"A közösségi rádiózás a magyarországi civil társadalom meghatározó része, a közép-európai térségben amolyan magyar specialitás, amelyet támogatni, segíteni kell" - magyarázta a Narancsnak Gosztonyi Gergely médiajogász, miért okozott megütközést a nonprofit rádiósok körében a testület néhány hete hozott döntése. Az idei 270 millió forint helyett jövőre a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók (televíziók és rádiók) megpályázható támogatása a Műsorszolgáltatási Alapnál (MA) - a parlamenti zárószavazásra váró törvényjavaslat szerint - 134 millió lesz.
Az ORTT határozata egyébként összhangban van a médiatörvény rendelkezésével (Rtv.), melynek 78. paragrafusa előírja, hogy az Alap bevételének
legalább fél, legfeljebb egy
százalékát a nonprofit műsorszolgáltatók visszatérítendő vagy viszsza nem térítendő támogatására kell fordítani. Kérdésünkre, hogy miért tértek el az előző évek gyakorlatától - korábban mindig egyszázaléknyi keretösszeget állapítottak meg -, és zsugorították a támogatást 0,5 százalékra, Dömény Péter, az MA igazgatója csak annyit válaszolt: így döntött a testület. Hasonlóan rövid indoklást kapott a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (Szarámaszer) is, amikor a támogatáscsökkentés okai felől érdeklődött - tudtuk meg a szervezet ügyvivőjétől, Giczey Pétertől. Igaz, az érdekvédőkkel folytatott egyeztetés során panaszként elhangzott, hogy az MA évről évre kevesebb pénzből gazdálkodik, a jövő évi megszorítások pedig elérték az ORTT-t is.
Tény, hogy 2007-ben az MA tervezett bevétele az idei évhez képest 633 millióval kevesebb, de az Alap még így is 30,5 milliárdból gazdálkodhat. Ráadásul az ORTT költségvetését szabályozó törvénytervezetben fellelhető MA-összeg fél százaléka - a pénzmaradványokat nem számítva - nem 134, hanem 152,6 millió forint. Dömény a Narancsnak azt mondta, a nonprofit műsorszolgáltatóknak járó pénz kiszámításának alapját az üzembentartási díj, a nem országos műsorszolgáltatási és a pályázati díjak, illetve az egyéb bevételek adják. Nem számolandó bele a két-két kereskedelmi tévétől és rádiótól befolyó koncessziós díj (3,6 milliárd), ugyanis a már említett 78. paragrafus általános rendelkezéseit az Rtv. más paragrafusai, illetve az Alap Kezelési szabályzata árnyalja, ezért nem 152 a 134. Az így kiszámolt összeg valóban 133,3 millió, csakhogy az ORTT testülete a december 13-i ülésén végül 139 millió forintnyi keretösszeget állapított meg - a kedvező különbség titkát nem sikerült megfejtenünk. Ezt a pénzt
25-75 százalékos
arányban kell felosztani a műszaki és rezsi pályázat között. A rezsi-támogatás - melyet havonta utalnak - garantálja a nonprofit szféra fennmaradását. Ugyanis a nem nyereségérdekelt szolgáltatók reklámidejét a médiatörvény óránként három percben maximálta, ráadásul ezek a közösségi adók nem szeretik a hirdetéseket, s a cégek - mivel nehezen mérhető a nézettségük vagy a hallgatottságuk - nem is keresik meg őket, legfeljebb a mecenatúrát gyakorolják. A rezsipályázat kerete (104,2 millió) 6:1 arányban oszlik meg a nagy- és kisközösségi műsorszolgáltatók között - az előbbit 60-40 százalékos bontásban kaphatják meg a tévék és a rádiók. Itt megint csak a rádiósokon csattant az ostor, ugyanis tavaly még fele-fele arányban osztoztak a tévésekkel.
