„Most már nem szállhatsz ki, beindult az üzlet!” – mondta 2009–2010 évfordulóján V. Viktor akkori békéscsabai fideszes önkormányzati képviselő, egyben a közgyűlés ügyrendi és jogi bizottság elnöke a barátjának, P. Gábornak. Utóbbit a békési megyeszékhelyen jókora termete és összetéveszthetetlen alakja miatt a legtöbben Jetiként ismerik.
Jeti kiakadt
P. Gábornak híradástechnikai boltja volt, és havi jövedelme – derült ki a perben – 100 ezer forint körül. Rájött, hogy abban az ügyletben, amelyben részt vesz, sokkal nagyobb pénz forog, mint amennyit neki a szolgálataiért adnak. Ez a szolgálat egyébként abban állt, hogy kereskedelmi mennyiségben kellett felvenni a postafiókokból és feladni az állítólagos potencianövelő és testsúlycsökkentő készítményeket.
A fent említett, fenyegetéssel felérő „marasztalásról” Jeti beszélt a Gyulai Törvényszék előtt zajló büntetőperben; fölszólamlása után egyébként a munkájáért több pénzt kapott.
V. Viktor a bírósági eljárásban nem tett vallomást, és mindvégig tagadta bűnösségét. Az első fokon lezajlott büntetőper végén Jetit 4 év börtönnel és 58 millió forintos vagyonelkobzással sújtotta a bíróság. Az elsőrendű vádlott V. Viktor 7 év fegyházbüntetést kapott, ahonnan feltételesen sem bocsátható szabadlábra; továbbá 165 millió forintos vagyonelkobzást rendelt el a bíróság, és 7 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
2014 januárjában, a büntetőper első napján V. Viktor elsőként megbízott védője zárt tárgyalás elrendelését indítványozta, mert szerinte „a sajtó által tanúsított mesterséges hangulatkeltés és elferdítés miatt a nyílt tárgyalás nem biztosítja védence erkölcsi normáinak fenntartását”. (Hogy ezek mik volnának, és hogyan sérülnének, nem tisztázta az ügyvéd.) Ám mivel ezt semmi sem indokolta, a tárgyalást vezető bíró elutasította a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt.
Napi másfél milliós profit
A nyomozás során megállapították, hogy a bűnszervezetként működő csapat – amelynek hat tagját sikerült a vádlottak padjára ültetni – 2009 és 2012 áprilisa között napi (!) 1–1,5 millió forint haszonnal dolgozott. A bíróság szerint kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a bűnszervezet értelmi szerzője és irányítója mindvégig az a V. Viktor volt, aki a bűncselekmény-sorozat első másfél évében, 2010 végéig a békéscsabai városi közgyűlés fideszes tagja volt. (Ha éppen nem az illegális és hamis készítmények forgalmazásával foglalkozott, akkor – derül ki az egykorú jegyzőkönyvekből – egyebek között azt firtatta, hogy jogosan írt-e alá egy 50 millió forintos szerződést az akkori békéscsabai jegyző az önkormányzat tulajdonában lévő Vagyonkezelő Zrt.-vel.)
A Gyulai Törvényszék az ítélet indoklásában leszögezte: a több éven át folyó cselekménysorozat idején egyetlenegyszer sem merült fel, hogy legális gazdasági cselekményt folytatott volna a bűnszervezet. De mi is történt pontosan?
70 ország és milliárdok
A 2009-ben még aktív fideszes képviselő által létrehozott, és a közeli hozzátartozóiból, ismerőseiből álló bűnszervezet az interneten Indiából és Kínából nagykereskedelmi mennyiségben szerzett be „gyógyszerkészítményeket”. Jórészt állítólagos potencianövelő, kisebb részt testsúlycsökkentő szereket, amelyek egy része illegális, másik része hamis volt. Összetételük nem felelt meg sem az eredeti gyógyszerek engedélyeiben szereplő, sem a hamis gyógyszerek csomagolásán feltüntetett összetételnek. A büntetőperben kirendelt orvos szakértő szerint súlyos mellékhatásokat, egészségromlást és akár életveszélyt okozhattak a használóiknak.
A közel három és fél év alatt tízezrek élhettek e készítményekkel. Nincs semmilyen adat vagy visszajelzés az állapotukról, mert a nyomozás során még azt sem sikerült megállapítani, hogy a békéscsabai központú bűnszervezet mely honlapokon hirdette termékeit. Annyi bizonyos, hogy legalább 70 (!) országban értékesítették az illegális, hamis és nem a feltüntetett hatóanyag-tartalmat tartalmazó szereket.
