Huszonkét év börtönt kapott George Floyd gyilkosa

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 26.

Bűn

A rendőr 2020 májusában ölte meg intézkedés közben Floydot.

Derek Chauvin, akit az esküdtszék idén áprilisban az ellene felhozott mindhárom vádpontban bűnösnek talált, tavaly május 25-én hosszú perceken keresztül térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta.

Floydra egy élelmiszerboltból hívták ki a rendőrséget, mert gyanújuk szerint hamis húszdollárosokkal akart fizetni.

A vele szemben alkalmazott brutális rendőri bánásmódról készült videofelvétel, amelynek tanúsága szerint a fehér bőrű rendőr kilenc percen át térdelt a már megbilincselt 46 éves fekete férfi nyakán, miközben az többször levegőért könyörgött, világszerte felháborodást váltott ki, és évtizedek óta a legnagyobb tiltakozó hullámot váltotta ki az Egyesült Államokban.

Chauvin perét széles körben mérföldkőnek tekintik az Egyesült Államok rendőrségi gyakorlatának történetében.

 Az ellene hozott ítélet az egyik legsúlyosabb, amelyet valaha kiróttak az Egyesült Államokban egy volt rendőrre jogellenesen alkalmazott, halált okozó erő miatt - mondta újságíróknak Keith Ellison minnesotai főügyész, akinek hivatala a vádat képviselte. "A mai ítélethozatal nem igazságtétel, csak a valódi elszámoltathatóság egy pillanata az igazság felé vezető úton" - tette hozzá a tárgyalóterem előtt nyilatkozó Ellison, aki az ügy kapcsán reformokra szólította fel az ország vezető törvényhozóit.

 A Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök, aki néhány alkalommal személyesen is beszélt a Floyd családdal, kijelentette, hogy az ítélet megfelelőnek tűnik számára.

 A minnesotai törvények értelmében Chauvin jó magaviselet esetén leghamarabb 15 év múlva szabadulhat a börtönből.

A védelem előzőleg próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kért, és sikertelenül a tárgyalás megismétlését indítványozta még a várható fellebbezés előtt.

A három másik rendőrt, aki részt vett Floyd letartóztatásában, Chauvinhez hasonlóan már másnap elbocsátották állásából. Nekik jövőre kell bíróság elé állniuk bűnsegédlet és felbujtás vádjával. Chauvin ellen ezenkívül szövetségi szinten is vádat emelnek még Floyd, valamint egy 14 éves fiú állampolgári jogainak megsértése miatt, akit 2017-ben tartóztatott le.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.