Rossz hír a terroristáknak – és másoknak is

  • Ara-Kovács Attila
  • 2013. július 26.

Diplomáciai jegyzet

Magyar – egészen pontosan: fideszes – szempontból az unió állásfoglalása nem is jöhetett volna rosszabbkor. Épp kibontakozóban van az Orbán-kabinet új keleti politikája, melyben fontos szerepet szántak Libanonnak, sőt számos jele van annak is, hogy kapcsolatokat keresnek a Hezbollah mögött álló Iránnal.

Az unió külügyminisztereinek július 22-i döntése alapján az EU a Hezbollah katonai szárnyát terrorista szervezetnek tekinti a jövőben. Ennek megfelelően befagyasztja fellelhető számláit, megtiltja az unió területén a szervezet számára a pénzgyűjtést, és beutazási tilalommal sújt minden olyan személyt, akit a szervezet tagjaként azonosítanak.

Az uniónak eddig nem volt ilyen egyértelmű állásfoglalása, gyakorlatilag a tagállamokra bízta, hogyan ítélik meg a Hezbollahot. Néhány ország – Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia stb. – nemcsak a katonai szárnyat tartja terroristának, hanem ekként tekint annak politikai vezetésére is, ami azért fontos, mert a Hezbollah kulcspozíciót tölt be a libanoni kormánykoalícióban.

Az európai döntés egyelőre csak szimbolikus, de első lépés lehet az egész szervezettel szembeni eddigi politika átalakulásában. Ugyanis a katonai és politikai szárny semmiképp sem választható el egymástól. A Bejrút egyik déli külvárosában lévő Hezbollah-központ első emeletén van a libanoni parlamentbe beválasztott Hezbollah-tagok, vagyis a „politikai szárny” irodája, míg a hetedik emeleten azoké, akik a „katonai szárnyat” alkotják. A „politikai szárny” intézi a „katonai szárny” külkapcsolatait, beleértve a források felkutatását és a külföldről érkező anyagi juttatások közvetítését. A „katonai szárny” végzi ugyanakkor a titkosszolgálati munkát a „politikai szárny” számára, beleértve az elhárító munkát, illetve a politikai döntések katonai megtámogatását. A szoros átfedések hosszan sorolhatók; vannak, akik úgy fogalmaznak: egyesek délben levetik a politikusi kék inget, hogy délután zöld ingben bombákat szereljenek és rakétákat szállítsanak.

Bár maga a Hezbollah nem sok fontosságot tulajdonít az európai döntésnek – „amerikai kézzel és zsidó tintával írt” verdiktnek minősítve azt –, a libanoni politikai elit aggodalmát jól kifejezi Michel Suleiman államfő szinte könyörgő nyilatkozata Brüsszel felé, melyben országa elszigetelődésétől tartva kéri a döntés mielőbbi felülvizsgálatát.

Az unió új álláspontjának kialakítása korábban megindult folyamatok eredménye; az Egyesült Államok és Izrael régen sürget egy efféle fordulatot, de Brüsszel nem volt hajlandó vagy nem volt képes rászánni magát erre egészen addig, amíg saját maga – azaz egyik tagországa – áldozatává nem vált a Hezbollah terrorista mesterkedéseinek. A hosszú, mintegy esztendőt felölelő, alapos nyomozás mára bebizonyította, hogy tavaly a bulgáriai Burgaszban végrehajtott buszrobbantás mögött, melyben több izraeli turista és egy bolgár sofőr is életét vesztette, a Hezbollah állt. Ugyanilyen nyomós oknak számított a külügyminiszterek állásfoglalásának kialakításakor a Hezbollah egyre jelentékenyebb szerepvállalása a szír polgárháborúban – a kormányzat, Bassár el-Aszad oldalán.

Magyar – egészen pontosan: fideszes – szempontból az unió állásfoglalása nem is jöhetett volna rosszabbkor. Épp kibontakozóban van az Orbán-kabinet új keleti politikája, melyben fontos szerepet szántak Libanonnak, illetve az abban egyelőre kulcsszerepet játszó Hezbollahnak, sőt számos jele van annak is, hogy kapcsolatokat keresnek a terrorszervezet mögött álló Iránnal. Orbán maga az elmúlt másfél évben többször járt Bejrútban, cikkünkre pedig, mely vitatta a kormány ebbéli szándéknak józanságát, a külügyminisztérium külön levélben reagált, figyelmünkbe ajánlva: az unió nem tekinti a Hezbollahot terrorista szervezetnek. Nos, gyorsan megjött a válasz: de, annak tekinti.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.