Szilágyi Liliána vallomást tett a bíróságon apja ellen

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 16.

Bűn

 Az úszónő tavaly tárta a nyilvánosság elé, hogy úszóedző apja éveken át bántalmazta őt és édesanyját. A pert, amely során ma meghallgatták, apja indította becsületsértés miatt.

Tavaly az év utolsó napjaiban Szilágyi Liliána a nyilvánosság elé tárta, hogy úszóedző édesapa éveken át bántalmazta őt és édesanyját is. A Magyar Úszó Szövetség lefolytatott egy vizsgálatot, aminek eredményeképpen megállapították, hogy Szilágyi igazat mondott, az édesapját, Szilágyi Zoltánt pedig kitiltották a szövetség rendezvényeiről.

Az ügy jelenleg azért került bíróságra, mert Szilágyi Zoltán becsületsértés miatt perelte be a lányát, aki így most vádlottként tett vallomást íz ügyben. Bár Szilágyi Zoltán azt kérelmezte, hogy a per zárt ajtók mögött folyjon, de a bíró Szilágyi Liliána védőjének kérését hagyta jóvá, aki arrah ivatjpzptt, hogy  ez közérdekű ügy, így a per nyilvánosan zajlik. Ugyanis annak tétje jelenleg az, hogy kiderüljön Szilágyi Liliána állításairól, hogy valósak-e, ráadásul az, hogy egy ismert ember, olimpikon nyilvánosság előtt beszél a családon belüli erőszakről, közérdeket szolgálhat, mert ez még mindig tabunak számít Magyarországon. 

A Telex tudósításából kiderül, hogy Szilágyi Zoltán arra hivatkozott, jelenleg a becsületemet szeretné helyreállítani. "Egy 55 éves ember vagyok, úgy gondolom, a társadalom hasznos tagja voltam, amíg az írások rólam meg nem jelentek. Erre szeretnék egy jogorvoslatot kapni"- idézték a pert indító férfit.

A bíróság ezek után Szilágyi Liliánát hallgatták meg, aki megrázó dolgokat mesélt a gyerekkorában átélt bántalmazásokról.  Elmondta, hogy apja többféleképp bántalmazta, testi fenyítéssel, megfélemlítéssel, szeretet- és figyelemmegvonással.

A tudósítás szerinta vallomásban arról is beszélt, hogy szerinte az apja már a terhessége alatt is verte az anyját,ő maga pedig 2-3 éves volt, amikor apja először megütötte a hátát. 

Szilágyi Liliána elmondása szerint nyolcéves volt, amikor apja elkezdte vizsgálni, nőtt-e a melle, van-e már szeméremszőrzete, és volt, hogy meg is fogta a szőrzeténél.

Máskor meztelenül kellett a tükör elé állnia, az apja ilyenkor a mellét és a fenekét is megfogta, közben azt kommentálta, hol kéne lefogynia, és olyat is mondott neki, hogy „kurva leszek, amikor nő leszek”.

- idézik a vallomástételt.

Szilágyi Liliána emellett olyan "családi játékról" is mesélt, amikor apjával és húgával fürdés előtt mind meztelenre vetkőztek és így kergetőztek.

A bíró kérdésére, hogy milyen módon bántalmazta őt fizikailag apja, azt válaszolta, hogy előfordult „hajtépés, ökölütés, hasba rúgás, fojtogatás, falra feltolás”. Elmondása szerint ezeket a húga elől is titkolta, hogy védje őt, majd a mikor úszni kezdett, az apja már az anyját bántotta inkább, mert az úszódresszben rajta látszottak volna a sérülések.

Arról is beszélt, hogy egészen 11-12 éves korában apjával aludt egy franciaágyban, aki többször szorosan átöllete őt, és tízéves lehetett, amikor „arra keltem fel, a megmerevedett nemi szerve hozzám nyomódik”. A vallomásban kitért arra is, hogy tizenéves korában apja többször kérte, hogy sminkelje magát, ha vele megy, mert milyen jó, ha a szeretőjének hiszik, máskor a hasát és a nyakát simogatta. Tizenkilenc éves volt, amikpor állítása szerint az apja befektette az ölébe, simogatta és a nadrágjába is nyúlt.

A későbbi időszakból fizikai bántalmazásról is beszélt, elmondása szerint volt olyan, hogy apja két kézzel fojtogatta, de pszichikailag is nyomást gyakorolt rá, próbálta az anyja ellen fordítani. Szilágyi Liliána a vallomását azzal zárta, hogy a történetek mentális és pszichés problémákat okoztak nála, önértékelési problémi lettek, apakomplexussal, depresszióval küzdött, és sokáig a szexualitást is büntetésként élte meg.

A pénteki tárgyaláson csak Szilágyi Liliána tett vallomást, Szilágyi Zoltánmindehhez csak annyit tett hozzá, hogy szerinte lányát „aljas cél vezérelte”, hogy lejárassa, tönkretegye és ellehetetlenítse őt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.