Volt egy hajóm, kellett hozzá egy kikötő – Vitézy-portré a Narancsban

  • narancs.hu
  • 2013. június 30.

Belpol

Csütörtökön megjelenő lapszámunkban indul az Orbán Viktorhoz rokoni szálon kötődő milliárdos pályáját bemutató sorozatunk.

A Fidesz közeli, Orbán Viktorhoz rokoni szálon kötődő Vitézy Tamás az 1990-es években gazdagodott meg az ukrán gázimportból. Az üzletember befektetései szerteágazóak: kenőanyagok gyártása, konzervipar, kovácsoltvas szerkezetek gyártása, gumi-újrahasznosítás, lapkiadás (Helyi Téma-lapcsalád). A magát nyíltan jobboldalinak valló, a kokárdát bátran kitűző Vitézy cégbirodalma építésekor attól sem idegenkedett, hogy az MSZP pénztárnokával, Puch Lászlóval társuljon.

Vitézy, Habony és Orbán 2008-ban, Horvátországban

Vitézy, Habony és Orbán 2008-ban, Horvátországban

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Vitézy a felhalmozott tőke javát az első Orbán-kormány idején, a 2000-es évek kezdetétől horvátországi tengerparti szállodákba invesztálta. Az adriai hajózás szerelmese saját szavai szerint azért kezdett a tribunji kikötő fejlesztésébe, mert nem talált megfelelő darut, amellyel kényelmesen kiemelhették volna katamaránját a tengerből. Azóta hatalmas birodalmat épített, az Adriatiq Islands Group Hotels szállodái jószerivel végig a dalmát tengerparton sorakoznak. A terjeszkedés több tízmillió eurós hitelállomány révén tudott megvalósulni – ám most úgy tűnik, egy ideig nem folytatódik. A horvátországi privatizáció során megszerzett primosteni érdekeltségei körül ügyészségi, pénzügyi felügyeleti nyomozás és vizsgálat is indult, a sibeniki rendőrség gyanúja szerint a horvát államot 11 millió kuna kár érte. Az Adriatiq hazai leányvállalata ellen, amelynek ügyvezetői székéből 2010 elején távozott Habony Árpád, a miniszterelnök kommunikációs tanácsadója, idén márciusban felszámolási eljárás indult. A Vitézy horvát befektetéseit menedzselő másik magyar cége, a Dalmácia Holiday Kft. 2011-ben 7,7 milliárdos adósságot jelzett, saját tőkéje mínusz 2 milliárd forintra zuhant, árbevétele nulla forint volt.

Porténk első részét a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.