"A felülvizsgálati ellenőrzések eredménye alapján a nem támogatható területek után - az Európai Bizottság döntése alapján - az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - a szerk.) köteles a korábbi, jogosulatlanul kifizetett támogatási összegeket visszakövetelni" - olvasható abban a levélben, amit az elmúlt hetekben postázott a kifizető ügynökség a falugazdászoknak. Közben híre ment, hogy az EU megküldte a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a 2004-es és 2005-ös támogatásauditot, amely számos hibát fedezett fel a nyilvántartási rendszerben, ezért 35 millió euró bírságot helyezett kilátásba. Az alacsony gyümölcs- és zöldségfelvásárlási árak miatt amúgy is zúgolódó gazdák haragjától tartó falugazdászok ekkor keresték meg az ellenzék szakpolitikusát, tegyen valamit az ügy érdekében, mert ódzkodnak a kellemetlen feladattól.
Font az országgyűlési szakbizottság azonnali összehívását kezdeményezte, ám a július 31-i tanácskozáson a szocialisták zárt ülést kértek, így az ügy pontos részleteiről keveset tudni - a jobboldali sajtó még a múlt héten is arról cikkezett, hogy a kabinet a gazdákra akarja hárítani a büntetés terheit. "Két, egymással össze nem keverhető dologról van szó, a falugazdászoknak küldött levélben szereplő úgynevezett retroeljárásnak semmi köze nincs ahhoz a vitához, amely lassan egy éve zajlik Magyarország és az unió között" - nyilatkozta a Narancsnak Margittai Miklós, az MVH elnöke.
Bár az uniós audit is részben a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePaR) hibáit pécézte ki, a hivatal nem ezért kezdeményezte a felülvizsgálatot; azt évről évre rendszeresen elvégzik, hogy kiszűrjék a jogtalan támogatásigényléseket. Miután az unió a csatlakozási tárgyalások idején tért át a helyrajzi számos földhivatali nyilvántartásról az ún. ortofotó alapúra, Magyarország a 2000-ben készített légifotó-sorozat alapján alakította ki a MePaR-t. A rendszert blokkokra bontották - a legkisebb olyan egység, aminek légifotón azonosítható fizikai határai vannak -, amelyeken a 2004-ben regisztráló gazdák bejelölték a támogatások alapjául szolgáló területeket, a saját tulajdonban lévő vagy bérelt földeket. Az ortofotókat folyamatosan frissítik: először 2005-re újították fel teljes körűen a nyilvántartást, és ezzel párhuzamosan azt is vizsgálják, hogy a közben befutott igénylésekkel minden rendben van-e.
A mostani eljárás alapja, hogy a háromszázezer blokk közül 4600-nál a szakemberek jelentős területcsökkenést tapasztaltak. "Ez természetes egy fejlődőben lévő ország esetében, rengeteg a zöldmezős beruházás, folyamatosan csökken a művelt terület nagysága. Az államnak kötelessége
kiszűrni a visszaéléseket,
kijavítani az esetleges hibákat, hiszen a jogtalanul igénylő gazda a többi termelőtől veszi el a pénzt" - világította meg a folyamat hátterét Margittai. Előfordult például, hogy a 2000-es térképet használó gazda 2004-ben olyan területet is bejelölt a támogatás igénylése érdekében, amelyen azóta ipari park vagy autópálya épült. Ám hiába régi a térkép, ha az igénylő időközben esetleg kevesebb földet bérel vagy a birtoka egy részét eladta, jogtalan igénylés miatt őt terheli a felelősség: a pénzt vissza kell fizetnie. Az eljárás közel 19 ezer gazdálkodót érint, ám a hivatal arra számít, hogy a túligénylések száma viszonylag alacsony lesz, hiszen a gazdák többsége eddig is jogkövető magatartást tanúsított. Visszafizetést csak akkor kezdeményez a hivatal, ha az egyeztető eljárás alatt egyértelműen bebizonyosodik az igénylés jogtalansága. A gazda persze megteheti, hogy a jogorvoslati utat végigjárva a bírósághoz fordul: ilyenkor előfordulhat, hogy az ügy lezárásáig a területalapú támogatások kifizetését felfüggesztik. A szigorúság érthető: ha a hivatal nem ügyel az európai adófizetők pénzére, az EU-felülvizsgálatkor könnyen megütheti a bokáját.
Ezt bizonyítja a 2004-es és 2005-ös audit is, amely számos hibát tárt fel: ezekre hivatkozva vetné ki Brüsszel a minimális ötszázalékos, közel kilencmilliárdos büntetést Magyarországra. "Az unió minden intézkedést, kifizetést auditál, folyamatosan keresi a rendszerhibákat. Még azt is megnézik, hogy az MVH épülete kellően védett-e, és hogy a számítógépes rendszerbe csak az arra jogosultak lépnek be" - mondta a Narancsnak a hivatal elnöke. "Az eurokraták már utaznak ránk, zavarja őket, hogy Magyarországnak eddig mindösszesen egy ötmilliós visszafizetése volt, miközben több régi tagállamot százmillióra büntettek" - elemezte a helyzetet egy névtelenséget kérő minisztériumi szakember. Olaszország nemrégiben 145 millió, Görögország 127 millió, Nagy-Britannia 70 millió eurót fizetett vissza a közös kasszába, Romániára pedig idén kivetették a maximális 25 százalékos bírságot. Ám a penzumot nem a gazdálkodók állják: a következő esztendőben az adott tagország ennyivel kevesebb pénzt kap - az uniós szaknyelv kínosan kerüli a büntetés szót, helyette a "pénzügyi korrekció" kifejezést használja.
