Szilágyi Liliána arról ír, hogy apja testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta gyerekkorában

  • narancs.hu
  • 2021. december 29.

Bűn

"25 év után készen állok kimondani a valaha létezett legnehezebb szavakat számomra" - írja az úszónő, aki több fórumon is a nyilvánosság elé lépett történetével.

Szilágyi Liliána Európa-bajnokságon ezüstérmes, ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszó a közösségi médiában (Facebook és Instagram-oldalán) közzétett hosszú posztban ír arról, hogy gyerekkorában apja bántalmazta. A posztokkal egy időben jelent meg D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorának legújabb epizódja is, amelyben az úszónő szintén az őt ért traumákról beszél.

"Bántalmazott vagyok. 25 év után készen állok kimondani a valaha létezett legnehezebb szavakat számomra. Megannyi fájdalom és küzdelem után, felállok és bármennyire is tudom, hogy egy rendkívül megosztó téma akkor is beszélni fogok róla, mert szükséges. Bántalmazott vagyok. Méghozzá egy olyan ember által akitől eredendően a legnagyobb szeretetet és elfogadás kellett volna, hogy kapjam. Bántalmazott az apám. Testileg. Lelkileg. Szexuálisan. Gyermekkoromtól kezdve. Folyamatosan és kiszámíthatatlanul, ha épp olyan kedve volt, élvezve a hatalmának a gyakorlását felettem. Legyen szó testi fenyítésről, megfélemlítésről, szeretet és figyelem megvonásról, avagy szexuális visszaélésről” – írja Szilágyi Liliána a posztjában.

A műsorban azt is elmondta, hogy régóta el szerette volna mondani a világnak, mi történt vele gyerekkorában, nem a bosszúvágy miatt, hanem azért, hogy másokon tudjon ezzel segíteni. Elmondta, eredetileg nem most akarta nyilvánosságra hozni történetét, de szerinte az, hogy Turi Györgyről módszereire fény derült, lavinát indított az úszósportban, és ez őt is arra motiválta, hogy előlépjen.

Arról is beszélt, hogy történetének nyilvánosságra hozása előtt ügyvéddel és pszichológussal is konzultált, és csak olyan dolgokról beszél, amikről van bizonyítéka és tanúja. Mindehhez hozzátette, hogy több per és eljárás is folyamatban van közte és az apja, illetve anyja és apja között. 

A posztban nemcsak általánosságban vádolja apját, a ma már ügyvédként dolgozó egykori olimpikon Szilágyi Zoltánt bántalmazással, részletesen ír konkrét esetekről is: "Az apám akinek hosszú éveken keresztül bármit megtettem volna, hogy elfogadjon, hogy szeressen, míg nem rájöttem, egy tökéletes illúzióban élek. Egy olyan burokban amire azt hittem, hogy természetes. Ahol, elfogadott, hogy az anyámat a szemem láttára félájultra veri az apám, hogyha esetleg nem tetszett neki, az amit mondott, vagy tett. Éppen úgy, ahogyan megtette, mikor terhes volt még velem anyukám. Ahol, hogyha nem teljesítettem az elvárt eredményt, akkor a semmibevétel és a különféle büntetések a velejárói az életemnek. Ahol nem lehetett önálló szavam, gondolatom, véleményem vagy célom.” Leírása szerint 2016-ban szakította meg kapcsolatát apjával. A posztban kiemeli azt is, hogy sajnálja, hogy akkor apjánál maradt kishúga, akivel azóta sem lehet kapcsolata.

"Ez az egész az én harcom és felállásom" - hangsúlyozza a poszt végén, amelyben hangsúlyozottan azt kéri, ne keressék meg és ne ítéljék el édeasanyját, aki "még nincs olyan állapotban, hogy a megélt traumákról nyíltan beszéljen".

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”