Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Vírust semlegesítő maszkot fejlesztettek ki Portugáliában

  • narancs.hu
  • 2020. július 26.

Belpol

Többször használható!

A koronavírust semlegesítő, többször használható maszkot fejlesztettek ki Portugáliában.

A Covid-19-betegséget okozó SARS-CoV-2 vírust inaktiváló maszkon egy vállalatokból álló konzorcium és tudományos kutatóintézetek dolgoztak. A MoxAD-Tech elnevezésű textilmaszk sikeresen teljesített a teszteken, amelyeket a Joao Lobo Antunes Molekuláris Orvostudományi Intézetben (iMM) végeztek el – hozta nyilvánosságra a konzorcium szombaton.

Készítői szerint a maszk olyan innovatív borítással készült, amely semlegesíti a koronavírust, amikor az érintkezik a maszk anyagával, és ez a hatás több mint 50 mosás után is fennmarad. A maszk különféle rétegből álló, vízálló és újrafelhasználható szövetből készült. Pedro Simas virológus elmondta: a tesztelés alatt a MOxAd-Tech maszk a vírusnak egy óráig kitéve, s ez alatt az idő alatt a rákerült kórokozók 99 százalékát semlegesítette. A maszk hatását a nemzetközi szabványoknak megfelelően vizsgálták.

Az iMM tesztjei előtt már a francia Pasteur Intézet is ellenőrizte a maszk antimikrobiális tulajdonságait a H1N1-vírus, valamint a koronavírus és a rotavírus ellen. A maszkot, amelyet Portugáliában gyártanak, tíz euróért (3500 forintért) hozzák forgalomba az országban és az Európai Unióban. A pandémia kitörése óta Portugáliában csaknem 50 ezer fertőzöttet regisztráltak. A betegségnek eddig 1716 halálos áldozata volt az országban. (MTI)

Borítóképünk illusztráció – Forrás: Unsplash.com

Előző cikk a rovatban Megszűnt a veszprémi Jobbik Megszűnt a veszprémi Jobbik
Következő cikk a rovatban Litkai Gergely: „Honnan fognak tájékozódni azok a kormányban, akik nem beszélnek idegen nyelven?” Litkai Gergely: „Honnan fognak tájékozódni azok a kormányban, akik nem beszélnek idegen nyelven?”

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Kritika

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Kritika

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Kritika

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

Kritika

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Kritika

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

A szerk.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

A szerk.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Színház

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Külpol

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Külpol

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Külpol

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.