Volt VS-főszerkesztő: Szemerey Tamás tulajdonosként járt a portálnál

  • narancs.hu
  • 2016. május 18.

Belpol

A friss Narancsban feldolgoztuk a vs.hu történetét. Szemtanúk és Kerényi György főszerkesztő is elmondja, hogy Matolcsy György unokatestvére tulajdonosként látogatta meg őket.

Részletesen körbejártuk a vs.hu három évvel ezelőtt kezdődő történetét – a teljes cikket a friss Narancsban olvashatja. A cikkben tucatnyi volt szerkesztő, alkalmazott és újságíró is megszólal, hogy elmondja, miképp látta belülről a portál életét, és mit gondolt róla. Egy dologban biztos nem volt vita a szerkesztőség tagjai közt, ez pedig az volt, hogy a tulajdonos nem más, mint Szemerey Tamás milliárdos, Matolcsy György unokatestvére. A cikkből most jöjjön az a részlet, amelyben épp ezzel foglalkozunk!

„A Narancs által megszerzett tulajdoni lap szerint a Vs későbbi, Klauzál utca 30. alatti szerkesztősége, illetve a New Wave mai székhelye is annak a kecskeméti MAVA Kft.-nek a tulajdonában áll, amelynek tulajdonosa Szemerey Bertalan, Szemerey Gergely és Szemerey Zoltán. Sőt a 2014-es országgyűlési választások előtt maga Szemerey Tamás is belátogatott a Vs szerkesztőségébe. »Felnéztem, és ott volt. Pistivel jött, körbenézett, aztán bementek a tárgyalóba Kerényivel beszélni. Miután elment, Kerényi azt mondta, hogy ő a gazda« – meséli egy akkor ügyeletben dolgozó újságíró. A Narancsnak Kerényi nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megerősítette, hogy Szemerey Tamás valóban járt a szerkesztőségben, és akkor tulajdonosként tárgyalt és beszélt vele.”

Ami ugye azért pikáns, mert tegnap Matolcsy György a parlamentben karakán módon kijelentette, hogy a vs.hu nem Szemerey tulajdona, és aki ezt állítja, csak blöfföl.

A vs.hu történetével foglalkozó cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Update: A lapban megjelenő cikkünkben tévesen írtuk, hogy Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia Szemerey Tamás felesége lenne. Ez nincs így. Információink szerint Szemereyné Pataki Klaudia Szemerey unokatestvérének felesége. A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.

Leadkép: napi.hu

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.