A Viagrára hajazó potencianövelőnek nevezett „terméket” darabonként 1200 forintért vagy ennek megfelelő euróért és dollárért, dobozonként pedig 2700 vagy 2790 forintos árért, vagy ennek megfelelő devizáért értékesítették. 1,2 millió darab „készítményt” rendeltek Kínából és Indiából, s ennek nagyobb részét a lebukásig el is adták: vagyis könnyen kiszámítható, hogy a forgalom milliárdos nagyságrendű volt.
A felderítés nemcsak a bűnszervezetben részt vevők száma tekintetében nem volt teljes körű, hanem a kereskedés esetében sem. Csak töredékesen sikerült felderíteni a kapcsolati hálót, a beszerzési és az értékesítési útvonalat, még ha a lefoglalt laptopokban találtak is részleges címlistákat, valamint excel táblázatokat.
A modell
A Kínából és Indiából rendelt készítményeket a csoport tagjai Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Gyulán, Gyulaváriban, Békéscsabán, Székkutason, Békésen, Sarkadon és egyéb településeken bérelt postafiókokba kézbesítették. Álneveket használtak, a fiókok jó részét így „Hortobágyi Béla” és „Nyúl Béla” bérelte. A sok postafiók bérlésével az volt a cél, hogy ne keltsenek feltűnést. A csomagokért a vádlottak mentek el, és azokat a III. rendű vádlott, V. N. József által bérelt békéscsabai belvárosi lakásba szállították. Itt a készítményeket ipari mennyiségben raktározták, de a kiszerelést és az átcsomagolást is itt végezték. Az értékesítés csomagküldő és futárszolgálatok igénybevételével történt.
Vevőbarát kereskedelmet folytattak: az orosz piacra cirill betűs, az izraelire héber írásjelekkel ellátott terméket szállítottak. Az igazságügyi orvos szakértő a bíróság előtt kifejtette: valószínűleg sok vevő tisztában volt azzal, hogy nem eredeti szert kap, de a legtöbben azt gondolhatták, hogy legalább azok gyengébb változatát. Ám sok esetben a hatóanyag összetételének semmi köze nem volt az utánozni kívánt termékhez. A hamis gyógyszerek csomagolása és elnevezése az eredetit, például a Viagrát utánozták.
A békéscsabai bűnszervezet irányítói 2010-ben lengyelországi és ciprusi bankoknál nyitottak euró- és dollárszámlákat. Vevőik ideutalták a pénzt, ők pedig innen fizették kínai és indiai beszállítóikat.
Lengyelországban a varsói székhelyű Bank Millennium S.A., míg Cipruson a Hellenic Bank volt a békéscsabai csapat pénzintézete. A lengyel bank kézenfekvőnek tűnik, ugyanis V. Viktor szoros rokoni szálakat ápol a békéscsabai lengyel kisebbségi önkormányzat egyes vezetőivel. A ciprusi választásban valószínűleg a Magyarországtól való távolság játszotta a legfőbb szerepet. Mindenesetre tény: ezzel a bűncselekményből származó pénz eredetét szerették volna leplezni – állapította meg ítéletében a Gyulai Törvényszék.
Le, bukás
Az ötödrendű vádlott, Sz. Róbert, aki civilben korábban magánnyomozóként is dolgozott, volt a szállító. Furgonjával a Kínából és Indiából a többtucatnyi településen lévő postafiókokba érkezett készítményeket ő gyűjtötte be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói már a 2012. áprilisi lebukás előtt fülön csípték; 2011 novemberében átvizsgálták furgonját, ahol meglepően sok, gyógyszerre hasonlító készítményre bukkantak. Vagy a megfigyelés volt eredményes, vagy fülesük volt.
Az elosztóközpontként működő békéscsabai belvárosi lakásra 2012. április 4-én csaptak le. Amit a NAV-nyomozók ott találtak, azon maguk is meglepődtek: ki nem csomagolt és átcsomagolás alatt álló tabletták százezreit rejtette a lakás. Ám az ingatlanról, főleg a benne tárolt áruról senki nem akart tudni semmit. Sem V. Viktor, sem a felesége – aki a másodrendű vádlottja a pernek –, sem a lakást bérlő házaspár, sem a szállítók, azaz a volt magánnyomozó és Jeti.
