Závecz: A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább előnyösnek tartja az EU-tagságot

  • narancs.hu
  • 2024. május 28.

Belpol

A friss felmérés szerint viszont a falvakban népszerűbb az unió, mint a fővárosban.

A magyarok 77 százaléka tartja összességében előnyösnek az ország EU-tagságát, legnagyobb részük szerint elsősorban az uniós források miatt hasznos ez – derül ki a Závecz Research RTL számára készített reprezentatív felméréséből.

A kutatás megállapította, hogy a magyar szavazók számára a szabad utazás és a munkavállalás lehetősége a legvonzóbb az EU-ban az érkező források mellett.

A legtöbb magyarnak a bevándorlók Magyarországra „kényszerítése”, valamint „szuverenitásvédelmi ügyek” miatt van a legtöbb gondja az unióval, a legkevésbé pedig a budapestiek értékelik az EU-tagságot. A felmérés alapján még a falvakban is népszerűbb az unió, mint a fővárosban, ugyanakkor a községekben élők aggódnak leginkább a bevándorlók miatt, annak ellenére, hogy a szabad munkavállalást is ők értékelik leginkább.

A megkérdezettek 71 százaléka szerint az uniós anyagi támogatások miatt éri meg leginkább az EU tagjának lenni. Ám ha nettó befizetők lennénk – vagyis Magyarország több pénzt fizetne az EU-ba, mint amit kap onnan – ez az arány 45 százalékra apadna. A magyarok 41 százaléka szerint ebben az esetben már nem érné meg az uniós tagság, míg a megkérdezettek 14 százaléka nem tudott vagy akart válaszolni erre a kérdésre. A magyarok szemében fontos előnye még az uniós tagságnak a szabad utazás (65 százalék), a szabad munkavállalás (64 százalék), a tanulási lehetőségek (52 százalék), valamint a szabad kereskedelem (51 százalék).

A Závecz Research életkor és pártpreferencia alapján is felmérte a magyarok unióhoz fűződő viszonyát:

legkisebb arányban a Fidesz-KDNP szavazói (64 százalék) tartják inkább előnyösnek az EU-tagságot, 31 százalékuk pedig inkább hátrányosnak tartja.

A DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak 91 százaléka szerint inkább előnyös a tagság, a Tisza Párt szavazóinál pedig ez az arány 88 százalék. A többi ellenzéki párt és a pártnélküliek körében egyaránt 77 százalékon áll a tagságot inkább előnyösnek megítélők aránya. A kutatásból az is kiderül, hogy minél fiatalabb egy szavazó, annál nagyobb az esélye, hogy hasznosnak látja az EU-tagságot: a 18–39 éves korosztályban 82 százalék a támogatók aránya, a 40–59 évesek között 75 százalék, míg a hatvan év felettiek körében 71 százalék.

A megkérdezettek mindössze két százalék válaszolta azt, hogy az EU-tagságnak nincs hátránya. 57 százalék úgy véli, hogy Brüsszel migránsok befogadására akarja kényszeríteni az országot, 51 százalék pedig azt tartja hátránynak, hogy beleszólnak hazánk belügyeibe. Az uniós bürokráciát mindössze 38 százalék tartja hátránynak.

Az adatfelvétel 2024. május 2–10 között zajlott 1000 fő megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok nál1000 fős mintánál plusz-mínusz 3,2 százalék a hibahatár.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.