Visszautasítják a tiltakozó debreceni professzorok, hogy a rektor lekommunistázta őket

  • narancs.hu
  • 2021. február 28.

Belpol

A Debreceni Egyetem alapítványi működésbe tolása ellen szót emelt 21 professzor azt írja, soha semelyik párt érdekét nem képviselték, szemben a rektor állításával, amelyben aljas politikai indítékot látnak.

"Az egyetemünk rektora újra nyilvánosan negatívan minősített bennünket véleményünk kifejtése miatt. Állításával szemben sohasem volt szándékunk valamely pártnak az érdekeit képviselni" – írta a Debreceni Egyetem magánkézbe adását és annak módját kifogásoló 21 professzor a közösségi oldalán, miután Szilvássy Zoltán rektor február 25-én azt állította: „ezt a huszonegy professzort, akik ugye Facebook-csoportot is alakítottak, őket valamennyiüket a Magyar Szocialista Munkáspárt és utódpártja tagjai között lehet megtalálni”.

A professzorok elismerik, valóban vannak közöttük néhányan, akik politikai szerepet is vállaltak már - rektori, dékáni, szakszervezeti vezetői posztokat töltöttek be az egyetemen -, de nagy többségüknek nincs semmilyen pártpolitikai tevékenysége, "az pedig mindannyiunk számára sértő, ha alantas politikai indítékot magyaráznak bele állásfoglalásunkba" – írják a rektor kommunistázására reagálva.

Mint megjegyzik, közösségükhöz tartozás egyedüli kritériuma, hogy olyan dolgokat mondjanak ki, amelyek az egyetemi polgárság egy részét zavarják, egyetemük hírnevét és megbecsülését csorbítják. Facebook-csoportjukat pedig azért alakították, mert nem volt más választásuk: bár a modellváltással, annak tárgyalásmódjával kapcsolatos aggályaikat a Bölcsészettudományi Doktori Tanács állásfoglalásában eljuttatták az egyetem vezetéséhez, de véleményük kifejtésére nem volt lehetőség egyetemi fórumokon.

Ahogy a narancs.hu is beszámolt róla, január 25-én a 21 professzor nyílt levélben kifogásolta, hogy az egyetem szenátusa a január 21-i rendkívüli és zárt ülésén – 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett – támogatta a fenntartónál „a DE állami alapítású, fenntartó-vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, saját vagyonnal rendelkező egyetemmé történő átalakulását.”

Ismereteik szerint ugyanis az egyetem közössége sem a 2021–24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg. Szemben az egyetem közleményével nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. Kifogásolták, hogy a szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal, jóllehet ez az egyetemi demokrácia alapja. A DE 21 professzora olyan egyetemben szeretne hinni, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.

A 21 professzor valamennyien az MTA doktorai, hatan akadémikusok: Baranyi Béla, Bazsa György, Farkas Etelka, Fábián István, Gáspár Attila, Gát György, Hoffmann István, Joó Ferenc, Kónya József, Kövér Katalin, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy László, Nagy Noémi, Orosz István, Páles Zsolt, Polónyi István, Rurik Imre, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Tóth Valéria, Várnagy Katalin.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.