiforrottságú) fejlesztési elképzeléseknek egy jogi kiskapu beiktatásával.

Az egyik projekt tervei mindazonáltal már készülnek, mégpedig a fölkapott brit építész, Norman Foster irodájában. A bontásra szánt házak közül egy ugyanis a Deák Ferenc utcai Fashion Street lehetséges terjeszkedési területére esik. Ha a tulajdoni lapok is előkerülnek, akkor lesz csak megdöbbenés: a Bécsi utca páros oldala egyetlen háztól eltekintve a Divat utcát fejlesztő Csipak Péter vállalkozó érdekeltségébe tartozik. Így a Harmincad utca 3./Bécsi utca 10.; mellette a Bécsi 8. szintén üres épülete, amelyet Csipak a Mellow Mood szállodahálózatot működtető két jordániai üzletembertől vásárolt meg két évvel ezelőtt. A következő a Deák Ferenc utca 10., az egykori Iparterv-székház, melynek bérlőit június elején levélben tájékoztatták arról, hogy költözzenek ki, mert nem számolnak "az épület részleges vagy teljes felújításával" (noha sorsát az "építésjogi háttér fogja eldönteni"). A Bécsi utca szemközti sarka az OTP székháza, a háború utáni modern építészet egyik emblematikus darabja, amit a nyolcvanas évek végén szabadítottak meg jellegzetes jegyeitől. A következő, szintén sarokház (Bécsi 2.) ugyancsak Csipaké, ebben az említett Mellow Mood egyik szállodája üzemel. Vagyis két akadálya van, hogy a Fashion Street a Deák Ferenc utcából T alakban terjeszkedjen tovább: a fővárosi védettség és az OTP-székház. Meglehet, az utóbbi akadály hamarosan elhárul, hiszen a Népszabadság október 15-i számában a bank meghirdette az ingatlant. A pályázati dokumentáció kiváltására a meghirdetés napjával együtt csak négy napot hagyott (október 20-ig), a pályázat beadására mindössze másfelet (október 22., 12 óra). Ha Csipak megszerzi ezt az ingatlant, akkor már meglesz a "szabadon alakítható akcióterület" - egy lebontható házsor Budapest legértékesebb részén. A tervek előrehaladottságához képest a kerület azonban még a fejlesztő kilétéről is ködösít. "Fogalmam sincs" - közölte Cselovszki Zoltán, amikor azt firtattuk, kinek az érdeke lehet a bontás a Bécsi utcában.

Az október végi

fővárosi közgyűlési meccs tétje azonban távolról sem csupán tizenegy vagy három ház sorsa. A fővárosi döntéshozatal ugyanis az utóbbi időben egyre kiszámíthatatlanabb: augusztus végén például a Fidesz összefogott az MSZP-vel, hogy megszavazzák Hunvald Györgynek, Erzsébetváros szocialista polgármesterének a módosító indítványát, aminek folyományaként a régi pesti zsidónegyedben továbbra is lehet házakat bontani.

Akkori szerkesztőségi cikkünk a jövőbe látott: "Talán ez csak a kezdet, és legközelebb majd Rogán is bonthat" - írtuk (lásd: A fejlődés utolér, 2008. szeptember 11.). Rogánék mostani kezdeményezését ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a fővárosi szocialista vezérkar: Steiner Pál frakcióvezető, az V. kerület volt polgármestere, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek. Kérdés, hogy mit lép erre a frakció másik, "régi szocialista" szárnya, ahová Hunvald György is tartozik. Demszky Gáborék valószínűleg magukra maradnak az egyet balra, egyet jobbra nagykoalíciós logika miatt. Márpedig elég egyetlen házról levenni a fővárosi védelmet ahhoz, hogy bekerüljön a láb az ajtórésbe, és a politikai-gazdasági érdekek ugyanúgy elsöpörhessék a föld színéről az V. kerület műemléki védettségű épületeit, ahogyan ez a régi zsidónegyedben történt.

Kicsoda Csipak Péter?

