Zéró tolerancia, zéró párbeszéd – a kormányt nem érdekli a droghelyzet

Belpol

A TASZ konferenciáján a külföldi tapasztalatok mutattak igazán előre – a nem túl fényes magyar jövő felé. Nagy kár, hogy a helyettes államtitkár hirtelen lemondta szereplését.

Az ártalomcsökkentés fontosságáról szólt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legutóbbi, decemberi 16-i konferenciája az OSA-ban – nem csak hozzáértőknek. „Az ártalomcsökkentés a legolcsóbb módszer egy HIV-járvány megelőzésére, ennek ellenére kevéssé fektetnek bele. 2010-ben például átlagosan havonta mindössze két steril tű jutott egy intravénás szerhasználónak” – kezdte bevezetőjét Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai programvezetője. A számok önmagukért beszélnek, ahogy az a tény is, hogy a Józsefvárosból idén nyáron kivonulni kényszerülő Kék Pont tűcsere programja látta el tavaly a hazai intravénás drogfogyasztók majdnem felét (46 százalékát), most mégis hűlt helyük a kerületben. A dizájner drogok terjedése és az emiatt megnövekedett szúrásszám egyre nagyobb katasztrófához vezetnek, Sárosi becslése szerint egy év alatt 7-10 millió injektálással kell számolnunk – csak a Józsefvárosban. Nem csoda hát, hogy az ombudsman is kiemelte jelentésében: a Kék Pont bezárása szélsőséges ellátatlanságot von maga után, tehát óriási hiba volt.

Sárosi Péter és Valentin Simionov

Sárosi Péter és Valentin Simionov

Fotó: Narancs

Reménysugarat a decemberben induló Alternatíva Alapítvány jelenthet, akik elsőként 100 darab HIV-gyorsteszttel végeznek szűréseket a kerületben, célcsoportjuk a droghasználók mellett a szexmunkások, hosszú távú célként pedig egy tűcsere program működtetése is ott lebeg a szemük előtt. A tűcserék rendkívül rossz finanszírozása mellett ez azonban igen nehéz. Az évi alapfinanszírozás ugyanis 6-7 millió, az előírt alkalmazottak száma 3,5 fő, így ez a pénz még az ő bérezésükre sem elég. „Ezért találtuk ki a sávos finanszírozási rendszert, melyben az évi alapfinanszírozás 13,5 millió forint lenne, erre pedig további szolgáltatások esetén további támogatások jönnének, például minden 10 ezer kiosztott ártalomcsökkentési eszköz után újabb 500 ezer forint járna, krízishelyzet esetén – mint amilyen jelenleg a józsefvárosi – pedig kiemelt programtámogatás.” – vázolta Sárosi, és hozzátette: a finanszírozási rendszer megújítására a kormányzat még nem reagált.

A bevezetőben felvetett gondolatok később, a második szekció előadásaiban is vissza-visszaköszöntek. Arról, hogy a hepatitis C vírus terjedésének megakadályozására is ki kellene dolgozni egy stratégiát, először Sárosi, majd a fertőzött kliensek kezeléséről d. Péterfi Zoltán, a PTE I. sz. Belgyógyászat, Infektológia Tanszékének szakértője, orvosa beszélt. Ebből megtudhattuk, hogy jelenleg Magyarországon csak az a hepatitis C-vel fertőzött kliens kerülhet kezelésbe, aki hat hónapos absztinenciát tart előtte. Péterfi szerint ez azért indokolt – bár sok más országban ilyen megkötés nincs –, mert aki az absztinenciát betartja, már eleve elszántabban küzd, ténylegesen le akarja győzni a betegséget és ez a legtöbb esetben sikerül is. Az ártalomcsökkentő programok partiszcénában történő alkalmazásáról, illetve a tűcsere programoktól begyűjtött adatok feldolgozásáról pedig Horváth Gergely, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója tájékoztatott. És bár a sok számadatban nem volt egyszerű a felszínen maradni, azt viszonylag egyszerű volt megérteni, hogy nagy a baj: míg 2011-ben egy kliens egy év alatt átlagosan 187 steril fecskendőhöz juthatott hozzá, addig 2013-ban ez a szám lecsökkent 92-re. Ennek fényében különösen izgalmas lett volna meghallgatni Nyitrai Imrét, az Emmi szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, aki a kormány drogpolitikájában jelen lévő alacsony küszöbű programokról beszélt volna. De csak volna: Nyitrai ugyanis fél nappal a konferencia előtt lemondta a szereplést, és előzetes ígéretét megszegve, nem is küldött maga helyett senkit. E nélkül a második szekció kissé laposra sikeredett.

