Folytatódni fog a kormány válsága – Kis János a tüntetésekről és az Orbán-rezsimről

  • narancs.hu
  • 2014. december 17.

Belpol

Csütörtöki nagyinterjúnkból részletet adunk: ebben Kis János arról beszél, hogy mi lehet a tiltakozási hullám kifutása.

Ma az utca kiáltja világgá az Orbán-rendszer ingatagságát, de nem dőlt el, hogy a másfél hónapja zajló tüntetésekből a liberális demokrácia igenlése vagy egy általános elit- és intézményellenesség felé vezet-e az út – mondja Kis János, aki szerint bár Orbán Viktor jókora távot tett meg az orosz érdekszférába vezető úton, célját nem éri el.

A csütörtökön megjelenő nagyinterjúnkból adunk egy kis ízelítőt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Magyar Narancs: A NER-rel szembeni tömeges ellenszenv immár látható – de mi lehet a tiltakozási hullám kifutása?

Kis János: Még csak a legelején vagyunk egy bonyolult, sokismeretlenes folyamatnak, egyelőre nagyon keveset tudunk. Egyvalamit azonban máris nagy valószínűséggel tudhatunk. Vége azoknak az időknek, amikor a kormány PR-fogásokkal tarthatta kézben a politikai helyzetet. A hatalmon lévőknek a „nemzeti konzultáció” látszatgyakorlatai helyett valódi megegyezést kellene keresniük a NER ellen fordult, felháborodott sokasággal. Megegyezésre persze Orbánnak semmi kedve. De ha törekedne is rá, nem volna kivel kiegyeznie. Amikor, még 2010-es választási győzelme után, módja lett volna egyezséget ajánlani meggyengült parlamenti ellenzékének, inkább a teljes szétverését és kiszorítását választotta. Most pedig a parlamenti ellenzék nincs abban a helyzetben, hogy a mozgásba lendült tömegek nevében tárgyaljon. Ugyanakkor a tiltakozó mozgalomnak sincsenek még elismert, szilárd szervezeti bázissal rendelkező vezetői. Ha az ismertebb szervezők és szónokok közül valakik tárgyalási ajánlatot kapnának, és netán elfogadnák az ajánlatot, akkor azt kockáztatnák, hogy a mozgalom átcsap a fejük fölött. Ráadásul a hatalomnak nemcsak a közfelháborodást kellene valahogy lecsillapítania. Még mindig nagyszámú hívei – a leglelkesebbek is – meg vannak zavarodva, azt várják Orbántól, hogy adja vissza az önbizalmukat. Ám ami a háborgókat esetleg megnyugtatná, az csak fokozná a hívek zavarodottságát, ami pedig a hívek magabiztosságát adná vissza, az a háborgók kedélyeit borzolja. Így hát az a valószínű, hogy a kormányzási válság, melynek tanúi vagyunk, tovább fog folytatódni. Lehetnek intenzívebb és viszonylag nyugodtabb szakaszai, de lezárulni nem fog. Lesz tehát idő az új, parlamenten kívüli ellenzék megszerveződésére, ami a régi ellenzék sorainak alapos újrarendezését is kikényszerítheti. De mindez egyelőre csak lehetőség.

Bundula István Kis Jánossal készített teljes interjúját a csütörtökön megjelenő karácsonyi számunkban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.