Megszorongatták az Európai Bizottságot (EB) csütörtökön az európai parlamenti képviselők a Pegasus megfigyelési botrányról rendezett plenáris vitában – írja a Népszava.
A hozzászóló képviselők azért vonták kérdőre az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet, mert tétlenül szemléli, hogy a tagállamok nem működnek együtt a parlamentnek a kémszoftverek alkalmazását vizsgáló eseti bizottságával (PEGA). Az EB hatásköri korlátokra hivatkozik, amit a képviselő-testület sok tagja megkérdőjelez.
A gyaníthatóan jogellenes lehallgatások szerintük olyan súlyos jogsértések, amelyekkel a brüsszeli testületnek hivatalból foglalkoznia kell. Emellett kötelessége lenne számon kérni a kormányokon a lojális együttműködést, amire az uniós szerződések kötelezik őket.
Jeroen Lenaers, a PEGA elnöke felrótta, hogy tavaly nyáron kiküldött kérdőíveikre – amelyek kérdéseket tartalmaztak a kémprogramok használatáról, törvényi szabályozásukról, előzetes engedélyezésükről és utólagos ellenőrzésükről – a 27-ből csak tíz tagállam válaszolt.
A magyar és a lengyel kormány képviselői pedig nem voltak hajlandóak találkozni a vizsgálóbizottság küldöttségével, amit a holland kereszténydemokrata politikus botrányosnak nevezett.
Honfitársa, a liberális Sophie in’t Veld szerint a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt bűnrészesek, amiért védelmezik a demokrácia lerombolását. Felrótta a biztosi testületnek, hogy nem indít eljárást az uniós jogot többrendbelien megsértő országokkal szemben. Úgy vélte, hogy a Pegasus és más kémprogramok bevetésével az alapvető jogokon kívül, a közösség hatáskörébe tartozó exportszabályok és adatvédelmi előírások is durván sérülhettek.
A fideszes Schaller-Baross Ernő ezzel szemben arról beszélt a vitában, hogy az Európai Parlament a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországon.
Mairead McGuinness pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos nem nyugtatta meg a bírálókat, amikor megismételte az EB álláspontját, mondván: kizárólag a tagállamok feladata, hogy meghatározzák nemzetbiztonsági érdekeiket, és ennek érdekében megfelelő intézkedéseket hozzanak.
Az EB-nek nincs hatásköre egyedi esetek értékelésére, sem annak vizsgálatára, ha az országok nemzetbiztonsági okokból lehallgatási tevékenységet folytatnak.
