Szaúd-Arábia elismerte, hogy az eltűnt ellenzéki újságíró a főkonzulátuson halt meg

  • narancs.hu
  • 2018. október 20.

Bűn

Bár a haláleset körülményeiről egy enyhébb verziót adtak elő.

Október másodikán rejtélyes körülmények között tűnt el Dzsamál Hasogdzsi, egy a szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló újságíró. A férfi bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze, de nem jött ki többé. Török források szerint az újságírót brutális módszerekkel kínozták, majd megölték és testét feldarabolva csempészték ki az épületből. Szaúd-Arábia ezt korábban nem ismerte be. Hosszú hallgatás után azonban az arab-félszigeti ország főügyészsége azzal állt elő, hogy az eltűnt ellenzéki újságíró valóban az isztambuli szaúdi konzulátuson lelte halálát, mégpedig azért, mert összetűzésbe keveredett az ott tartózkodó személyek egy csoportjával. A nyomozás folytatódik, amelynek során eddig tizennyolc szaúdi állampolgárt őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatosban.

A szaúdi főügyész arról is tájékoztatta az állami médiát, hogy Szaúd al-Kahtani királyi tanácsadót és Ahmed Aszirit, a titkosszolgálat helyettes vezetőjét azonnal eltávolították tisztségéből, miután a nyomozás eredményei szerint bebizonyosodott, hogy Dzsamál Hasogdzsi az isztambuli konzulátuson halt meg.

Szaúd-Arábia "mélységes sajnálatát" fejezte ki Dzsamál Hasogdzsi megölése miatt – jelentette szombaton a szaúdi állami hírügynökség. Egy szaúdi külügyminisztériumi forrás szerint – akit ugyancsak az SPA idézett – Rijád a jövőben kész mindent megtenni a hasonlóan "súlyos hibák" megelőzése érdekében.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.