Az MCC Feszt közönsége tapsviharban tört ki, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy az új Otthon Start program keretében fix 3 százalékon lehet majd lakáshitelt felvenni. Hurrá. A költségvetés évtizedekig tartó kifeszítése árán ezentúl annyi lesz nálunk a támogatott kamat, mint máshol a piaci.
A hitelkamatokról
A 2008-tól máig tartó időszakban ugyanis szinte végig a magyar teljes hiteldíj mutató (THM) volt a legmagasabb az EU-ban – amikor meg nem, akkor is nagyon közel volt a maximumhoz. A THM kb. 0,5 százalékponttal magasabb, mint a hitelkamat, mert a hitelfelvétel egyéb költségeit (értékbecslés, közjegyző, számlavezetési díj stb.) is tartalmazza, de alkalmasabb mutató a nemzetközi összehasonlításra, mint önmagában a hitel kamatlába. Ezt mutatja 1. ábránk, azaz az új lakossági jelzáloghitelek piaci THM-jét. A bolgár idősort kifejezetten az ínyenceknek tettem bele az ábrába.
Az ábrán a legutolsó THM-adat 2025 júniusára vonatkozik. Ekkor 7,19 százalék volt a magyar THM, és csak a lengyel volt ennél magasabb (7,58). Az EU-átlag ugyanekkor 3,95 százalék, az eurózóna átlaga pedig egy kicsivel még ennél is alacsonyabb (3,69) volt. Számos ország döbbenetesen alacsony mutatókkal működik, például Dánia (1,82), Málta (2,56), Bulgária (2,74), Finnország (2,77), Spanyolország (2,78). A 27 uniós tagországból 2025 nyarán 19-ben kisebb volt a THM, mint 4 százalék. Valószínűleg azért, mert az EU tagállamainak többségében jóval kisebb a rendszerszintű kockázat (erről lásd korábbi cikkemet: Magyar rulett, Magyar Narancs, 2025. június 25.) és/vagy sikeresebbek a kormányzat lakáspiaci beavatkozásai, mint nálunk.
Mindenesetre a nemzetközi viszonylatban kiugróan drágának számító magyar lakáshitelekért nem a bankok okolhatók. Az Otthon Start program bejelentése előtt ugyanis a jelzáloghitelek THM-je (7,19 százalék) lényegében megegyezett az 5–20 éves referencia államkötvények hozamával (6,44–7,26 százalék), tehát a banki kockázati és költségfelár gyakorlatilag nulla volt. Lengyelországban ugyanekkor a hosszú távú államkötvényhozam 5,5 százalék körül volt, így a 7,58 százalékos jelzáloghitel-kamat több mint 2 százalékos felárat tartalmazott. Ez egyébként a normális, a jelzáloghitelpiacon megszokott kamatfelár, hiszen a bankok futják a hitelezési kockázatot, és nyilván van valamekkora költségük a folyósítással és a számlavezetéssel is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
