A román kormány kezdeményezte Vona Gábor kitiltását Romániából. Belpolitikai szempontból az ügyet némileg bonyolítja, hogy tulajdonképpen nem is a kormány áll a fejlemények mögött, hanem maga az államfő, akinek apparátusa kiemelte Vona káros tevékenységének tűrhetetlen voltát, s ennek mintegy folyományaként indult el a kormánykezdeményezés.
Bár a román politikai élet számára kifejezetten előnyös lenne Vona kitiltása, Victor Ponta kormányára nézve nem épp szerencsés a politikai show, ami a kezdeményezéssel elindult. Traian Băsescu államfő ugyanis ezzel a „magyar ügyet” állította ismét a politikai csatározások fókuszába, s prognosztizálható: a magyarok közül még azok is Vona mellé állhatnak, akiket taszít a Jobbik politikája.
Alig tíz napja írta alá a Ponta mögött álló szociáldemokrata párt a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel azt a koalíciós szerződést, amelynek értelmében megalakulhatott az új román kormány. Băsescu számára, aki Ponta és a baloldal esküdt ellensége, ettől kezdve az RMDSZ is első számú ellenség, így az erdélyi magyarok is ismét terítékre kerültek. Az államfő, akinek eddig eszébe sem jutott a Jobbik romániai politikai grasszálásai miatt aggódni, most igyekszik belekergetni a romániai baloldalt egy olyan kezdeményezésbe, ami feszültséget teremthet koalíciós partnere (RMDSZ) és a mögötte álló választói közösség között. Márpedig az idei év Romániában is választási évnek számít: májusban az europarlamenti képviselet miatt járulnak majd a szavazók az urnákhoz, november elején pedig, Băsescu második terminusa lejártát követően aktuálissá válik egy új államfő megválasztása is. Ez utóbbi tétje óriási, elvégre Romániában félprezidenciális rendszer van, a jövendő államfő sok tekintetben meg tudja, meg fogja határozni a jelenlegi kormányzat mozgásterét.
Bár egyelőre nem dőlt még el, de minden jel arra mutat, hogy Ponta esetleg mégis megpályázza az államelnöki pozíciót; ha ez végül bekövetkezik, akkor Băsescu jelenlegi elnök legszörnyűbb rémálma válik valóra, ennek megakadályozására pedig alighanem minden eszközt megragad.
Vona kitiltása még a Fidesznek is kedvezhet, elvégre a magyar kormánypártnak egyedül a Jobbik a vetélytársa Romániában. Azok a kettős állampolgárok, akik a Fidesz országlását elutasítják, s a Jobbikkal is szemben állnak, egyszerűen nem fognak elmenni szavazni. Annál aktívabb lesz majd a szélsőjobboldal és a Fidesz által közösen fellármázott, radikális publikum, különösen Székelyföldön.
Vona kiutasítására egyébként Romániában is rendelkezésre áll a jogi lehetőség, emlékezzünk vissza: a 64 vármegye nevű neonáci szervezkedés vezetőjével, Toroczkai Lászlóval ez már megtörtént. Szegedi Csanád – még „az”, s nem „ez” a Szegedi Csanád – sem állíthatta fel irodáját Székelyföldön. Ráadásul az unió áldását is bírhatja egy ilyen lépés, elvégre erre is megvan a jogi precedens. Sólyom László szlovákiai belépésének megtagadása ellen sem volt az uniónak kifogása.
Más kérdés, hogy Vona és a magyar szélsőjobboldal romániai korteskedéseinek, illetve politikai aktivizálódásának, vagy például Semjén Zsolt Horthyt mímelő székelyföldi belovaglásainak is már rég elejét lehetett volna venni, ha a román politikai életet az elvek, illetve a távlati célok vezérelnék, s nem a pillanatnyi haszonlesés. Ám ilyesmit Băsescutól elvárni nyilvánvalóan naivitás lenne.
