Négy-négy hónap letöltendő fogházra ítélte szerdán a Nyíregyházi Járásbíróság B. Attilát és M. Ágnest, ők voltak a rossz körülmények között tartott és megkínzott Fülöp gazdái, írta meg a Magyar Nemzet.
Az állatvédők kritikus állapotban vették át a kutyát, később 772 ezer forintot költöttek el a gyógyítására, de a kutya végül belehalt sérüléseibe.
A vádlottak tagadták az állatkínzást, de a bíró álláspontja szerint tisztában voltak azzal, hogy Fülöp elpusztulhat, mégsem törődtek vele. A bíró azt is elmondta, hogy az állat nyakát összeszorító, fejét eldeformáló zsinór tette különösen brutálissá ezt az ügyet, de anélkül is megvalósult volna a hanyagoló, kegyetlen bánásmód.
Enyhítő körülményként vették figyelembe a büntetlen előéletet. Még nem tudni, hogy a védőügyvéd él-e a fellebbezés jogával, gondolkodási időt kért.
Az ítélethirdetés után a bíróság épülete előtt demonstrált és sajtótájékoztatót tartott a Fülöp esete nyomán megalakult, többek között foci-, kézilabda-, hokidrukkerekből álló Szurkolók az állatkínzás ellen nevű csoportosulás. A csapat „albrigádjai” lakossági bejelentések alapján tartanak helyszíni szemlét országszerte, ha kell, állításuk szerint a hatóságokkal együttműködve ki is emelnek állatokat. Ellentmondásos tevékenységükről, továbbá az állatvédelem magyarországi helyzetéről nemrég közöltünk hosszú cikket.
Állatkínzás Magyarországon: Ember alatti állapotok
Húsba vágó lánc, éheztetés, verés: mindennaposak az állatkínzásos botrányok, a jogi háttér hiányos, a hatóságok felkészületlenek. Egyes állatmentő csoportokat csak egy hajszál választ el az önbíráskodástól, netes fórumaikon lincshangulat uralkodik. Mit akarnak az állatok, és mit érdemelnek az állatkínzók?