Magyarország élen jár az újságírók ellen elkövetett szabálysértésekben

  • narancs.hu
  • 2019. január 29.

Bűn

Egy felmérés szerint Olaszország után nálunk a legrosszabb a helyzet Európában.

A Mapping Media Freedom (MMF) 43 országban (köztük az Európai Unió tagállamaiban, és az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban is) követi figyelemmel az oknyomozó újságírókat ért jogsértéseket, fenyegetéseket és korlátozásokat. Az MMF jelentése szerint 2014 és 2018 között 283 olyan eset volt, amely átlépte a jogszerűség határait az újságírókkal szemben. Az adatok csak a nyilvánosságra került incidensekről szólnak, az MMF szerint előfordul, hogy azért marad titokban egy-egy fenyegetés vagy támadás, mert az érintett újságíró alábecsüli az őt ért atrocitásokat, mivel azt gondolja, hogy ez a munka része, illetve egyszerűen csak fél a megtorlástól.

Az elmúlt években több gyilkosság is történt, emlékezetes a szlovák Ján Kuciak és élettársának esete, akiket saját otthonukban öltek meg.

Erről részletesebben korábban itt írtunk:

A szemünk láttára

Olyan az egész, mint egy olasz politikai krimi a múlt század hetvenes éveiből, meggyilkolt oknyomozó újságíró, nehezített körülmények között mozgó igazságszolgáltatás, lebukó és feltörekvő politikusok, maffia, vér. De pont a kiontott vér az, ami bizonyosan igazi benne. Utánanéztünk, hol tart Szlovákiában a Kuciak-gyilkosság felgöngyölítése.

De pár napja is vezető hír volt, hogy Milan Jovanovic szerb ellenzéki újságíró házát felgyújtatta Belgrád egyik külvárosának polgármestere, mert valószínűleg nem tetszett neki, hogy Jovanovic helyi korrupciós ügyekkel foglalkozott.

Letartóztattak egy szerb polgármestert, mert felgyújtatta egy újságíró házát

Az ellenzéki újságíró helyi korrupciós ügyekkel foglalkozott.

Az MMF megfigyelései szerint a három leggyakoribb támadás az újságírók ellen a megfélemlítés, a rágalmazás, illetve olyan törvények vagy bírósági határozatok, amelyek korlátozzák a sajtó működését.

Sajnos nem meglepő tény, hogy mindebben Magyarország az élen áll, egészen pontosan Olaszország után a második olyan ország, ahol a legtöbb újságírókkal szembeni szabálysértés történt. Szorosan utánunk jön Szerbia, majd Franciaország és Törökország.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.