Visszautasítják a tiltakozó debreceni professzorok, hogy a rektor lekommunistázta őket

  • narancs.hu
  • 2021. február 28.

Belpol

A Debreceni Egyetem alapítványi működésbe tolása ellen szót emelt 21 professzor azt írja, soha semelyik párt érdekét nem képviselték, szemben a rektor állításával, amelyben aljas politikai indítékot látnak.

"Az egyetemünk rektora újra nyilvánosan negatívan minősített bennünket véleményünk kifejtése miatt. Állításával szemben sohasem volt szándékunk valamely pártnak az érdekeit képviselni" – írta a Debreceni Egyetem magánkézbe adását és annak módját kifogásoló 21 professzor a közösségi oldalán, miután Szilvássy Zoltán rektor február 25-én azt állította: „ezt a huszonegy professzort, akik ugye Facebook-csoportot is alakítottak, őket valamennyiüket a Magyar Szocialista Munkáspárt és utódpártja tagjai között lehet megtalálni”.

A professzorok elismerik, valóban vannak közöttük néhányan, akik politikai szerepet is vállaltak már - rektori, dékáni, szakszervezeti vezetői posztokat töltöttek be az egyetemen -, de nagy többségüknek nincs semmilyen pártpolitikai tevékenysége, "az pedig mindannyiunk számára sértő, ha alantas politikai indítékot magyaráznak bele állásfoglalásunkba" – írják a rektor kommunistázására reagálva.

Mint megjegyzik, közösségükhöz tartozás egyedüli kritériuma, hogy olyan dolgokat mondjanak ki, amelyek az egyetemi polgárság egy részét zavarják, egyetemük hírnevét és megbecsülését csorbítják. Facebook-csoportjukat pedig azért alakították, mert nem volt más választásuk: bár a modellváltással, annak tárgyalásmódjával kapcsolatos aggályaikat a Bölcsészettudományi Doktori Tanács állásfoglalásában eljuttatták az egyetem vezetéséhez, de véleményük kifejtésére nem volt lehetőség egyetemi fórumokon.

Ahogy a narancs.hu is beszámolt róla, január 25-én a 21 professzor nyílt levélben kifogásolta, hogy az egyetem szenátusa a január 21-i rendkívüli és zárt ülésén – 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett – támogatta a fenntartónál „a DE állami alapítású, fenntartó-vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, saját vagyonnal rendelkező egyetemmé történő átalakulását.”

Ismereteik szerint ugyanis az egyetem közössége sem a 2021–24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg. Szemben az egyetem közleményével nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. Kifogásolták, hogy a szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal, jóllehet ez az egyetemi demokrácia alapja. A DE 21 professzora olyan egyetemben szeretne hinni, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.

A 21 professzor valamennyien az MTA doktorai, hatan akadémikusok: Baranyi Béla, Bazsa György, Farkas Etelka, Fábián István, Gáspár Attila, Gát György, Hoffmann István, Joó Ferenc, Kónya József, Kövér Katalin, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy László, Nagy Noémi, Orosz István, Páles Zsolt, Polónyi István, Rurik Imre, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Tóth Valéria, Várnagy Katalin.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.