Ismét nyert a TASZ, nem követett el bűncselekményt a BKK-botrány hekkere

  • 2017. augusztus 22.

Bűn

Pert indíthat és akár sérelemdíjat is követelhet a jogszerűtlen eljárás miatt.

A 18 éves fiatalembert azután jelentették fel, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) online jegyárusító rendszerében talált biztonsági résnek köszönhetően 50 forintért vásárolt magának bérletet. A problémát azonnal jelezte, a BKK erre válaszul feljelentette a közérdekű bejelentőt, akinek lakásán a rendőrség is megjelent, és házkutatást is tartottak nála.

Épül már a rendőrállam: a lakásából hurcolták el éjszaka a 18 éves fiatalt, aki jelezte a BKK-nak, hogy baj van a rendszerükkel

Orwell alapján dolgoznak. A 24.hu úgy tudja, gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség azt a fiatalt, aki észrevette a BKK e-jegyrendszerének problémáját, és így 50 forintért tudott bérletet venni. De mivel csak jó szándékból tesztelte a rendszert, rögtön jelezte is a hibát a közlekedési vállalatnak, amely köszönet helyett feljelentette.

Mostani határozatával az ügyészség kimondta, hogy a fiatalember tette nem bűncselekmény, hiszen az nem veszélyes a társadalomra. Bár némileg ellentmond ennek az a következtetés, hogy a házkutatást viszont jogszerűnek minősítették.

A fiút a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet védte számos más ártatlanul meghurcolt ember mellett, de, mint mondják, ez az ügy mégis különleges. Az érintett etikus hekker, közérdekű bejelentő: ők nem követnek el semmilyen bűncselekményt, hanem épp a társadalom érdekében cselekszenek. Olyan hibákra hívják fel a figyelmet, amelyeknek a kijavításától neked és nekem is jobb lesz az életünk. Ezért elfogadhatatlan, ahogy a rendőrség ezeknek az embereknek az életébe beavatkozik. Ha például egy házkutatás során alaptalanul felforgatják a lakásukat, s emiatt kártérítést csak hosszú évek pereskedése után kaphatnak.

Közben a Magyar Nemzetnek Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogok projektjének vezetője elmondta, hogy az etikus hekker személyiségi jogainak a megsértéséért pert indíthat, és akár sérelemdíjat is követelhet, elsősorban a kisvárdai lakásán végrehajtott házkutatás miatt kérhet jogorvoslatot.

Ma az állam hatósági eszközökkel próbálja megfélemlíteni a közérdekű bejelentőket ahelyett, hogy támogatná őket. Így volt ez az áfaügyet kirobbantó egykori NAV-ellenőr, Horváth András esetében is, akinél szintén tartott házkutatást a rendőrség. Illetve Pintz Györgynél is, aki ellen a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kar folytatott koncepciós eljárást közérdekű bejelentése miatt. Őket szintén a TASZ képviseli a hatalom túlkapásaival szemben.

Munkájukat az alábbi oldalon lehet támogatni: https://tasz.hu/tamogatas

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.