Még Nigériában sincs akkora hatalma a kormánynak, mint Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2018. február 5.

Belpol

Magyarország az 50. a jogrend minőségét tekintve a világ országainak listáján. Hogy értsük: épp olyan nívójú a jogállam, mint Szenegálban és Brazíliában.

Miután Kövér László a napokban nyilvánosságra került hangfelvétele nem sok kétséget hagy afelől, hogyan is áll a jogállamiság Magyarországon, nézzük a mutatókat.

Kijött ugyanis a World Justice Pojekt idei jelentése, amely szerint Magyarország a jogrend minősége szempontjából a dél-amerikai államok szintjén van.

false

 

Fotó: worldjusticeproject.org

 

A  jogrenddel foglalkozó független szervezet évente kiadott indexének a lényege, hogy a világ országait összehasonlítva megmutatja, milyen a jogállamiság gyakorlata adott helyeken. A mutatók többek közt a kormány hatalmát, a korrupció mértékét, a rendet és közbiztonságot, az alapvető emberi jogok megvalósulását, az igazságszolgáltatás minőségét mérik.
A magyar jogrend mutatói egyre romlanak: Európában már csak Bulgáriát előzzük meg. A magas bevételű országok között pedig az utolsók vagyunk, még Trinidad és Tobagóban is szilárdabb a jogrend, mint nálunk.
false

 

Fotó: worldjusticeproject.org

A legmegdöbbentőbb azonban mégis az, hogy az adatok alapján Iránban, Afganisztánban meg Moldovában van akkora hatalma a kormánynak, mint itt. Orbánék például még Nigéria, Vietnam, Kazahsztán és Panama kormányain is túltesznek…
false

 

Fotó: worldjusticeproject.org


A korrupció mértéke az iránit és a tobagóit is megelőzi, a kormány átláthatósága Kenya és Guatemala szintjén van.
Egyedül a rend és biztonság kategóriában szerepel Magyarország az országok vezető harmadában.

 

null

null

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.