Évente nagyjából ezer feljelentés születik hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazások és visszaélések miatt. Az ügyek általában következmények nélkül maradnak, sok esetben még nyomozás sem indul, s vádemelésig csak nagyon ritka esetben jutnak el – hívja fel a figyelmet a hirtv.hu.
Az elérhető statisztikák alapján úgy tűnik, a hatóságok nem csak a migránsok sérelmére elkövetett túlkapásokkal szemben elnézők – a magyar állampolgárok bejelentései ugyanilyen ritkán végződnek ítélettel. A lap a rendőrség saját nyilvántartására, a Bűnügyi Statisztikai Rendszerre hivatkozva állítja, hogy a hivatalos eljárás során történt bántalmazással kapcsolatos bejelentéseknek nagyjából egy százalékában szabtak ki valamilyen büntetést. Tavaly 1279 feljelentést élből elutasított a rendőrség. 615 eset volt, ahol nyomozás indult, de ezeket később valamilyen okból megszüntették. Vádemelésig csak 207 eset jutott el, elmarasztaló ítélet ezeknek is kevesebb mint felében született.
Lesújtó képet fest a Magyar Helsinki Bizottság 2014-ben e tárgyban elvégzett kutatása is. A 2007 és 2013 közti adatokból kiderül, hogy a bántalmazás miatt tett feljelentések 79 százalékában megszüntették a nyomozást, 16 százalékban pedig már a feljelentést is elutasították. Csak négy százalékuk jutott el vádemelésig, és alig több mint egy százalékukban szabtak ki büntetést a rendőrökre.
2006 és 2008 között, a kormányellenes tüntetéseken történt tömegoszlatások miatt a figyelem középpontjába került a rendőri brutalitás, a rendőrség morális állapota. A számok alapján elmondható, hogy a rendőri brutalitás valójában annál is elterjedtebb és nagyobb probléma, mint amennyire a 2006-os események tükrében tűnt. 2006 óta nem változhatott jelentősen a rendőri túlkapások száma, és a belügyi szervek hozzáállása a bántalmazásokhoz. A bejelentésekből 2006 óta nem lett kevesebb, következménye viszont ugyanolyan ritkán van a túlkapásoknak, mint korábban.
A Helsinki Bizottság kutatásából az is kiderült, hogy jellemző a „látens bűnözés”, azaz, hogy a sértettek inkább nem tesznek bejelentést, tartva a retorziótól, vagy attól, hogy a hatóság nem fogja komolyan venni a bejelentést.
Gyakran azok a rendőrök sem számíthatnak komoly következményekre, akiket jogerősen elítélnek, ráadásul a bántalmazásért elítélt rendőrök akár felfüggesztett börtönbüntetésük alatt is tovább szolgálhatnak a testületben. E lehetőséggel Pintér Sándor elég gyakran élt is: 2015-ben 12 felfüggesztett börtönre ítélt rendőrből 9-nek engedélyezte a szolgálatban maradást.
