Fülöp kutya kínzóit négy hónap letöltendő fogházra ítélték

  • narancs.hu
  • 2017. november 29.

Bűn

A kutya feje eldeformálódott, később belehalt sérüléseibe. A nagycserkeszi férfi és nő tagadták az állatkínzást.

Négy-négy hónap letöltendő fogházra ítélte szerdán a Nyíregyházi Járásbíróság B. Attilát és M. Ágnest, ők voltak a rossz körülmények között tartott és megkínzott Fülöp gazdái, írta meg a Magyar Nemzet.

Az állatvédők kritikus állapotban vették át a kutyát, később 772 ezer forintot költöttek el a gyógyítására, de a kutya végül belehalt sérüléseibe.

A vádlottak tagadták az állatkínzást, de a bíró álláspontja szerint tisztában voltak azzal, hogy Fülöp elpusztulhat, mégsem törődtek vele. A bíró azt is elmondta, hogy az állat nyakát összeszorító, fejét eldeformáló zsinór tette különösen brutálissá ezt az ügyet, de anélkül is megvalósult volna a hanyagoló, kegyetlen bánásmód.

Enyhítő körülményként vették figyelembe a büntetlen előéletet. Még nem tudni, hogy a védőügyvéd él-e a fellebbezés jogával, gondolkodási időt kért.

Az ítélethirdetés után a bíróság épülete előtt demonstrált és sajtótájékoztatót tartott a Fülöp esete nyomán megalakult, többek között foci-, kézilabda-, hokidrukkerekből álló Szurkolók az állatkínzás ellen nevű csoportosulás. A csapat „albrigádjai” lakossági bejelentések alapján tartanak helyszíni szemlét országszerte, ha kell, állításuk szerint a hatóságokkal együttműködve ki is emelnek állatokat. Ellentmondásos tevékenységükről, továbbá az állatvédelem magyarországi helyzetéről nemrég közöltünk hosszú cikket.

Állatkínzás Magyarországon: Ember alatti állapotok

Húsba vágó lánc, éheztetés, verés: mindennaposak az állatkínzásos botrányok, a jogi háttér hiányos, a hatóságok felkészületlenek. Egyes állatmentő csoportokat csak egy hajszál választ el az önbíráskodástól, netes fórumaikon lincshangulat uralkodik. Mit akarnak az állatok, és mit érdemelnek az állatkínzók?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.