Katar kavar – Blatter és a véres lófej

  • Szabó Gábor
  • 2013. november 13.

C-közép

Amikor az előző posztban arról elmélkedtem, hogy majd minden sportágnak megvolnának azok a kultikus helyszínei, ahol győzni esetenként egy világbajnoki címnél is többet ér, nem gondoltam, hogy érdekes aktualitást kap rövidesen a túlsó oldal is.

Jelesül azon versenyek sora, melyek megmagyarázhatatlan okból kerültek oda, ahol végül megtartották őket. A jelző – mármint a megmagyarázhatatlan – legalábbis huncutnak mondható, hiszen mindenki tudja, hogy a megmagyarázhatatlan ok sokszor nagyon is megmagyarázható, csak épp bizonyíték híján ezeket az okokat leírni nem ildomos. Talán még azt sem, hogy annak idején mondjuk Salt Lake City megvásárolta a téli olimpia rendezési jogát, pedig ott ugye a korrupció ténye – néhány döntéshozónál legalábbis – bizonyítást nyert. Némiképp hasonló a helyzet a 2022-es labdarúgó-vb kapcsán is. 2011 óta tart a vizsgálat, végleges döntés még nincs, de a vizsgálat idejére a FIFA két tagjának a tagságát felfüggesztette. A kettőből az egyik ráadásul az a Mohammad Bin Hammam, aki igen fontos szerepet játszott a pályázat előkészítésében. Hogy tisztán lássunk, a sikeres pályázat-előkészítés módja, mikéntje a vád ellene. Annyiban azért megállapodhatunk, hogy a 22-es vb minimum sajátságos körülmények között került Katarba.

Noha kétségtelenül szóltak érvek amellett is, hogy ezt a világbajnokságot Katar rendezze, de azt hiszem, a szokásos június–júliusi időpontban az arrafelé uralkodó majd’ 50 fokos hőmérséklet aligha tartozott ezek közé az érvek közé. Még akkor sem, ha a szervezők azt kommunikálták a pályázat során, hogy képesek biztosítani a stadionokban a kellemes 20 fok környéki hőmérsékletet, akár ebben az évszakban is. Most nem is mennék bele, hogy miféle üzenete van annak, hogy felépítenek 12 légkondicionált, átlag 50 ezres stadiont a sivatagban, mert ez a kérdés pillanatnyilag nem tűnik aktuálisnak. Egyre többet és egyre többen beszélnek arról ugyanis, hogy a vb-t majd nem a szokásos időpontban, hanem valamikor januárban és februárban rendezik meg, amikor a hőmérséklet valahogy arrafelé is kellemesebb.

Kézenfekvő elgondolásnak tűnik persze, de mégis pillanatnyilag úgy látom, hogy a kérdés akár a profi sport történetének egyik legkomolyabb háborújához is vezethet. 2022 februárjában foci-vb-t tartani ugyanis kb. olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy idén a Super Bowl napján tartsuk meg az NBA-döntőt is.

2022 februárjában ugyanis téli olimpia van. Amellett, hogy normális körülmények között akkor zajlik az összes jelentősebb nemzeti bajnokság (foci!!!), januárban pedig az összes téli sportág világkupa-sorozata (plusz NHL) és az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokság.

Úgyhogy a Nemzetközi Sí Szövetségnek (FIS), amely a múlt héten bejelentette, hogy támogatókat keres a télen rendezendő foci-vb tervének megtorpedózására, aligha kell majd megszakadnia, hogy szövetségeseket találjon. Arról nem beszélve, hogy igen könnyen előfordulhat: az egyébként elég nagyhatalmú szervezet itt pusztán a szócső szerepét töltötte be.

Lehet, hogy Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság frissen megválasztott elnöke küldte ilyenformán az első lófejét Sepp Blatternek, a FIFA elnökének. Csak éppen Gianfranco Kasper kézbesítette, aki nem csak a NOB igen fontos tagja, hanem a FIS elnöke is elég régóta.

Az is könnyen előfordulhat azonban, hogy Sepp Blatter ezt a bizonyos lófejet postafordultával küldi majd vissza, anélkül, hogy akárcsak az arcizma is rándulna. Hiszen ha létezik a világon egy sportszervezet, amelyik joggal gondolhatja azt, hogy akár a NOB-al is úgy tárgyalhat, hogy az erőviszonyok legalábbis kiegyensúlyozottak, akkor az egyértelműen a FIFA. A labdarúgásnak megvan a saját olimpiája, szokták mondani, csak világbajnokságnak hívják, és ha jól belegondolunk, arra tényleg képes lehet a sportág, hogy egy téli olimpiát legalábbis lenyomjon, úgy izomból.

Más kérdés, hogy mi értelme volna egyáltalán harcolni, hiszen ha pusztán csak az érdeklődés nagyságát nézzük, akkor nyilván a FIFA indul előnyből. Gyengíti azonban a pozícióját, hogy egy esetleges ütközetben aligha állna mögötte a teljes tagsága, sőt talán még maga az UEFA sem, amelyik a FIFA egyik – alighanem legerősebb – kontinentális szövetsége. Hiszen ezzel a január-februári VB-vel nem csak a Premier League vagy a Bundesliga az évi bevételeit stuccolnák meg rendesen, hanem az UEFA-ét is. Gondoljunk csak a Bajnokok Ligájára. Azt gondolni, hogy ugyanis, hogy egy januári BL meccs értéke megegyezik egy júniusival, balgaság. Már persze ha egy meccs értékének alapjául a várható televíziós nézettséget tekintjük. Elég csak arra gondolni, ki mit csinál januárban este háromnegyed kilenckor, és mit csinál ugyanakkor júliusban.

Szóval érdekes meccs lenne ez a FIFA–NOB, bár ha a FIFA nélkülözni volna kénytelen legjobbjait a mérkőzésen, az azért jelentősen befolyásolná az esélyeket. Nem beszélve arról, ha ezek a legjobbak egyenesen átállnának a túloldalra.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?