Jobbra Nyitrai Imre. A kép nem a helyszínen készült

Jobbra Nyitrai Imre. A kép nem a helyszínen készült

Fotó: MTI

Nem úgy az első, mely a nemzetközi tapasztalatok megosztását helyezte a középpontba. Fabianne Harigától, az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának (UNODC) munkatársától megtudhattuk, melyek azok a lépések, melyeket az ENSZ javasol krízishelyzet, illetve HIV-járvány (és annak veszélye) esetén. A számok itt is indokoltak és hasznosak voltak: 12,7 millió droghasználóból 1,7 millió HIV-vírussal él, legtöbben Ázsiában, ami pedig külön érdekes, hogy a börtönökben élő droghasználók nagy része HIV-fertőzött. „A legfontosabb négy beavatkozás a tűcsere programok, az ópiát szubsztitúciós terápiák, a HIV-tesztek és az antiretrovirális terápiák alkalmazása és megléte. Ezután jön még például a kondom-osztás, a prevenciós előadások, az iskolai nevelő jellegű programok, a megfelelő kommunikáció.” Mikor a magyarországi helyzetről kérdeztük elmondta, ez sajnálatos módon egy igen gyakori szituáció, a kormányzat és a szakértő szervezetek egyet nem értésén azonban mielőbb változtatni kell, meg kell magyarázni mindenkinek, miért lesz jó, ha elindul az együttműködés.

false

 

Fotó: Narancs

Ezt a megoldást vázolta fel Marianella Kloka, a görög Praksis munkatársa is. A nem kormányzati szervezet ingyenes szolgáltatásokat nyújt hajléktalanoknak, migránsoknak, utcán élő gyermekeknek, szexmunkásoknak, homoszexuálisoknak, HIV-vel élőknek, vagy olyanoknak, akiknek nincs biztosítása. Görögországban 2009 környékén robbant a HIV-járvány, ekkor külső segítség is érkezett: egyrészt több európai szervezet összefogott és kiadott egy hét pontból álló cselekvési tervet, melyet követniük kellett és melyen szerepelt például a tűcsere program is. Másrészt viszont egy óriási mértékű civil összefogás segített a járvány megállításában, a helyzet normalizálásában. „Nagyon sok és különböző civil szervezet van, akik között jó ideig semmiféle kommunikáció nem volt, mindenki önállóan és egymástól függetlenül dolgozott. Ez a HIV-robbanáskor megváltozott, rá kellett jönnünk, hogy a forrásaink végesek, míg 2009 előtt a kormány támogatta a szervezeteket, addig a krízis kirobbanását követően anyagi támogatást már nem nyújtott, így le kellett ülnünk egy asztalhoz, és ki kellett találnunk, hogy ki mit tud ajánlani és mit tud tenni a másikért, a közös stratégiáért. Ez eleinte nagyon nehezen ment. 2012-ben volt az első találkozó, azóta is minden hónapban összeülünk, és azt kell mondjam, két év alatt sokat tanultunk egymástól, ma már sokkal jobb köztünk a kommunikáció és az együttműködés, megtanultuk félrerakni a személyes érdekeinket és azt nézzük, mire van szüksége azoknak, akikért dolgozunk” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Kloka, és hozzátette, most már csak egyetlen dolog hiányzik: a kormány támogatása. Jelen helyzetben ugyanis tudnának tenni, de hogy erre lesz-e támogatás, az a jövő zenéje.

 Marianella Kloka előadása

Marianella Kloka előadása

Fotó: Narancs

Hasonló a helyzet Romániában is, ahol a 2000-es évek elején kezdődtek az ártalomcsökkentő programok, kezdetben nagy sikerrel és állami támogatással. Valentin Simionov a Romániai Ártalomcsökkentő Hálózattól elmondta, hogy 2000 és 2003 között épültek ki az első tűcsere programok és központok, 2006-ban 5000 klienssel dolgoztak Bukarest környékén, 2010-re ez a szám már 9000-re nőtt. Hat nem kormányzati szervezet foglalkozott ártalomcsökkentéssel, konferenciákat szerveztek és újabb központok nyíltak. 2010 és 2013 között azonban folyamatosan csökkenteni kezdték a kiosztott tűk számát, az anonimitást felváltotta a személyi igazolvánnyal való jelentkezés és regisztráció, a börtönökben pedig felfüggesztették a steril tűk osztását. Így következett be 2012 környékén a HIV-robbanás, a helyzet még mindig rendkívül súlyos. „Megvan a kapacitásunk, a tudásunk, tudjuk a megoldást, épp csak a finanszírozás hiányzik. Anélkül kevés dolgot tehetünk” – mondta el Simionov, és hozzátette, az egyik legnagyobb baj, hogy a román egészségügy igen rossz állapotban van, így az ártalomcsökkentés előtt rengeteg olyan dolog van, amire inkább költ az állam, a nemzetközi források megtalálása pedig nem egyszerű.

Ezen előadások fényében még inkább sajnálatos, hogy a kormányzat részéről ismételten nem képviselte senki a döntéshozók álláspontját. Nemzeti drogtesztek vagy milliós Suzukik ugyanis úgy tűnik, kevéssé tudják megoldani a kialakult, HIV-robbanás előtti állapotot, az pedig, hogy érdeklődés hiányában a párbeszéd sokadjára elmarad, nem csupán bosszantó, de kétségbeejtő is. És teljesen indokolttá teszik a görög Kloka búcsúzás helyetti jókívánságát a magyar civileknek egy nagymértékű összefogáshoz.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.