Orbán ajándéka a budapestieknek

Belpol

Ma délután Orbán Viktor és Tarlós István köszöntötte a felújított Margit-szigeti szökőkutat. Az ünnepi aktuson a miniszterelnök kijelentette: a budapestiek számára véget ért a húsz szűk esztendő.

Az ország legnagyobb szökőkútja (amely ráadásul zenél) 1962 óta boldogítja a Margit-szigetre érkezőket. Negyvenedik születésnapján, 2002 márciusában újították fel, százötvenmillióért. Az akkori rekonstrukcióval nem csak helyrepofozták, korszerűsítették is: homokszűrős és vegyszeradagolós szűrőrendszert és számítógép-vezérlést kapott, hozzá 136 fényszóróból álló díszvilágítást, körbe pedig hangfalerdőt, ahonnan a zene áradt. Miként azt egy korabeli tájékoztatóban olvashatjuk: „Vízrendszere négy vízképből áll össze. A központi, száz milliméteres fúvóka huszonöt méter magasra lövi fel a vizet, azt ezt övező négy kisebb átmérőjű pedig tizennyolc méterre. A kuglóf alakú vízképet huszonnégy tízméteres vízoszlop hozza létre, a belső medencetérből a külsőbe kilövellő harminchat fúvóka négyméteres íveket alkot. Az átépítéskor megerősítették a kút vasbeton szerkezetét, csőhálózatát teljesen kicserélték, régi burkolata helyére pedig süttői kő került.”

false

 

Fotó: Legát Tibor

A vízicsoda tíz szezont szolgált, és legfeljebb csak sejthetjük, miért kellett villámgyorsan újat építeni a helyére: azt a szökőkutat Demszky Gábor avatta fel.

Ezt meg Orbán Viktor és Tarlós István. A beruházás több mint 400 milliót kóstált, a cechet teljes egészében a magyar kormány állta. Tényleg csak ez hiányzott a budapestieknek. No meg a lottósorsolást idéző megnyitó, ahol a miniszterelnök és a főpolgármester egyszerre nyomta meg a farönkre helyezett világító félgömb armatúrát, csak éppen nem egy számokkal teli urna, hanem a sok víz emelkedett magasba.

Az ünnepi aktust természetesen ünnepi beszédek előzték meg. Tarlós alig győzött hálálkodni Orbánnak, és megígérte, hogy a Margit-sziget ettől kezdve nem lesz olyan. „Külön szeretnék köszönetet mondani miniszterelnök úrnak, mert a Margit-szigeti szökőkút újraépítése a kormány által biztosított támogatással valósulhatott meg. Körültekintően és erőnkhöz képest haladunk, igaz, eddig a külvilág számára értékelhető módon elsősorban a nehéz hagyaték eltüntetését jelentette, de biztos vagyok benne, hogy jó úton járunk. A szökőkútra szánt pénz is jó helyre került, szebb s látványosabb lett. A nehéz napok sodrában jó érzés megállni és gyönyörködni abban, ami szép és becses” – mondta Tarlós, de hozzátette, hogy vannak, akik máris el akarják rontani nemcsak a mi örömünket, de az önökét is. „A Margit-sziget einstandolásával, magánosításával, játékkaszinók idetelepítésének lázas víziójával riogatják a közvéleményt. Mindez természetesen nem igaz, és ezt az élet is bizonyítani fogja. Budapest önkormányzata a kormány hathatós támogatásával ugyanis csakis a közjót kívánja szolgálni.” Tarlós teljes csatornázást, lóvasút és közvilágítás kiépítését, sportpályák és a Pala felújítását, és persze új létesítmények felépítését ígérte, no meg „óriási wifi-hálózat” létrehozását, illetve számtalan dolgot még. Tényleg csak az hiányzott, hogy bejelentse: május elsején megnyitják a szigetet a munkásgyerekek előtt is.

false

 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ám ekkor Orbán Viktor emelkedett szólásra. A miniszterelnök csodálatát fejezte ki a szökőkút iránt, majd a lényegre tért. „Sikeres főváros nélkül nincs sikeres Magyarország – jelentette ki, és ez az újdonság erejével hatott. – Arra szerződtünk, hogy Budapestet az őt megillető helyre, a 21. század nagy fővárosai közé emeljük. Jelentem az érdeklődő fővárosi közönségnek: haladunk. Budapesten ma újra toronydaruk emelkednek, épül a Fradi régi-új otthona, megújul a halálra ítélt Várbazár, újra megnyílt az Erkel Színház. Előkészítés alatt a nemzetközi olimpiai központ építése, elkészültek a tervek a 2021-es úszó-világbajnokság megrendezéséhez szükséges vízi létesítményekhez, készülnek a Normafa és a Népliget avagy a Fradi-város és a városligeti vigalmi negyed tervei is, és közel kerültünk egy új kongresszusi központ megépítéséhez is” – mondta Orbán, s kijelentette: „Budapesten az élet ma már nem csak a túlélésről szól. Mindez pedig annak köszönhető, hogy húsz év után végre először állnak úgy a csillagok, hogy a Budapest és az ország vezetése akar és képes is együttműködni.”

Mondanunk sem kell, az árvíz is szóba került, de minden azt sugallta, hogy amíg ilyen derék férfiak vezetik az országot és a fővárost, addig lehet olyan magas is a Duna vízállása, amilyen magasra most a szökőkút vize lövell, pánikra semmi ok: Budapest a legjobb úton halad afelé, hogy egy hatalmas sportlétesítménnyé váljon. De vigyázat, a szökőkútban tilos fürdeni!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.