Zsidai Roy a saját maga által aláírt szerződést is tagadni próbálta
zsidai_top_story_lead.png

Zsidai Roy a saját maga által aláírt szerződést is tagadni próbálta

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. október 16.

Belpol

Szórakoztató ítéletben adott igazat lapunknak a bíróság, és egyben rámutatott, mennyire gátlástalan Zsidai Roy. Első fokon pert nyertünk a vendéglős ellen, aki a jó hírnevének megsértése miatt egymillió forintra perelte lapunkat. Zsidai keresetének minden pontját elutasította a bíróság.

Lapunk többször is beszámolt Zsidai Roy és családjának visszás ügyeiről. Zsidaiék gasztrobirodalma az utóbbi években futott fel igazán, bázisuk a Budai Várnegyed, mely az ország turisztikai szempontból legfelkapottabb része. Orbán Ráhel volt főnökének terjeszkedését például a fideszes vezetésű, I. kerületi önkormányzat is nagyban segítette.

Elsőként a magyarnarancs.hu hozta nyilvánosságra, hogy Zsidai Roy mennyire olcsón béri éttermei és szállodái ingatlanait az önkormányzattól: a Pest-Buda szálló épületét például 1000 forintos négyzetméter ár alatt kapta meg.

Tavaly ősszel szintén mi írtuk meg, hogy kommandósok rohanták le egy Zsidaival vitában álló férfi lakását, miután Zsidai azt állította a rendőrségen, a férfinak fegyvere van (valójában semmilyen fegyvert nem talált a rendőrség).

A magyarnarancs.hu tárta fel azt a sok szempontból tanulságos történetet is, mely bemutatta, hogyan vetette meg lábát a Zsidai család a várban, még jóval a rendszerváltás előtt.

„Minden magyar élvezi" - Így vonultak be Zsidai Roy szülei a budai Várba

Zsidaiék és a politika kapcsolata nem akkor kezdődött, amikor Orbán Ráhel elment Royhoz dolgozni: ők nyitották a Kádár-kor első maszek kávézóját. Egy budai ház lakói már a nyolcvanas években megtapasztalták, mit hoz majd a kapitalizmus. A Zsidai család ugyanis ekkor nyitotta meg a Pierrot kávézót a Várban, amely a lakóktól elbirtokolt területeken nőtt a Michelin által is ajánlott étteremmé.

A fenti cikkekben közölt állításainkat minden esetben valós dokumentumok alapján írtuk meg, Zsidai mégis egymillió forintra perelte be a Magyar Narancs kiadóját. Zsidai szerint a cikkek egyes állításai valótlanok, mások pedig a valós tényeket hamis színben tüntetik fel, így alkalmasak az ő és cége jó hírnevének megsértésére.

Keresetében Zsidai összesen tíz állításunkat kifogásolta, a bíróság azonban mindegyikről kimondta, hogy igazat írtunk, illetve egyes kifogásolt mondatok véleménynyilvánításnak minősülnek. Az ítélet szerint Zsidaiék az átlagosnál nagyobb mértékben kötelesek tűrni a tevékenységüket érintő kritikus véleményeket. A Zsidai Group ugyanis „Magyarország turisztikai szempontból egyik legfrekventáltabb, történelmi jelentőségű helyén található önkormányzati tulajdonban álló” ingatlanokat, azaz köztulajdont használ, az erre vonatkozó információk feltárása pedig „eminens társadalmi közérdek”.

Zsidai keresetének egyik felében a szóhasználatba próbált belekötni

A Zsidai-csoport jóval a piaci ár alatt bérel egy sor ingatlant a budai Várban: szállodák éttermek, magánlakás, raktár és konyha is volt az ingatlanok listáján. Az önkormányzattól kapott, meglehetősen kedvezményes árakat látva azt írtuk, a Zsidai-csoport fillérekért bérli az ingatlanokat. Zsidai úgy gondolta, hogy mivel a szerződések szerint összesen több százezer forintot fizetnek bérleti díjként, a fillérekért megfogalmazás hazugság. A bíróságnak kellett elmagyaráznia Zsidaiéknak, hogy „a »fillérekért« kifejezés a köznyelv széles körben elterjedt fordulata annak kifejezésére, hogy valami értékéhez képest rendkívül olcsó.” Ráadásul már csak azért sem lehet szó szerint értelmezni a kifejezést, mert „fillér fizetőeszköz már nincs is” – áll az ítéletben.

Orbán Ráhel, Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Zsidai Roy

Orbán Ráhel, Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Zsidai Roy

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A vendéglátós ehhez hasonló érveléssel kifogásolta, hogy a „rátette a kezét” fordulattal jellemeztük, hogy családja a Fortuna utca 14-ben egyre több, addig a lakók által használt helységet vett birtokba. Zsidai szerint ők semmire nem tették rá kezüket. A bíróság itt is kénytelen volt elmagyarázni, mit jelent a kifejezés.

Saját szerződéseit próbálta meg letagadni

Szintén megdöbbentő, hogy Zsidai olyan szerződések tartalmát próbálta meg letagadni, melyeket ő maga írt alá. Ilyen például a Pest-Buda Bistro bérleti szerződése. Ezt ugyanis 2016 decemberében kötöttek meg, 2016 január 1-re visszamenőleges hatállyal. Ez alapján írtuk azt, hogy a vendéglátós egy évig érvényes szerződés nélkül használta az ingatlant. Zsidaiék beadványa szerint nem igaz amit írtunk, majd a bíróság előtt kénytelenek voltak elismerni, hogy egy valódi szerződés valós adatai támasztják alá állításainkat.

Hasonlóan jártak el abban az esetben is, amikor a hvg.hu nyomán megírtuk: a Zsidai Group Táncsics utcai konyhája használatbavételi engedély nélkül kezdett működni. Az I. kerületi jegyző – Zsidaiék által is jól ismert – határozatának bíróság előtti bemutatása kellett ahhoz, hogy elismerjék, valóban nem volt engedélyük és igazat írtunk.

A döntés még nem jogerős, és egy másik per – melyben ugyanezen cikkek részben azonos mondatait kifogásolja Zsidai – még folyamatban van a bíróságon.


Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.