Szilágyi Liliána vallomást tett a bíróságon apja ellen

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 16.

Bűn

 Az úszónő tavaly tárta a nyilvánosság elé, hogy úszóedző apja éveken át bántalmazta őt és édesanyját. A pert, amely során ma meghallgatták, apja indította becsületsértés miatt.

Tavaly az év utolsó napjaiban Szilágyi Liliána a nyilvánosság elé tárta, hogy úszóedző édesapa éveken át bántalmazta őt és édesanyját is. A Magyar Úszó Szövetség lefolytatott egy vizsgálatot, aminek eredményeképpen megállapították, hogy Szilágyi igazat mondott, az édesapját, Szilágyi Zoltánt pedig kitiltották a szövetség rendezvényeiről.

Az ügy jelenleg azért került bíróságra, mert Szilágyi Zoltán becsületsértés miatt perelte be a lányát, aki így most vádlottként tett vallomást íz ügyben. Bár Szilágyi Zoltán azt kérelmezte, hogy a per zárt ajtók mögött folyjon, de a bíró Szilágyi Liliána védőjének kérését hagyta jóvá, aki arrah ivatjpzptt, hogy  ez közérdekű ügy, így a per nyilvánosan zajlik. Ugyanis annak tétje jelenleg az, hogy kiderüljön Szilágyi Liliána állításairól, hogy valósak-e, ráadásul az, hogy egy ismert ember, olimpikon nyilvánosság előtt beszél a családon belüli erőszakről, közérdeket szolgálhat, mert ez még mindig tabunak számít Magyarországon. 

A Telex tudósításából kiderül, hogy Szilágyi Zoltán arra hivatkozott, jelenleg a becsületemet szeretné helyreállítani. "Egy 55 éves ember vagyok, úgy gondolom, a társadalom hasznos tagja voltam, amíg az írások rólam meg nem jelentek. Erre szeretnék egy jogorvoslatot kapni"- idézték a pert indító férfit.

A bíróság ezek után Szilágyi Liliánát hallgatták meg, aki megrázó dolgokat mesélt a gyerekkorában átélt bántalmazásokról.  Elmondta, hogy apja többféleképp bántalmazta, testi fenyítéssel, megfélemlítéssel, szeretet- és figyelemmegvonással.

A tudósítás szerinta vallomásban arról is beszélt, hogy szerinte az apja már a terhessége alatt is verte az anyját,ő maga pedig 2-3 éves volt, amikor apja először megütötte a hátát. 

Szilágyi Liliána elmondása szerint nyolcéves volt, amikor apja elkezdte vizsgálni, nőtt-e a melle, van-e már szeméremszőrzete, és volt, hogy meg is fogta a szőrzeténél.

Máskor meztelenül kellett a tükör elé állnia, az apja ilyenkor a mellét és a fenekét is megfogta, közben azt kommentálta, hol kéne lefogynia, és olyat is mondott neki, hogy „kurva leszek, amikor nő leszek”.

- idézik a vallomástételt.

Szilágyi Liliána emellett olyan "családi játékról" is mesélt, amikor apjával és húgával fürdés előtt mind meztelenre vetkőztek és így kergetőztek.

A bíró kérdésére, hogy milyen módon bántalmazta őt fizikailag apja, azt válaszolta, hogy előfordult „hajtépés, ökölütés, hasba rúgás, fojtogatás, falra feltolás”. Elmondása szerint ezeket a húga elől is titkolta, hogy védje őt, majd a mikor úszni kezdett, az apja már az anyját bántotta inkább, mert az úszódresszben rajta látszottak volna a sérülések.

Arról is beszélt, hogy egészen 11-12 éves korában apjával aludt egy franciaágyban, aki többször szorosan átöllete őt, és tízéves lehetett, amikor „arra keltem fel, a megmerevedett nemi szerve hozzám nyomódik”. A vallomásban kitért arra is, hogy tizenéves korában apja többször kérte, hogy sminkelje magát, ha vele megy, mert milyen jó, ha a szeretőjének hiszik, máskor a hasát és a nyakát simogatta. Tizenkilenc éves volt, amikpor állítása szerint az apja befektette az ölébe, simogatta és a nadrágjába is nyúlt.

A későbbi időszakból fizikai bántalmazásról is beszélt, elmondása szerint volt olyan, hogy apja két kézzel fojtogatta, de pszichikailag is nyomást gyakorolt rá, próbálta az anyja ellen fordítani. Szilágyi Liliána a vallomását azzal zárta, hogy a történetek mentális és pszichés problémákat okoztak nála, önértékelési problémi lettek, apakomplexussal, depresszióval küzdött, és sokáig a szexualitást is büntetésként élte meg.

A pénteki tárgyaláson csak Szilágyi Liliána tett vallomást, Szilágyi Zoltánmindehhez csak annyit tett hozzá, hogy szerinte lányát „aljas cél vezérelte”, hogy lejárassa, tönkretegye és ellehetetlenítse őt.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.