Rálőttek a kolumbiai elnököt és több minisztert szállító helikopterre

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 26.

Bűn

Hat lövés érte a gépet.

Ivan Duque államfő videoüzenetben tudatta, hogy pénteken éppen Cúcuta város felé tartott a védelmi miniszter, a belügyminiszter és Norte de Santander tartomány kormányzójának társaságában, amikor helikopterüket lövések érték. Az incidensben nem sérült meg senki, a járművön hat lövedék nyomát fedezték fel.

 Nem lehet tudni, ki követte el a támadást, az elnök jelezte, hogy a tetteseket nagy erőkkel keresik.

 Az eset Catatumbo régióban történt, a Venezuelával határos térségben, ahol nagy területen termesztenek kokacserjét, amelynek leveléből kokaint lehet előállítani. Ebben a régióban tevékenykedik a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű kolumbiai gerillaszervezet.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány 2016-ban aláírt békemegállapodása óta fegyveres csoportok harcolnak egymással az egykori baloldali gerillaszervezet volt befolyási övezeteiért. Közülük az egyik legjelentősebb az ELN. Az egymással rivalizáló szervezetek a kábítószer-kereskedelemből, védelmi pénzek kicsikarásából és illegális bányászatból tartják fenn magukat.

 Cúcutában június közepén autóba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe egy katonai támaszponton, és megsebesített több mint harminc embert.

Az amerikai Nemzeti Drogellenőrzési Hivatal (ONDCP) pénteki jelentése szerint Kolumbiában a kokacserje termesztésére használt terület 245 ezer hektárra bővült 2020 végére, ami 15,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az országban évente már 1010 tonna kokain előállítására képesek, ami 7,9 százalékos kapacitásbővülés a 2019-es 936 tonnához képest.

Az ONDCP adatai jelentősen eltérnek az ENSZ által június elején közölt számoktól: a világszervezet szerint a kokacserje termesztésére használt terület 7 százalékkal, 143 ezer hektárra esett vissza, viszont az évente előállítható kokain mennyiségét 2019-hez képest 8 százalékkal többre, 1228 tonnára becsülik.

A kolumbiai biztonsági erők 133 ezer hektárnyi kokacserje-ültetvényt semmisítettek meg, és 505 tonna kokaint koboztak el 2020-ban. Idén hasonló léptékű intézkedéseket terveznek a hatóságok. A kormány azt fontolgatja, hogy újra bevezetné az ültetvények repülőről történő permetezését glifozát gyomirtóval, amit azonban környezetvédők és a helyi lakosok hevesen elleneznek.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.