A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése - többszöri próbálkozás után - két hete leváltotta a szervezet addigi tisztségviselőit, érvényt szerezve a bizalmatlansági indítványnak. A többnyire a jelenlegi parlamenti ellenzékhez húzó újak szerint elődjeik elégtelenül képviselték az orvosok érdekeit a már elfogadott kórháztörvény és az Országgyűlés előtt lévő jogállási törvény vitáiban, a most távozott vezetők viszont úgy vélik, működésüket ellenlábasaik rendre félremagyarázták.AMOK az előző ciklus Mikola István-féle kórháztörvényét is támadta, sztrájkfenyegetések is elhangzottak. Idén az új kórháztörvény tárgyalásakor ismét jelezték: a tervezettel több ponton nem értenek egyet. A reformerek egyike szerint a kamara korábbi vezetése az egyeztetések során számos, a köztestület belső rendjét megsértő lépést tett, "például nem hívta össze időben a legmagasabb szintű döntéshozó fórumot, a küldöttgyűlést, pedig erre törvény kötelezi". Kifogásolta továbbá, hogy míg a Mikola-törvény idején aktív volt a szervezet vezetése és a kodifikációban is részt vett, addig most a tagság vette át ezt a szerepet. Kupcsulik Péter, a kamara leváltott elnöke másképpen emlékszik: "Amikor észleltük, hogy a szaktárca álláspontja hajthatatlan, levélben fordultunk a miniszterelnökhöz, és összehívtuk az országos küldöttgyűlést, hogy állást foglalhasson" - mondta lapunknak.
A május közepén megtartott küldöttgyűlés nem volt határozatképes. Ekkor ismertette Kökény Mihály, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára a miniszterelnök találkozót javasló levelét. E fórumon a kamara főtitkára egy állásfoglalást javasolt a törvénytervezetről, "amelyet az elnök háromszor kért megismételni, hogy egyértelmű legyen. Ebben nem szerepelt a törvény visszavonásának javaslata és az sem, hogy az elnökség ne vegyen részt a miniszterelnöki találkozón" - folytatta az exelnök. A megbeszélésre május végén került sor; erre a kilenctagú elnökségből nyolcan mentek el, és "valamennyi tag megszólalási lehetőséget kapott, de
a törvény visszavonását senki
sem javasolta" - mondta Kupcsulik. A MOK elnöksége négy nappal későbbre összehívta a kamara képviselő-testületét, amely úgy döntött, nem kéri a törvény visszavonását, de kifogásaikat képviselni kell.
Mánya Kristóf, a MOK újonnan megválasztott titkára - 1998-2002 között a Fidesz országgyűlési képviselője - szerint mivel a képviselőtestület megyei delegációs elven működik, "több intézményvezető taggal, akiknek speciális érdekeik lehetnek a kórház-privatizáció során, egy ideig sikerült az elnöknek e testületet szembeállítani a küldöttgyűléssel, ahol viszont az orvosok derékhada képviselteti magát". Kupcsulik szerint a MOK a hatályos képviselő-testületi döntés szerint és a határozatképtelen küldöttértekezlet javaslatát figyelembe véve járt el. Az elnökség külön állásfoglalást nem hozott, csak arról döntött, hogy a kamara tartózkodni fog a parlamenti végszavazást megelőző héten tartandó Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) ülésén. Kupcsulik szerint így egyértelműen elutasították a kórháztörvényt, "hiszen a támogatást csak az igen szavazatok jelentették". A NET végül a kórháztörvény mellett foglalt állást.
Mánya Kristóf úgy véli, a kormányzat engedményei a kórháztörvényben csupán látszatlépések, "de ezt a hadicselt a kamara vezetése teljesen bevette, csupán a regionális vezetők látták át, hogy lényegileg nem történt elmozdulás". Szerinte a köztársasági elnök szempontjai - melyek alapján az államfő az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a törvényt - azonosak a küldöttgyűlési határozat érveivel, és "a történtek után nem volt meglepő, hogy ezt a vezetés nem kommunikálta".
A kórháztörvény megítélésében a MOK elnöksége sem volt egységes: a főtitkár több alkalommal vett részt olyan rendezvényen, ahol elutasították az "Európában példátlanul profitorientált" privatizációt. "Az már a hazai demokratikus viszonyokat minősíti, hogy ezekről a szakmai fórumokról a közszolgálati médiumok alig adtak hírt" - mondta Mánya.
A MOK elnökségében "előfordulhat 5:4-es szavazati arány a határozathozataloknál, ami viszont a döntést követően már hivatalos elnökségi vélemény, és működési szabályzatunk tiltja az ezzel ellentétes nyilatkozatot. Az elnökségi tagnak joga van különvéleményét jegyzőkönyveztetni, de idén erre nem volt példa" - indokolta Kupcsulik Péter, hogy miért "hallgatott" a testület.
A kórháztörvény az Alkotmánybíróság előtt van. "Több volt alkotmánybíró utalt arra, hogy az elfogadás módja ellenkezik a házszabállyal - mondta Mánya Kristóf. - Ha az Alkotmánybíróságezt kimondja, újra kell tárgyalni az egészet, és így már mi is tudnánk lépni" - tette hozzá.
