Maga itt a tánctanár?

Az interim menedzser

  • Mérő László
  • 2009. augusztus 27.

Egotrip

A Gyurcsány-korszak fő tanulsága talán az, hogy egy országot nem lehet vezérigazgatni. Volt elég ok kipróbálni, mi történik, ha az országot nem egy semmihez sem értő vagy az eredeti szakmáját már régen elhagyó politikus vezeti, hanem egy olyan ember, aki a gazdaságban már bizonyította a vezetésre való rátermettségét - és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az illető hogyan szerezte az első millióját. Ám sajnos az derült ki, hogy ez is csak egyfajta szakmaelhagyás, neki sem ment jobban, mint másnak. Lehet, hogy valójában a politikusság is csak egy szakma, amit legjobban a szakemberek csinálnak?

A Gyurcsány-korszak fő tanulsága talán az, hogy egy országot nem lehet vezérigazgatni. Volt elég ok kipróbálni, mi történik, ha az országot nem egy semmihez sem értő vagy az eredeti szakmáját már régen elhagyó politikus vezeti, hanem egy olyan ember, aki a gazdaságban már bizonyította a vezetésre való rátermettségét - és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az illető hogyan szerezte az első millióját. Ám sajnos az derült ki, hogy ez is csak egyfajta szakmaelhagyás, neki sem ment jobban, mint másnak. Lehet, hogy valójában a politikusság is csak egy szakma, amit legjobban a szakemberek csinálnak?

A legbutább profi sakkozó is simán legyőzi a legokosabb matematikust, ha az amúgy nem profi sakkozó. Hiába tud az sokkal jobban számolni, közel sem tud annyit a sakkról, és ez behozhatatlan hátrány. A sakk is egy szakma, amit a hozzáértők eleve jobban csinálnak, mint akár a legokosabb dilettánsok. Néha egy-egy szellemes trükk bejön az okos dilettánsnak, de hosszú távon biztosan a profi fog győzni.

A profi politikus Orbán Viktor úgy győzte le három év alatt a profi vezérigazgató Gyurcsány Ferencet, hogy ezalatt szemtől szembe egyszer sem csaptak össze. Ez a politika művészete. Nem kell feltétlenül szeretni a politikus szaktudását és az ezzel járó gondolkodásmódot, mint ahogy a vízvezeték-szerelőben sem kell szeretni, hogy maga után hagyja a kibontott falat, de el kell fogadni, hogy a fal becsinálása már egy másik szakmára tartozik.

Gyurcsányt nem választásokon zavarták el a cég tulajdonosai, azaz a választópolgárok. Nem választottak helyette másik vezérigazgatót, és nem mondták azt sem, hogy elég a vezérigazgatásból, jöjjön inkább egy profi politikus, hanem csak úgy megbukott. Ilyesmi egy üzleti vállalkozás életében is előfordul, például ha egy válságot nem tud megfelelően kezelni a korábbi vezető. Még tipikusabb példa, amikor egy jól menő családi vállalkozásban az alapító vezető hirtelen megöregszik vagy megbetegszik, és a kiszemelt utód, például a fia még túl fiatal, tapasztalatlan ahhoz, hogy átvegye a cég irányítását. Ilyenkor szoktak a cégek interim menedzsert fogadni.

Az Executive Online Interim meghatározása szerint az interim menedzser érett, professzionális, lényeges gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező menedzser, akinek a feladata erőforráshiány átmeneti pótlása vagy speciális üzleti eredmény elérése, és e cél eléréséhez meghatározott időtartamra szerződik. A kifejezést eddig nem sikerült jól magyarítani, az átmeneti vezető vagy áthidaló menedzser például nagyon szerencsétlenül hangzik, és félrevezető is a lényeg szempontjából. Maradjunk hát egyelőre ennél a latin-angol kifejezésnél.

