Egotrip

Mindenkinek lexikon a feje. Lexikonnak nevezzük ugyanis a nyelvészetben valamely nyelv szavainak összességét, a "szókincset". A lexikon görög jelentése "szavakkal kapcsolatos" (alapja a lexis, magyarul "szó"), és így a lexikon értelme eleinte "szavas könyv", azaz "szótár, szójegyzék" volt. A mai "enciklopédia" értelem jóval később, a 18. században terjedt el, amikor elkezdtek olyan ismerettárakat készíteni, ahol a tudnivalókat nem tárgykörök szerint, hanem betűrendesen (azaz címszavak szerint, "lexikálisan") sorolják föl.

Amikor az asszisztensnő számhoz emelte a tükröt, visszafojtottam a lélegzetem, pedig éreztem, most élek csak igazán. A jobb felső hármasban ott volt végre, amire annyira vágytam, a vörösen szikrázó drágakő, annak ellenére is parázslón, hogy jeges fényben fürdött - neonban majdnem. A fogorvos is mosolygott. A félig lehúzott reluxán beszökő napfény mókás csíkokat festett az arcára, évődtünk. Híres emberekről. Sztárokról. Gondolhatjátok, mekkorákról.

Küzdelem a halhatatlanságért

Megegyeztünk: két kötet (mint a Karamazovok, mint a hét nagy Chandler, mint Beckett összes művei stb.) lenne, ha el akarnád mondani, mi volt a Tiszta Rendőr nevű ló meg nem fogadásának története mögött; mi lett az egésznek a következménye. Sőt, mi lesz még! Ez aztán két joyce-i regényfolyam, regénydzsungel volna.

Nézem a sövényt, kilátszik-e a fejem belőle. A sövénybe belevágtak egy padnyi helyet, a padnyi helyen pad, leülök. A szomszédos bevágás padján fiatal fiú ül, maga elé hajol, arca kezében, hátán hátizsák. Leülök, leültem. Előttem a villamossín, dupla, egy pár oda, egy pár vissza.

Nyelvi-logikai-filozófiai megfontolások

Jól jönne most néhány fifikás pénzügyi szakember, hogy kicsit megkozmetikázza az egyre randább fizetési mérlegünket. Valahogy úgy, ahogy a mostanság sokat emlegetett IMF-csatlakozás idején. Nem tudom, kellenek-e az ilyesmihez pénzügyekben jártas, szigorúan titkos megbízatású káderek, vagy elegendő néhány, kódszám nélküli, titoktartásra kötelezett állami hivatalnok. A húsz évvel ezelőtti történet ugyanis - finoman fogalmazva - legalább annyira az IMF illetékeseinek átveréséről szólt, mint amennyire a szovjet testvér éberségének elaltatásáról.

Minden rosszban van valami jó. Mert noha ő hiába dolgozott, teljesen értelmetlen volt a felkelés érdekében pontról pontra megtervezett, komolyan vett, hősi erőfeszítéseket tennie, fölöslegesnek bizonyult az a kétségtelen részsiker, ami által a bal talpa most készenlétben, a további parancsokra várva a rongyszőnyegen nyugodott, ámde a nő odalent megmaradt. Ennek pedig, hogy nem verték agyon, mivelhogy a szerelembe beleegyezett, s további kekeckedés helyett a két felajzott úrral egyre távolodó bájcsevej közepette vágycsillapítás céljából kéróra távozott, megvolt az a lelki hozadéka, hogy nem kellett közbeavatkoznia, ekképp pedig - értelemszerűen - felkelnie se; s nyugodtan mondhatom, számára jelenleg ez volt a legfontosabb. Átfutott az agyán valami régen érzett megkönnyebbülés, hogy akkor most nem szükséges bravúrt bravúrra halmoznia, erőnek erejével megmozdulnia; tárgyavesztett lett a kínkeserves feltápászkodás, s ahogyan volt, minden úgy marad. Úgy marad, ismételte gondolatban nyomatékkal: ahogyan volt, minden úgy marad, mialatt kísérletet tett rá, hogy a hál´ istennek elsietve lehelyezett bal lábát a kanapéra emelés módszerével visszategye. Ámde ettől, ahogyan ezt elakadt, rossz gramofonként harmadszor is leszögezte, mintha soha nem is lett volna, villámgyorsan szertefoszlott a megkönnyebbülés. Volt, nincs. Egy másodperc alatt elfújta a szél. Rémülettel figyelt befelé. Igen, ismerte be, nem tévedés - persze miért is lenne az -: tartalmilag megfordult benne a dolog - ami jó volt, rosszra változott. Egy perce még pozitív volt az odabent időközben akaratlan módon sokadszor is megismételt rövid mondat üzenete, ám most az előjel átment kőkemény mínuszba, s ettől a hős betojt nagyon.

Az öregasszony ott ült a szobában. Éppen kinézett az ablakon. Megfordult a fejében, hogy kimegy a vécére, de hideg volt, különben is a macska már kint vizelt. Lehúzta a redőnyt, és elsírta magát, aztán elmosogatott. Nagyon magányosan élt, mindenkije meghalt, már csak ő maradt hátra. Azt mondta az orvos, hogy ő viszont sokáig fog élni, használja ki. De az öregasszony már nehezen lélegzett, ezért nem tudta kihasználni. Sokszor az ablakból figyelte a forgalmat, volt, hogy egy-egy hosszú pirosnál elaludt, úgy ébredt föl éjszaka, hogy az ablakban alszik, hull rá az eső, vagy fújja a fejét a szél.

Négyéves forma kisfiú és kislány utazott a trolin, egy hirtelen fékezésnél összekoccant a fejük. "Öszszeütöttük a fejünket!" - kiabálta a kisfiú nevetve. Elgondolkoztam (mert a nyelvész gyakran gondolkozik): mi mindent tud már ez a gyerek ebből a nyelvből! Tudja, hogy ez egy úgynevezett "pro-drop" nyelv, tehát nem kell kitenni a névmást (nem *Mi összeütöttük...). Ilyen nyelv sok van (pl. olasz, lengyel, arab), így hát ez nem olyan meglepő. De az már meglepő, hogy a magyarban a "pro-drop" tulajdonság annyira erős, hogy a birtoklás jelölésekor is elmarad a névmás (tehát nem *a mi fejünket).

Az MNB-törvény javasolt módosítása csorbítja a jegybank függetlenségét - állítja közleményében a bank elnöke. Megállapítását arra alapozza, hogy az Európai Unió országaiban nem működik politikai pártok képviselőiből álló testület a jegybankokban. A módosítás ugyanis visszaállítaná az 1991-ben hatpárti konszenzussal kialakított rendet, amelyben az MNB tulajdonosi kontrollját és belső ellenőrzésének irányítását a pénzügyminiszter képviselőiből és a parlamenti pártok delegáltjaiból (például hat évig e sorok szerzőjéből is) álló felügyelőbizottság látta el, és amelyet éppen egy éve szüntetett meg az előző kormány.

K. Dezső jókedvűen ébredt. Már hónapok óta nem ébredt jókedvűen, s ettől még jobb kedve támadt. Nézzük csak, gondolta, mert ilyenkor mindig valami fontos teendő után kell néznie, különben jókedv, ihaj, elinal, mikéntha macska, beül a búbánatos Depresszóba, föl a bárszékre, rostokol a nap estig.

Isten őrizzen attól, hogy az első száz napban lekutyapicsázzam szeretett kormányunkat, de szeretett (főleg: választott) miniszterelnökünkön már most mutatkoznak az elorbánosodás jelei, jó lesz, ha vigyáz.