Az orvosok jogállásáról
szóló törvény körül is áll a bál. A korábbi elnök szerint a tevezetet a szakminisztérium tavaly novemberi felkérésére készítette el a kamara. "Végleges változatát márciusban juttattuk el a tárcához, ahonnan végül a saját tervezetüket kaptuk meg véleményezésre, amit nem tartottunk elfogadhatónak" - mondta Kupcsulik a Narancsnak. A MOK a maga változatát áprilisban bemutatta a parlament egészségügyi bizottságának, "válasz, illetve reflexió nem volt". A MOK többek között javasolta az orvosokra "szabott" adójóváírási lehetőségek bevezetését, a szabad szakmai döntés jogát, a túlmunka beszámítását a munkaviszonyba, a gazdasági kényszerek okozta helyzetek felelősségmentességét, továbbá kormányszintű tárgyalásokat szorgalmazott az orvosi jövedelmekről, a MOK által készített bértábla bevezetésének ütemezéséről (aminek eredményeként az orvosok jelenlegi, az EU-átlag tizedét alig elérő bére az átlag felére nőne).
A reformerek egy része elhibázott lépésnek tartja az önálló javaslat benyújtását, inkább az alapelvek, sarkalatos pontok egyeztetésére helyezték volna a hangsúlyt. Mánya szerint azzal, hogy a kormányzat a saját tervezetét nyújtotta be a parlamentnek, "megbukott az elnökség azon érvelése, miszerint a kórháztörvényből kihagyott ágazati garanciákat itt újra be lehet hozni".
A kamara új vezetése a jogállási törvénytervezet visszavonását és újratárgyalását követelte, s kéri, hogy a már garanciákat is tartalmazó új tervezetet minél hamarabb fogadják el, "ellenkező esetben nem beteg-, hanem telekközpontú privatizáció elé nézünk" - fejtette ki Mánya. Csehák Judit miniszter nyilatkozatai szerint érthetetlen a követelés, a visszavonásra nem lát okot; azt is nehezményezte, hogy a kamarai tisztségviselő-váltásról csak a sajtóból értesült.
Mánya szerint a kamara elnökségét személyes érdekek is motiválhatták: "A volt elnököt (Kupcsulik Pétert) július elején nevezték ki klinikaigazgatónak. Mások személyesen vállaltak szakértői tevékenységet kormányzati felkérésre, külön díjazásért, és később véleményükre államtitkári szinten mint hivatalos MOK-állásfoglalásra hivatkoztak." "A tanszékvezetői pályázat határideje 2002 októbere volt, a döntés pedig egyetemi hatáskör, a miniszternek még véleményezési joga sincs" - reagált kollégája vádjára Kupcsulik, hozzátéve, hogy az egyetem ráadásul nem az egészségügyi, hanem az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. Augusztusban egyébként érkezett egy összeférhetetlenségi indítvány a kamarához, amely annak kimondását kérte, hogy az elnök intézményvezetőként nem lehet kamarai tisztségviselő. Kupcsulik alaptalannak tartja a felvetést, mert a klinika nem intézmény, "jogállása azonos bármely kórházi osztályéval". Kifogásolták azt is, hogy a volt elnök munkahelyi főnöke a kamara titkárának. "Ez igaz, de kinevezése, munkaviszonyának megszüntetése az egyetemi kari tanács jogköre, és nem az enyém" - mondta Kupcsulik.
Többen fölvetették, hogy a MOK tisztségviselő-váltása egyben
politikai irányváltás is:
az új elnök, Éger István a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) korábbi elnöke; a szervezet tavalyi kongresszusán erőteljesen kérte számon az új miniszteren a kampányban elhangzott ígéreteket. A helyén maradó titkár, Mánya Kristóf is - akinek politikai kötődése egyértelmű - volt már FAKOOSZ-elnök. A leváltott elnök, Kupcsulik Péter szerint nem állja meg helyét az "irányváltásról" szóló felvetés: "Az előző elnökségnek nem volt semmilyen politikai irányultsága. Egyik tagja korábban a református egyházi vezetés főtitkára volt, más tagjáról lehet tudni, hogy kapcsolatban áll MDF-es polgári klubokkal, egy másik az önkormányzati választásokon a Fidesz mellett szólalt fel." Mint mondta, ő maga nem volt semmilyen párt tagja, politikai tevékenységet nem fejtett ki. Úgy véli, az előző elnökség kellő mértékben szemben állt a mindenkori kormányzati hatalommal, "szocialista kötődésnek még a gyanúja sem merülhet fel" senkivel kapcsolatban. "Az elnökség észlelt bizonyos személyek részéről olyan hozzáállást, mely jellemzően demagóg és félrevezető volt, de ezek a megnyilvánulások az érintettek - Mánya Kristóf, Balogh Gábor - sajátos karakterjellegéből fakadtak, és soha nem fordult elő, hogy a MOK bármely testülete elfogadta volna ezeket a szélsőséges véleményeket. Ismert volt ugyanakkor, hogy bizonyos személyes egzisztenciális ambíciók is vélelmezhetők a háttérben" - tájékoztatta megfigyeléseiről a Narancsot Kupcsulik Péter.