Amikor Gyurcsány megbukott, két lehetőség merült fel. Az egyik, hogy a tulajdonosok azonnal válasszanak új embert a cég élére. De az is védhető érv volt, hogy ha már egyszer ezt a modellt (a vezérigazgatást) választották a tulajdonosok 2006-ban a következő négy évre, akkor vigyük ezt végig. A cégmenedzsment (azaz: a parlament) ezt az érvet fogadta el, és az üzlet logikája szerint ilyenkor egy interim menedzsment következik. A politika logikája szerint egy áthidaló politikus, egy átmeneti miniszterelnök következne, mint például Antall József halála után Boross Péter. De mivel itt nem a politika logikája érvényesült, maradt az interim menedzsment.

Az interim menedzser alkalmazásának egyik fő előnye, hogy nagyon gyorsan nyélbe üthető. Egy hosszabb távra alkalmas vezérigazgatót találni hónapokig, akár egy évig is eltarthat, alkalmas interim menedzser sokkal hamarabb horogra akad. Az a néhány hét, amíg Bajnait megtalálták, jogosan tűnt kutyakomédiának, de mégis csak néhány hét volt, nem jó néhány hónap, mint egy választás tető alá hozása. Utána megkezdődött a kísérlet második fele: hogyan működik egy interim menedzser az ország élén?

Most, Bajnai Gordon ideje harmadánál már eléggé világosan látszik, hogy sikeres abban, amit elvállalt. Ezt nemcsak a gazdaság javuló esélyei és a befektetők bizalmának lassú újraéledése mutatja, hanem még inkább az, hogy az ellentábor visszavett a pocskondiázásából. 'k választási győzelmük után amúgy is szembekerültek volna azokkal a problémákkal, amelyek jelentős részét most az interim menedzser megoldja, nem törődve azzal, hogy azután újraválasztják-e - ez szóba sem jöhet, hisz eleve egy évre szerződött. ' nem politikus, nem is vezérigazgató, hanem interim menedzser. Akár a hét mesterlövész John Sturges emlékezetes filmjében: amikor a szerződésük lejár, új kalandot, új interim menedzseri feladatot keresnek majd - már ha ezt túlélik. A filmben a hét "interim menedzserből" három maradt életben, és ez az arány nem is tűnik nagyon rossznak.

Az interim menedzser esetében a siker nem azt jelenti, hogy rendbe tette a céget, mert nem ez a feladata. Az interim menedzser sikere az, ha szerződése lejártakor emelt fővel távozhat, mert a céget rendbetételre alkalmas állapotban adja át. Hogy ki legyen az, aki megpróbálja ténylegesen rendbe is tenni, azt döntsék el a tulajdonosok az ő távozása után, ahhoz neki már semmi köze.

Úgy tűnik, a kísérlet, amibe az ország 2006-ban belevágott, talán mégsem végződik teljes kudarccal. A kísérlet lényegi eleme megbukott, és ez akár egy általános, nemzetközi érvényű tapasztalat lehet a politológia tudománya számára: nem lehet egy országot vezérigazgatni, a politika alapvetően más szakma, mint a vállalatvezetés. Ugyanakkor a gazdaság logikája bizonyos esetekben érvényes a politikában is: az interim menedzsment intézménye itt is lehet működőképes. Talán jobb is, ha a nevén nevezzük, és nem hívjuk a politika félrevezető szótára szerint "szakértői kormánynak".

Csak annak drukkolok, nehogy megkísértse Bajnai Gordont a politikai siker látszata. Isten őrizz, hogy engedjen az MSZP előre borítékolható nyomásának, és miniszterelnök-jelöltként induljon a következő választásokon. Még ha addigra kirobbanóan sikeres lesz is a tevékenysége, az akkor sem politikai siker, hanem interim menedzseri. Utána, akárki nyeri is a következő választásokat, Radnóti szavaival "a föld bölcs rendje visszatér". A politikát újra annak a szakemberei csinálják: "állatok és kalászok rendje ez, nehéz / s mégis szelíd szolgálati szabályzat."

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.