Két nő is nemi erőszakkal vádolja Macron egyik új miniszterét

Bűn

A miniszter azzal védekezik, hogy fizikailag lehetetlen, hogy elkövessen ilyen bűncselekményt, ugyanis a négy végtagját érintő, veleszületett ízületi rendellenességgel él.

Nemi erőszakkal vádolja két nő is Emmanuel Macron francia elnök új kormányának egyik új miniszterét, az eddig a konzervatív Köztársaságiak színeiben politizáló Damien Abadot, aki azt állítja, hogy testi fogyatékossága miatt fizikailag sem lenne képes elkövetni a bűncselekményt.

Abadot pénteken nevezte ki Macron szolidaritási és fogyatékossággal élők ügyeiért felelős miniszternek. A Mediapart francia hírportál két nővel készített interjút közölt a múlt hét végén, ebben mindketten azt állítják, hogy Abad 2010-ben és 2011-ben megerőszakolta őket. Abad és a Mediapart is arról számolt be, hogy az egyik nő feljelentést is tett 2017-ben, de a rendőrség lezárta az ügyet.

Abad tagadja, hogy bármi törvénysértőt tett volna, és azt mondja,  fizikailag lehetetlen, hogy elkövessen ilyen bűncselekményt, ugyanis mind a négy végtagját érintő, veleszületett ízületi rendellenességgel él.

A politikus úgy nyilatkozott, hogy a vádak miatt kénytelen világossá tenni, hogy partnere segítsége nélkül egyáltalán nem képes nemi együttlétre, és amit az egyik nő állít, hogy bedrogozta, elcipelte valahova, ahol levetkőztette és megerőszakolta, az egyszerűen elképzelhetetlen és megalázó.

Elisabeth Borne, Macron új kormányának miniszterelnöke úgy reagált, hogy nem tudott a nemi erőszakkal kapcsolatos vádakról, amikor Abad miniszter lett, de a kormány tagjai sem állnak a törvények felett, és nem maradhatnak büntetlenek, ha az igazságszolgáltatás elmarasztalja őket. A baloldali ellenzék felszólította Macront, hogy menessze a megvádolt minisztert. „Szerintem nem az a kérdés, hogy le kell-e mondania, hanem az, hogy el kell-e távolítani őt, megelőző intézkedésként. A nőknek azt kell látniuk, hogy számít a szavuk” – mondta a zöldpárti Sandrine Rousseau az RTL rádiónak.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.