Az új vezetők sem értettek mindig mindenben egyet: 2003 elején Mánya Kristóf egy helyi lapban arról nyilatkozott, hogy orvos ne töltsön be önkormányzati képviselői helyet. Véleménye ellentétes volt a MOK hivatalos álláspontjával, információink szerint több háziorvos a FAKOOSZ elnökéhez - vagyis a most kamarai elnökké választott Éger Istvánhoz - fordult segítségért. A FAKOOSZ nem lépett, Éger a MOK-hoz fordult intézkedést sürgetve. A kamara továbbította az anyagot a Heves megyei kamara elnökéhez, felvetve az etikai vétség lehetőségét. A megyei kamara elnökségi ülése nem tartotta lényegesnek Mánya nyilatkozatát, így etikai bizottság elé sem került az ügy.
Balogh Gábor Szabolcs-Szatmár megyei kamarai elnök szerint a kamara évek óta nem tud látványos eredményt fölmutatni. "A köztestület csupán reagál a kormányzati lépésekre, és többnyire alkalmazkodik is hozzájuk, elmaradt az offenzív, koncepciózus munka tervezése és megvalósítása" - mondta. Szerinte a most leváltott elnökség elszalasztotta valamennyi kormány- és miniszterváltást, mert a még "helyüket kereső" új döntéshozókkal nem is próbálta elfogadtatni saját programját. Emellett hagyták, hogy a munka nagy részét a vidéki szervezetek végezzék, így gyakran ők konfrontálódtak, "csinálták a cirkuszt", a vezetők pedig már viszonylag kényelmes pozíciókból tárgyalhattak. "Így valamennyi ügy esetében kérdéses volt, hogy lesz-e valaki, aki elviszi a balhét" - folytatta Balogh, aki abban bízik, hogy az új vezetés offenzív szervezetté alakítja a kamarát, "és ezzel elkezdődik a jelenleg bizonytalankodó kollégák megerősítése, az orvostársadalom szervezettségének növelése.
"A szellemiségében is megújult kamara reményeink szerint
prezidenciális szervezet lesz,
munkánkat az augusztusi határozat egyértelműen megjelöli, bár nem lesz könnyű dolgunk, mert a magyar egészségügyben egyre több a kaotikus jelenség - véli Mánya Kristóf. - Orvosolnunk kell a súlyos jövedelemelmaradást, az ok nélküli intézményi teljesítménykozmetikázást, sürgetnünk a finanszírozási reform kidolgozását, és a többi szervezettel együttműködve fel kell vállalnunk a nem orvos egészségügyi dolgozók védelmét is" - folytatta. A többször lebegtetett orvossztrájkról azt mondta: "Senki nem állította, hogy szeptember elején sztrájk lesz, bár a szakemberhiány miatt már most is burkolt sztrájk tapasztalható. Semmiképpen nem megyünk a falnak, fontos, hogy mindenki megismerhesse a véleményünket. Ma már több ezer embert tudnánk mozgósítani, pedig az orvosok nagy részétől a járdai érdekérvényesítés távol áll." Mánya szerint a sztrájkkészültség egy-másfél évig is eltarthat, "ebbe beletartoznak a tárgyalások, a jelképes szolidaritási akciók, az utcai, intézményi demonstrációk és szükség esetén a figyelmeztető, lassító típusú és egyéb sztrájkok". A titkár elengedhetetlennek tartja, hogy a kormányzat a jövő évtől a GDP eddiginél nagyobb részét fordítsa az egészségügyre. "Végső célunk a költségvetés sarokszámainak megváltoztatása. Az egészségügyből százmilliárdok hiányoznak, annak megspórolása csak a népesség további fogyása árán történhet" - mondta.
A kamara honlapján olvasható felhívás szerint a jogállási törvény ügyében a miniszterelnökhöz írt levelében a kamara kilátásba helyezte, "hogy kérésünk alátámasztására készek vagyunk a törvényes nyomásgyakorlás valamennyi eszközének alkalmazására - az adminisztratív kötelmek előírásszerű betartását, az elrendelhető rendkívüli munkavégzés feletti munkavégzés megtagadását, a munkabeszüntetésben való részvételt is beleértve - mozgósítani a kamara tagságát".
"A köztestület vezetéséből távozók habitusát ismerve valószínűsíthető, hogy megkérdőjelezik leváltásuk jogszerűségét. Remélem, nem erre épít a tárca" - érzékeltetett egy konfliktusforrást Mánya. Csehák Judit miniszter e hét elején a közszolgálati rádióban mindenesetre azt mondta: nem indít törvényességi felügyeleti vizsgálatot, bár ő is hallott arról, hogy van olyan küldött, akinek a neve úgy szerepelt a bizalmatlansági indítványon, hogy azt nem írta alá.
Virág Tamás
