Két nő is nemi erőszakkal vádolja Macron egyik új miniszterét

Bűn

A miniszter azzal védekezik, hogy fizikailag lehetetlen, hogy elkövessen ilyen bűncselekményt, ugyanis a négy végtagját érintő, veleszületett ízületi rendellenességgel él.

Nemi erőszakkal vádolja két nő is Emmanuel Macron francia elnök új kormányának egyik új miniszterét, az eddig a konzervatív Köztársaságiak színeiben politizáló Damien Abadot, aki azt állítja, hogy testi fogyatékossága miatt fizikailag sem lenne képes elkövetni a bűncselekményt.

Abadot pénteken nevezte ki Macron szolidaritási és fogyatékossággal élők ügyeiért felelős miniszternek. A Mediapart francia hírportál két nővel készített interjút közölt a múlt hét végén, ebben mindketten azt állítják, hogy Abad 2010-ben és 2011-ben megerőszakolta őket. Abad és a Mediapart is arról számolt be, hogy az egyik nő feljelentést is tett 2017-ben, de a rendőrség lezárta az ügyet.

Abad tagadja, hogy bármi törvénysértőt tett volna, és azt mondja,  fizikailag lehetetlen, hogy elkövessen ilyen bűncselekményt, ugyanis mind a négy végtagját érintő, veleszületett ízületi rendellenességgel él.

A politikus úgy nyilatkozott, hogy a vádak miatt kénytelen világossá tenni, hogy partnere segítsége nélkül egyáltalán nem képes nemi együttlétre, és amit az egyik nő állít, hogy bedrogozta, elcipelte valahova, ahol levetkőztette és megerőszakolta, az egyszerűen elképzelhetetlen és megalázó.

Elisabeth Borne, Macron új kormányának miniszterelnöke úgy reagált, hogy nem tudott a nemi erőszakkal kapcsolatos vádakról, amikor Abad miniszter lett, de a kormány tagjai sem állnak a törvények felett, és nem maradhatnak büntetlenek, ha az igazságszolgáltatás elmarasztalja őket. A baloldali ellenzék felszólította Macront, hogy menessze a megvádolt minisztert. „Szerintem nem az a kérdés, hogy le kell-e mondania, hanem az, hogy el kell-e távolítani őt, megelőző intézkedésként. A nőknek azt kell látniuk, hogy számít a szavuk” – mondta a zöldpárti Sandrine Rousseau az RTL rádiónak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.