Vádat emeltek az egerészölyvek nyakára hurkot szorító hivatásos vadász ellen

Bűn

Az összes idevágó jogszabályt megszegte az csorvási hivatásos vadász, aki egerészölyveket ejtett csapdába. Most természetkárosítás miatt emeltek ellene vádat – tájékoztatott a Békés Vármegyei Főügyészség.

Békéscsabai Járási Ügyészség természetkárostás miatt emelt egy 57 éves büntetlen előéletű csorvási férfi ellen, aki hivatásos vadászként sértette meg a természetvédelemről szóló törvény és a vadászati törvény rendelkezéseit. Ezért vádiratában pénzbüntetés kiszabását kérték vele szemben.

A férfi az egyik Békés megyei vadásztársaságnál hivatásos vadászként állt alkalmazásban. Munkaköri feladatai közé tartozott a vadásztársaság kihelyezett csapdáinak karbantartása és ellenőrzése. 2020. október 18-a és december 28-a között a férfi a vadásztársaság által az egyik vadászterületén, Gerendás külterületén üzemeltetett, ragadozók befogására fejlesztett ún. „élvefogó” ládacsapdák közül hárommal legalább 8 példány egerészölyvet fogott meg. A védett madarakat minden esetben egy hurokban végződő bottal fogta meg és távolította el a csapdából oly módon, hogy a hurkot a madár nyakára szorította, és a bot segítségével húzta ki onnan.

A megfogott madarakat a vadász nem engedte el annak ellenére sem, hogy megszerzésükre, birtoklásukra engedéllyel nem rendelkezett. A csapda egyszerű kinyitásával minden esetben biztosítani tudta volna a madarak távozását úgy, hogy az sem a madaraknak, sem a kezelőnek nem okozott volna sérülést. Az így jogellenesen megszerzett egerészölyveket autójával a helyszínről elvitte.

Az egerészölyv védett fajnak minősül, eszmei értéke egyedenként 25 ezer forint A csorvási vadász megsértette a természetvédelemről szóló törvény rendelkezéseit, amelyek értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más tevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

A vadásztársaságok semmilyen módon nem tarthatják védett állatfajok egyedeit, azok birtokban tartására és szállítására sem kaphatnak engedélyt. A vadász megsértette a vadászati törvény rendelkezéseit is, mivel azokra figyelemmel az élvefogó csapda használata során jogszerűtlenül került sor a véletlenül elfogott védett állatfaj egyedeinek birtoklására és elszállítására.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.