Egyébként az összes postán megrökönyödést váltott ki, hogy milyen gyakorisággal és milyen mennyiségben érkezik áru a bérlőkhöz. Igaz, ezt az alkalmazottak csak a nyomozati szakban és a bíróság előtt mondták el. A hatóságokhoz nem tőlük érkezett a jelzés – értesült a Narancs. A szállítók, Jeti és a volt magánnyomozó azzal védekezett a vádlottak padján, hogy bár ők bérelték a postafiókokat, de a rendszeresen hatalmas mennyiségű áru tévesen érkezett hozzájuk. Meséjüket gyengítette, hogy e „tévedések” miatt egyszer sem tettek panaszt a postán, és az árut sem küldték vissza, noha ezt ingyen megtehették volna.
V. Viktor felesége a lengyel, míg a volt magánnyomozó a ciprusi bankszámlát úgy próbálta beállítani, mintha azokat nem a bűncselekmény céljaira, hanem legális gazdasági tevékenységre nyitották volna. Ám semmi erre utaló jelet nem talált a rendőrség. Az is árulkodó, hogy a lebukást követő napokban V. Viktor értékes békéscsabai házát, valamint két Audiját ajándékozás címén az édesanyjára íratta.
Az ügy felgöngyölítésében valószínűleg szerepet játszottak azok a gyógyszercégek is, köztük a Pfizer és a Bayer, amelyeket érzékenyen érintett V. Viktorék biznisze. Aligha véletlen, hogy a gyógyszergyárak végigkísérték a büntetőpert, s benyújtották összességében mintegy 700 millió forintos polgárjogi igényüket.
A kiszabott fegyház- és börtönbüntetések mellett összességében 300 millió forintos vagyonelkobzást rendelt el első fokon a Gyulai Törvényszék. A bíróság a szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva a 7 éves fegyházbüntetésre ítélt V. Viktort, valamint 6 év börtönre ítélt feleségét a tárgyalás végén a büntetés-végrehajtás embereivel megbilincseltette, és őrizetbe vette. A házaspár a nyomozati szakaszban közel egy évet volt előzetesben.
Bűnszervezet és pénzmosás
Nemzetközi színtéren mozgó, zárt, összehangoltan működő és csak a bűncselekmény-sorozat megvalósítására létrejött csoportról van szó, állapította meg a bíróság, vagyis a fideszes képviselő által alakított és mozgatott csapat bűnszervezetként működött. Az illegálisan megszerzett pénz kifehérítésével egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságuk is foglalkozott. A vádlottakkal szemben ezért a pénzmosás vádja is megállt. A bűnszervezetben, társtettesként elkövetett, jelentős értékű áru hamis megjelölése, engedély nélküli külkereskedelem és rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette miatti gyulai per a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik – a vádlottak és védőik ugyanis bűncselekmény, bizonyítottság és téves bírói megítélés miatt mindannyian fellebbeztek.
| A kérdőíves fideszes V. Viktor nem most került először az országos híráramba. 2007 októberében „azonnali intézkedést ígért a törvényszegés megszüntetéséért” Hrabovszki Mihály, a békéscsabai önkormányzat oktatásért felelős akkori osztályvezetője. Mindezt Velkey Gábor békéscsabai SZDSZ-es országgyűlési képviselő közölte a sajtóval, miután a város 2. számú általános iskolájának tanári szobájában előző nap megtalálták a Fidesz népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtő ívét. Az iskolába V. Viktor, a körzet fideszes egyéni önkormányzati képviselője vitte be a kérdőívet. Még Vantara Gyula, Békéscsaba fideszes polgármestere is jelezte akkor: teljesen egyértelmű, hogy nem lehet közintézményben aláírást gyűjteni. A Fiatal Baloldal békéscsabai szervezete arra kérte a Fideszt, a Fidelitast és Vantara Gyulát, szólítsák fel lemondásra a képviselőt. V. Viktor szerint azonban műbalhéról volt szó; mint akkoriban nyilatkozta, régóta jó viszonyban van az iskola igazgatójával, aki kért tőle íveket; ezeket vitte be, s mivel az igazgatónak a tornateremben volt dolga, a tanáriban hagyta, és egy a fénymásolóban maradt ívvel ment be egy pedagógus a békéscsabai SZDSZ-irodába. A lemondatásával kapcsolatos felszólításra 8 és fél évvel ezelőtt azt mondta V. Viktor: a baloldali politikusok először a saját házuk táján nézzenek körül, hiszen semmi olyan nem történt, ami például a Zuschlag-ügyhöz hasonló lenne. |
A szerző volt újságíró kollégánk, jelenleg az Együtt gyulai önkormányzati képviselője.
