Rossz hír a terroristáknak – és másoknak is

  • Ara-Kovács Attila
  • 2013. július 26.

Diplomáciai jegyzet

Magyar – egészen pontosan: fideszes – szempontból az unió állásfoglalása nem is jöhetett volna rosszabbkor. Épp kibontakozóban van az Orbán-kabinet új keleti politikája, melyben fontos szerepet szántak Libanonnak, sőt számos jele van annak is, hogy kapcsolatokat keresnek a Hezbollah mögött álló Iránnal.

Az unió külügyminisztereinek július 22-i döntése alapján az EU a Hezbollah katonai szárnyát terrorista szervezetnek tekinti a jövőben. Ennek megfelelően befagyasztja fellelhető számláit, megtiltja az unió területén a szervezet számára a pénzgyűjtést, és beutazási tilalommal sújt minden olyan személyt, akit a szervezet tagjaként azonosítanak.

Az uniónak eddig nem volt ilyen egyértelmű állásfoglalása, gyakorlatilag a tagállamokra bízta, hogyan ítélik meg a Hezbollahot. Néhány ország – Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia stb. – nemcsak a katonai szárnyat tartja terroristának, hanem ekként tekint annak politikai vezetésére is, ami azért fontos, mert a Hezbollah kulcspozíciót tölt be a libanoni kormánykoalícióban.

Az európai döntés egyelőre csak szimbolikus, de első lépés lehet az egész szervezettel szembeni eddigi politika átalakulásában. Ugyanis a katonai és politikai szárny semmiképp sem választható el egymástól. A Bejrút egyik déli külvárosában lévő Hezbollah-központ első emeletén van a libanoni parlamentbe beválasztott Hezbollah-tagok, vagyis a „politikai szárny” irodája, míg a hetedik emeleten azoké, akik a „katonai szárnyat” alkotják. A „politikai szárny” intézi a „katonai szárny” külkapcsolatait, beleértve a források felkutatását és a külföldről érkező anyagi juttatások közvetítését. A „katonai szárny” végzi ugyanakkor a titkosszolgálati munkát a „politikai szárny” számára, beleértve az elhárító munkát, illetve a politikai döntések katonai megtámogatását. A szoros átfedések hosszan sorolhatók; vannak, akik úgy fogalmaznak: egyesek délben levetik a politikusi kék inget, hogy délután zöld ingben bombákat szereljenek és rakétákat szállítsanak.

Bár maga a Hezbollah nem sok fontosságot tulajdonít az európai döntésnek – „amerikai kézzel és zsidó tintával írt” verdiktnek minősítve azt –, a libanoni politikai elit aggodalmát jól kifejezi Michel Suleiman államfő szinte könyörgő nyilatkozata Brüsszel felé, melyben országa elszigetelődésétől tartva kéri a döntés mielőbbi felülvizsgálatát.

Az unió új álláspontjának kialakítása korábban megindult folyamatok eredménye; az Egyesült Államok és Izrael régen sürget egy efféle fordulatot, de Brüsszel nem volt hajlandó vagy nem volt képes rászánni magát erre egészen addig, amíg saját maga – azaz egyik tagországa – áldozatává nem vált a Hezbollah terrorista mesterkedéseinek. A hosszú, mintegy esztendőt felölelő, alapos nyomozás mára bebizonyította, hogy tavaly a bulgáriai Burgaszban végrehajtott buszrobbantás mögött, melyben több izraeli turista és egy bolgár sofőr is életét vesztette, a Hezbollah állt. Ugyanilyen nyomós oknak számított a külügyminiszterek állásfoglalásának kialakításakor a Hezbollah egyre jelentékenyebb szerepvállalása a szír polgárháborúban – a kormányzat, Bassár el-Aszad oldalán.

Magyar – egészen pontosan: fideszes – szempontból az unió állásfoglalása nem is jöhetett volna rosszabbkor. Épp kibontakozóban van az Orbán-kabinet új keleti politikája, melyben fontos szerepet szántak Libanonnak, illetve az abban egyelőre kulcsszerepet játszó Hezbollahnak, sőt számos jele van annak is, hogy kapcsolatokat keresnek a terrorszervezet mögött álló Iránnal. Orbán maga az elmúlt másfél évben többször járt Bejrútban, cikkünkre pedig, mely vitatta a kormány ebbéli szándéknak józanságát, a külügyminisztérium külön levélben reagált, figyelmünkbe ajánlva: az unió nem tekinti a Hezbollahot terrorista szervezetnek. Nos, gyorsan megjött a válasz: de, annak tekinti.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.