Egyébként 2006-ban nem sikerült kimeríteni a rezsi és a műszaki pályázati keretet, csaknem 70 millió ragadt bent. Dömény Péter lapunknak azt mondta, az MA elfogadta a Szarámaszer novemberi javaslatát, így a pályázati eljárás lezárása után a fennmaradt keretösszeget a 2007-es pályázatokban használják fel. A szervezet ügyvivői állítják: nem az alacsony érdeklődés miatt maradtak bent pénzek, hanem az önerő hiánya okozott gondot. 2006-ban még egy sávos rendszer alapján szabták meg az önerő nagyságát: aki kisebb rezsitámogatásra pályázott, annak kisebb önerőt kellett vállalnia. Persze a rádiókat működtető civil szervezetek vagy magánemberek még így is kínkeservesen teremtették elő az önrészt. "Erre nem lehet válasz a támogatás csökkentése" - mondta Gosztonyi. Ebben a kérdésben egyébként az ORTT szintén engedékeny volt, ugyanis a Szarámaszer kérésére lehetővé tette az önkéntes munka korlátlan beszámítását az önrészbe, ami hatalmas könnyebbséget jelent, hiszen a rádiók műsorkészítőinek zöme fizetés nélkül, önkéntes alapon dolgozik. Az érdekvédelmi szervezet ennek ellenére továbbra sem érti, hogy miért alakították át az idén bevált sávos rendszert, miért írtak ki két külön pályázatot a huszonnégy órás adást szórók és a kisközösségiek számára.
Idén a nonprofit rádiók 89,8 millió forintot igényelhettek, ebből 68,5 milliót tudtak lehívni. Jövőre a rádiós rezsikeretösszeg 35,7 millió, a kisközösségieké 14,8 millió lesz, tehát összességében
18 millióval kevesebb,
mint amennyit 2006-ban költöttek fenntartásra, ráadásul a legnagyobb megpályázható összeg havi ötvenezerrel csökkent. Igaz, a testület a novemberi tervezetéhez képest mindenképpen bőkezűnek bizonyult, hiszen a nonprofit rádiósoknak eredetileg 27 milliót különített volna el. Hogy ezt az összeget miként számolták ki, nem sikerült kiderítenünk. A nagyoknak november 16-án kiírt pályázatot december 11-én módosították, két nappal a határidő lejárta előtt. Ha figyelembe vesszük, hogy 2006-ban a négy legnagyobb (Tilos, Rádió C, Remény, Civil Rádió) önmagában elvitt 36 milliót, akkor könnyen belátható, hogy a 24 órás nonprofit műsorszolgáltatók (12 körzeti és 6 kisközösségi) helyzete nem túl rózsás. Rosszabb helyzetben vannak a kisközösségi, heti néhány órát szóró rádiók, ráadásul 2007-re tíz új szereplővel bővül a potenciális pályázók köre. Idén hat kisközösségi összesen 26 millió forintot kapott, ennél a jövő évi keret csaknem 12 millióval lesz kevesebb.
"A bevételeink egyharmadát teszik ki a Műsorszolgáltatási Alap pályázatai, kétharmada egyéb pályázatokból vagy a hallgatók támogatásából származik - mondta a Narancsnak Kovács Ágota, a Tilos Rádió ügyvezető igazgatója -, ha jövőre kevesebb pénz jön be támogatásokból, ismét a közönség segítségét kell kérnünk, de nem sírhatunk folyton a hallgatóinknak." A Pécs északnyugati csücskében működő kisközösségi Remete Rádió is nehéz helyzetbe kerül, ha megcsappannak az MA-támogatások. "Az Alaptól elnyert pénzből fizettük a két ügyeletes szerkesztő bérét, a többi műsorvezető ingyen dolgozik" - nyilatkozta lapunknak Peták Péter, a rádió vezetője. Márpedig az ORTT árgus szemmel felügyeli a kisrádiókat is, szükség van egy-két olyan szerkesztőre, aki odafigyel arra, mi kerül adásba.
Több médiaszakértő szerint az ORTT-döntések hátterében nem rosszindulat, hanem egyszerű információhiány van. A lapunk által megkeresett szakemberek állítják: a testület tagjai igazából nem ismerik a nonprofit rádiósok világát, de ebben az esetben elvárható, hogy az ORTT, illetve az MA kérje ki időben a Szarámaszer tanácsát, s javaslataikat ne kapkodva, utólag építsék be a döntéseikbe.
