Minden jel arra utal, hogy Magyarországon súlyosan visszaéltek a Pegasus kémszoftver használatával – összegezte kétnapos budapesti látogatását az Európai Parlament Pegasus-bizottsága a hvg.hu beszámolója szerint. A delegáció megerősítette, hogy sok kérdésükre nem kaptak választ, azt pedig különösen sajnálják, hogy a kormány tagjai – köztük Varga Judit igazságügyi miniszter – visszautasították, hogy találkozzanak velük.
Varga Judit a látogatást hétfőn „brüsszeli bohózatként” jellemezte, és úgy fogalmazott, nem kívánnak asszisztálni „a magyar és európai baloldal Soros-dollárokból támogatott performanszához”.
Jeroen Lenaers, a delegáció holland – néppárti – képviselője a miniszter indoklását összeesküvés-elméletnek nevezte, véleménye szerint pedig nem ez a módja az európai polgárok megválasztott képviselőivel folytatott párbeszédnek. Hozzátette:
„Varga Judit kijelentései többet mondanak el róla és az európai dialógus iránti tisztelet hiányáról, mint rólunk.”
A tíz EP-képviselőből álló küldöttség kormánytagok hiányában az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaival, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével, Péterfalvi Attilával, újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel találkoznak.
A találkozókat Jeroen Lenaers, az európai küldöttség vezetője tájékoztatóján alapvetően konstruktívnak írta le, ettől függetlenül úgy véli, sok kérdésükre nem kaptak választ. Ezek közé tartozott például, hogy hogy történhetett, hogy ilyen sok, látszólag teljesen ártalmatlan állampolgár ellen folytattak megfigyelést, nemzetbiztonsági okra hivatkozva.
Péterfalvi Attila a delegácó kérdéseire azt felelte, minden esetben megvizsgálták a Pegasus használatát, és mindig legálisnak találták azt, a küldöttség szerint azonban attól, hogy valamin van egy aláírás, még egyáltalán nem biztos, hogy törvényes a megfigyelés elrendelése. Arra sem kaptak választ, hogy Varga Judit pontosan hányszor adta át a feladatot az azóta korrupcióval vádolt, így posztjáról lemondott Völner Pál államtitkárnak.
„A kétnapos látogatásunk alatt nem szolgáltattak számunkra bizonyítékot, mely igazolta volna ezeknek az áldozatoknak a megfigyelését.
Válaszul mindig csak nemzetbiztonsági okokat emlegettek, de számunkra úgy tűnt, ez csak egy általános indok, amivel takarózni lehetett, és ami alapján bárki célpont lehetett, aki nem ért egyet a kormánnyal” – mondta Jeroen Lenaers. A vizsgálóbizottság elnöke javasolta, hogy kormány dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely jogilag jobban körbeírja a megfigyelésre való engedélyezést, hogy ne lehessen mindenre ráhúzni a nemzetbiztonsági okot.
Sophie in 't Veld, holland EP-képviselő a sajtótájékoztatón kiemelte, a kémszoftverekkel való visszaélés „a legnagyobb veszély a demokráciára, mert arra használhatják a hatalomban lévők, hogy a hatalomban maradjanak”. „Bár a kormány azt állítja, hogy ez nem a mi hatáskörünk, nagyon is az. Olyan, mint az üszkösödés: ha egy tagállamban sérül a jogállamiság, akkor az az Európai Unió egészére hatással van” – mondta a politikus,
A Pegasus-botrány 2021 nyarán robbant ki, mikor kiderült, több magyar újságírót, közéleti szereplőt, az Orbán-kormány kritikusait figyelhették meg a mobiltelefonjukra telepített izraeli, Pegasus nevű kémszoftverrel. Minderre egy nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – derült fény, és a gyanú szerint a magyar hatóságok mellett több más ország is használta a kémprogramot.