 

A harminchét éves vállalkozó vendéglátósként kezdte az V. kerületben. Manapság Belváros-Lipótváros legbefolyásosabb beruházójának tartják, a bulvárlapok pedig rendszeresen szerepeltetik egy volt szépségkirálynő társaságában. Lipótvárosi múltja és jó önkormányzati kapcsolatai a kilencvenes évek közepére, Karsai Károly fideszes polgármester első ciklusára datálódnak. 1995-től teraszos sörözőt üzemeltetett a Vörösmarty téren, 2000-re viszont már nyolcra nőtt az érdekeltségébe tartozó fagyizók, illetve éttermek száma a tágabb környéken. A kezdetekre nyúlik vissza az ismeretsége Cselovszki Zoltán jelenlegi kerületi főépítésszel is, aki 1994-98 között a közterület-foglalási engedélyeket kiadó fővárosi bizottság elnöke volt. De 1995-ben nemcsak a vendéglátásban pörgött fel a fiatal vállalkozó, hiszen ekkor már parkolásüzemeltető cége is volt Belvárosi Parkoló Kft., később Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és -üzemeltető Zrt. néven, amelynek a parkoltatásban azóta is monopóliuma van a Lipótvárosban (1997 óta a fővárosi parkolási társaság megbízásából). Vélhetőleg a fideszes- szocialista érdekeket egyformán képviselő Centrum Parkoló sem nélkülözte a tapasztalatait: 1997-98 táján két kitartó munkatársa is megfordult a cégben tulajdonosként, illetve ügyvezetőként. Bár Csipak a fideszes kötődéseiről ismert, a cikkünkben taglalt projektet Steiner Pál előző, szocialista polgármester éppúgy szorgalmazza, mint Rogán Antal. Steiner polgármesterkedése alatt valószínűleg nem kezd olyan nagy volumenű ingatlanvásárlásba, ha nem biztos abban, hogy folytathatja a Divat utcát (a HVG augusztusi értesülései szerint 2005 óta csak az önkormányzattól 1,6 milliárd forintért vett ingatlanokat).

A Fashion Street elsőként felújított épületének, a Fiabci-díjjal is kitüntetett Deák-palotának a lakásait 2000 táján kezdte kivásárolni. Ezt követték a Deák Ferenc utca többi házának - üzletekként vagy irodákként hasznosítható - ingatlanjainak, köztük a Bécsi utca sarkán üzemelő kaszinónak a megszerzése (a kaszinót egyébként nem sokkal azelőtt egy üzleti vita következtében szétzúzták). Ennek, illetve a Dorottya utcában működő kaszinónak a szövevényes tulajdonosi háttere alapján lebegteti meg a HVG a vállalkozónak a Tisztelet Társaságával (közvetve Leisztinger Tamással) való kapcsolatát.

Csipak jó érzékkel ismerte föl, hogy mi hiányzik a belvárosból. A Deák Ferenc utca szállodákkal szemközti házsorát mintaszerűen újíttatta fel, az üzletekbe a legdivatosabb márkakereskedők költöztek. Egy okkal több tehát, hogy a fővárosi döntéshozók a fejüket vakarják, hiszen Budapest belvárosa pont olyan magánbefektetők után kiált, akik tisztában vannak az építészeti értékekkel, és képesek visszahozni a plázák miatt lebénult belső kerületekbe a nívós üzleteket és a pénzes vásárlókat. Csipak ráadásul nemrég Elekes Andrást, a holland ING köztiszteletnek örvendő korábbi magyarországi fejlesztési igazgatóját csábította át vezérigazgatónak a Fashion Streetet megvalósító Immobilia Zrt.-hez, hogy a drasztikusabbnak ígérkező folytatást menedzselje. Voltaképpen Elekesnek köszönhető, hogy a Deák Ferenc utcában fellendült az ingatlanüzlet: a Vörösmarty tér 1. alatti új üzletház építése miatt 2001 táján érkezett az ING Csipak vadászterületére, és borsos áron váltotta ki a tizenhét évre szóló bérleti szerződését a régi ház két alsó szintjére. Bár Csipak nem nyilatkozott a Narancsnak, az Immobilia marketingvezetője szerint a tél folyamán rukkolnak elő egy "nagyszabású belvárosi tervvel" - aminek a jelek szerint nem a fővárosi politika, hanem a hitelválság miatt kell kockázatokkal számolnia.

Neked ajánljuk

Lehet, hogy végleg leáldozott a Golden Globe-nak

  • Gábor Áron

Korrupció, bennfentesség, rasszizmus és szexizmus – a Golden Globe-ot odaítélő szervezetet érő vádak miatt úgy néz ki, jövőre elmarad a díjátadó tévés közvetítése, ezzel pedig maga a díj is eltűnhet a süllyesztőben.