A mostani vita 2007 végén kezdődött. Az EU már hónapokkal ezelőtt több tucat kifogást emelt a magyar rendszer miatt. Az egyeztetéseken Magyarország többnyire sikerrel leszerelte a brüsszeli panaszokat, ám két területen az unió meggyőzhetetlennek bizonyult. A MePaR-nál főleg azon blokkokkal van problémája, ahol feltűnően alacsony a támogatásigénylés. Ugyanis ha egy 80 hektáros területen 85 hektárra kérnek földalapú támogatást, akkor a hiba rögvest kiderül, a túlfizetés adminisztratív úton kizárható, amit a magyar szervek meg is tesznek. Ám Magyarországon a blokkok 30 százaléka aluligényelt, aminek csak találgatni lehet az okait: feltehetően a gazdák egy részének túl kicsi a földje, nem kérhet rá támogatást. Mivel itt nem az utak vagy a frissen felhúzott épületek okoznak gondot, hanem a szintén művelés alatt álló birtoktestek, az ortofotók nem segítenek. Műholdas vagy helyszíni ellenőrzésre van szükség, csakhogy a vizsgálat alig éri el az évi 8-9 százalékos szintet - a szakemberek még tíz év alatt sem érnek körbe. Könnyen előfordulhat, hogy
néhány élelmes termelő
ezt kihasználva olyan földekre is igényel pénzt - tudván például, hogy a szomszédja nem kért támogatást -, amire nem lenne joga. Az EU tehát főleg a MePaR tökéletlenségét kifogásolja, azt állítva, hogy a magyar szervek a rendszer hiányosságai miatt nem tudnak kellő hatékonysággal fellépni a túligénylésekkel szemben.
A másik probléma, hogy az EU elvárja a gazdáktól: minden egyes területet tartsanak kultúrállapotban - még azokat is, melyekre nem igényeltek támogatást. A minisztériumi szakemberek szerint Magyarország a csatlakozáskor túlvállalta magát, számos előírást nem tudott betartani. "Főleg jogértelmezési vitáink vannak az EU-val, a magyar fél már kialakította az érvelési stratégiáját, és remélem, meg fogja védeni az álláspontját" - szögezte le Margittai Miklós.
Az unió által megállapított kilencmilliárdos támogatásmegvonás nem lép automatikusan életbe. A feleknek módjukban áll egy egyeztető testülethez fordulni - a magyar argumentációt szeptemberben hallgatják meg. Az FVM szakállamtitkára, Forgács Barnabás már jelezte: ha ősszel nem járnak sikerrel, akkor az Európai Bíróságra viszik az ügyet. A minisztérium egyébként július 3-án küldte ki Brüsszelbe az érvelését, melynek vázát a parlamenti bizottság rendkívüli ülésén is bemutatta. Font Sándor lapunknak azt mondta, a zárt ülés elrendelésének semmilyen jogi alapja nem volt, elnökként ő csak a többség döntését hirdette ki. Velkey Gábor, a testület SZDSZ-es tagja ezzel szemben úgy véli, hiba lenne a szeptemberi tárgyalás előtt nyilvánosságra hozni a magyar fél érveit - ezért kellett a zárt ülés.
"Lehet, hogy Magyarország őszszel megvédi magát, ám rengeteg ketyegő bomba van még a rendszerben" - állítja Font Sándor. Az EU máris hozzálátott a 2006- 2008-as időszak ellenőrzéséhez, teljességi és jogosultsági vizsgálatot indított. Megnézik, hogy a gazdálkodók minden egyes, nevükön szereplő földet bejelentettek-e, illetve azt is megvizsgálják, hogy a támogatásokat milyen jogosultság - bérlő, tulajdonos - alapján hívják le. Itt fog kibukni Font szerint a hazai földtulajdonlási rendszer legsúlyosabb problémája, az osztatlan közös földek körüli káosz. Közel 1,5 millió hektárról van szó, melynek zömében ismertek a tulajdonosai, ám a birtokrészek nincsenek kimérve, így nem lehet tudni, hogy a nagy halmazon belül kinek hol terülnek el a földjei. Ezeket főleg a téeszekből alakult gazdasági társaságok, jogi személyek bérlik és művelik, de ha az EU rákérdez az egyes szerződésekre (vagyis a támogatási jogosultságra), akkor szétrobban a rendszer - a kontraktusok jelentős része ugyanis már rég lejárt vagy egyszerűen elkallódott. Az MVH szakemberei ezzel szemben azt állítják, hogy a földhasználati jogosultságok rendezettek, még az osztatlan közös földekkel sincs probléma. A gazdáknak ugyanis minden használatukban álló földet - a jogcímigazolással együtt - be kell jelenteniük a földhivatalban, a szemle pedig igazolja a földhasználat jogosságát.
