Az unió külügyminisztereinek július 22-i döntése alapján az EU a Hezbollah katonai szárnyát terrorista szervezetnek tekinti a jövőben. Ennek megfelelően befagyasztja fellelhető számláit, megtiltja az unió területén a szervezet számára a pénzgyűjtést, és beutazási tilalommal sújt minden olyan személyt, akit a szervezet tagjaként azonosítanak.
Az uniónak eddig nem volt ilyen egyértelmű állásfoglalása, gyakorlatilag a tagállamokra bízta, hogyan ítélik meg a Hezbollahot. Néhány ország – Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia stb. – nemcsak a katonai szárnyat tartja terroristának, hanem ekként tekint annak politikai vezetésére is, ami azért fontos, mert a Hezbollah kulcspozíciót tölt be a libanoni kormánykoalícióban.
Az európai döntés egyelőre csak szimbolikus, de első lépés lehet az egész szervezettel szembeni eddigi politika átalakulásában. Ugyanis a katonai és politikai szárny semmiképp sem választható el egymástól. A Bejrút egyik déli külvárosában lévő Hezbollah-központ első emeletén van a libanoni parlamentbe beválasztott Hezbollah-tagok, vagyis a „politikai szárny” irodája, míg a hetedik emeleten azoké, akik a „katonai szárnyat” alkotják. A „politikai szárny” intézi a „katonai szárny” külkapcsolatait, beleértve a források felkutatását és a külföldről érkező anyagi juttatások közvetítését. A „katonai szárny” végzi ugyanakkor a titkosszolgálati munkát a „politikai szárny” számára, beleértve az elhárító munkát, illetve a politikai döntések katonai megtámogatását. A szoros átfedések hosszan sorolhatók; vannak, akik úgy fogalmaznak: egyesek délben levetik a politikusi kék inget, hogy délután zöld ingben bombákat szereljenek és rakétákat szállítsanak.
Bár maga a Hezbollah nem sok fontosságot tulajdonít az európai döntésnek – „amerikai kézzel és zsidó tintával írt” verdiktnek minősítve azt –, a libanoni politikai elit aggodalmát jól kifejezi Michel Suleiman államfő szinte könyörgő nyilatkozata Brüsszel felé, melyben országa elszigetelődésétől tartva kéri a döntés mielőbbi felülvizsgálatát.
Az unió új álláspontjának kialakítása korábban megindult folyamatok eredménye; az Egyesült Államok és Izrael régen sürget egy efféle fordulatot, de Brüsszel nem volt hajlandó vagy nem volt képes rászánni magát erre egészen addig, amíg saját maga – azaz egyik tagországa – áldozatává nem vált a Hezbollah terrorista mesterkedéseinek. A hosszú, mintegy esztendőt felölelő, alapos nyomozás mára bebizonyította, hogy tavaly a bulgáriai Burgaszban végrehajtott buszrobbantás mögött, melyben több izraeli turista és egy bolgár sofőr is életét vesztette, a Hezbollah állt. Ugyanilyen nyomós oknak számított a külügyminiszterek állásfoglalásának kialakításakor a Hezbollah egyre jelentékenyebb szerepvállalása a szír polgárháborúban – a kormányzat, Bassár el-Aszad oldalán.
Magyar – egészen pontosan: fideszes – szempontból az unió állásfoglalása nem is jöhetett volna rosszabbkor. Épp kibontakozóban van az Orbán-kabinet új keleti politikája, melyben fontos szerepet szántak Libanonnak, illetve az abban egyelőre kulcsszerepet játszó Hezbollahnak, sőt számos jele van annak is, hogy kapcsolatokat keresnek a terrorszervezet mögött álló Iránnal. Orbán maga az elmúlt másfél évben többször járt Bejrútban, cikkünkre pedig, mely vitatta a kormány ebbéli szándéknak józanságát, a külügyminisztérium külön levélben reagált, figyelmünkbe ajánlva: az unió nem tekinti a Hezbollahot terrorista szervezetnek. Nos, gyorsan megjött a válasz: de, annak tekinti.
