Zsarolással vádolják a volt fideszes képviselőt

  • narancs.hu
  • 2019. május 6.

Belpol

Az iNdex szerint egy józsefvárosi képviselőről van szó.

A Fővárosi Főügyészség ma kiadott egy közleményt egy volt önkormányzati képviselő zsarolásáról, de nem nevezte meg, kiről van szó. Az Index az önkormányzat ügyeit jól ismerő forrásaitól úgy tudja, Balogh István Szilveszter az érintett, aki 2010 és 2017 januárja között volt Józsefváros képviselő-testületének tagja a Fidesz színeiben, majd váratlanul visszaadta mandátumát.

A vád szerint a 45 éves férfi még önkormányzati képviselőként százezer forintot kért a sértettől, arra hivatkozva, hogy neki köszönheti a házfelügyelői állását, a házfelügyelő a kért összeget kifizette. A képviselő ezután 2016-ban több ízben megfenyegette a házfelügyelőt: ha nem fizet neki ismételten, akkor megakadályozza, hogy a házfelügyelői és a lakásbérleti szerződését meghosszabbítsák. Amikor nem jutott pénzhez, akkor a sértett megbízásának és a lakásbérletnek a megszüntetését helyezte kilátásba. Később mégsem kapott pénzt, a képviselői mandátuma pedig megszűnt.

A lemondás miatt időközit kellett kiírni, 2017 áprilisában zajlott az új választás, amelyen Balogh helyére ismét egy fideszes jelöltet választották meg.

Balogh ügyéről korábban már beszámolt több médium. Egy évvel ezelőtt  a HírTV közölte , hogy a rendőrség elrendelte a nyomozást Balogh István Szilveszter ellen, a 24.hu-t pedig kerületi fideszes források 2017 áprilisában arról tájékoztatták, hogy a képviselőt végül Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere szólította fel lemondásra, ám az ügy hátteréről akkor semmit nem hoztak nyilvánosságra.

Balogh az önkormányzati képviselőség mellett az Echo TV szerkesztő-riportere is volt, a 2017-es vagyonnyilatkozata szerint ezt a politikai munka mellett sem szüneteltette.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.