1984 - forint
Vajon melyik vállalat "a régió vezető közlekedési szolgáltatója"?
Úgyse találnák ki, inkább megmondom.
A BKV.
Nem akárhonnan tudom ezt én sem: a HÉV-en a cég által elhelyezett plakátokról. Nagy öröm, amikor egy vállalat kimagaslik a többi közül, kitartó munkával lehagyja riválisait, jeleskedik a termékfejlesztés, a minőség és a hatékonyság terén, és ezt a sikert egészséges önbizalommal, büszkén a világba kiáltja. Az elsőség ténye önmagában kevésbé lelkesítő persze, ha vállalatunknak egyetlen versenytársa sincs - de mit kell állandóan fapadon is a szálkát keresni! (És mi az, hogy "a régió vezető" izéje? Melyik régióé?)
A plakátok azonban ennél többet is elárulnak. Néhány szép kördiagram segítségével azt is megmutatják, hogy a diákok és nyugdíjasok HÉV-bérletének ki mekkora részét fizeti. Ha ön történetesen diák, és Szentendrén lakik, akkor egy HÉV-bérletért 1984 forintot szurkol le. Ezt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5507 forinttal egészíti ki, míg az állam - mondja a plakát - 11 946 forinttal járul hozzá. Ha ön ennél rövidebb távolságot tesz meg, a Fővárosi Önkormányzat is beszáll. Hasznos és előremutató lépés ez: a BKV tájékoztatja a t. utazóközönséget arról, hogy mennyivel járulnak hozzá az adófizetők az ő utazásukhoz. Nincs is jobb módja az adótudatosság növelésének, mint az ilyen tájékoztatás! Izgalommal várom a pillanatot, amikor más vállalatok is - például a MÁV, a Malév, a Vértesi Erőmű, néhány magas adókedvezményt élvező magán-telefontársaság, telekre olcsón szert tett bevásárlóközpont - hasonló táblázatokon érzékeltetik vevőikkel, hogy az adófizetők mennyivel segítik az általuk kínált szolgáltatás előállítását. Az adótudatos állampolgár feladata pedig az, hogy elgondolkozzon: vajon jól vannak-e elköltve az ő adóforintjai?
Ez alkalomból tennék fel én is néhány kérdést.
Kezdjük mindjárt a filológiával. Az állam és a GKM egészíti ki a bérlet árát, állítja a közlés: ezek egymással azonos rangú, külön szereplők lennének? Nem inkább az egyik a másik része? Én megsértődnék annak a helyében, akitől a többi pénz jön - miért csak Kóka Jánosnak jár a reklám? Nyilván nem maradhat le a többi minisztérium sem ebben a versenyben. Remélem, nemsokára a Környezetvédelmi Minisztérium fizet be minket egy lityi ivóvízre, repülőutunkat megfinanszírozza a külügy! És jövőre a 20 forintos Soproni Ászokon is olvashatunk néhány ilyen hirdetést, nem beszélve a 3,60-as kenyérről.
S az vajon nem túlzás-e, hogy az összesen majd' 20 ezer forintos bérlet úgy 80 százalékát az adófizetők állják? Jó-e az, hogy a diákok szüleinek napi egy óriás túrórudijába kerül a 30 kilométeres bérlet, az adófizetőknek viszont további négyet kell hozzápakolniuk? Miért gondoljuk természetesnek, hogy ezért a szolgáltatásért csak ennyit kell fizetni, miközben a legtöbb más termék esetében elfogadjuk, hogy nem lehet alacsonyabb az ára, mint amennyiért elő lehet állítani? Vagy ha a HÉV-bérlet ára napi két túrórudira nőne, akkor a gyermekek nem járnának iskolába, és ez a társadalom számára kimondhatatlan veszteséget okozna? Aligha. Netán az a célunk az alacsony árral, hogy az agglomerációban élők inkább HÉV-vel járjanak, és ne autóval, mert úgy forgalmi dugót okoznak? De ha ez a baj, akkor miért a HÉV-bérletek támogatására kell az adófizetők pénzét fordítani? Nem lenne ennél hatásosabb és igazságosabb, ha az autózóknak kellene fizetniük a városba való belépésért?
S vajon, ha már úgy dönt a társadalom, hogy az agglomerációban élők egy része (az, amelyiknek a HÉV vonalán van szerencséje lakni) ily méretes támogatást érdemel, akkor mi az indoka annak, hogy ezt a pénzt ne készpénzben kapják meg? Vagy gulyásleves, müzli, óriás túrórudi formájában? Bizonyára vannak köztük olyanok, akik a 16 ezer forintnak jobban örülnének, mint a HÉV-bérletnek. Adja hát oda nekik az állam! Sőt, mi lenne, ha be se szedné tőlük adó formájában? Ja, akkor esetleg nem a HÉV-bérletre költenék, hanem olyan dolgokra, amiknek jobban örülnének, és jeggyel utaznának a BKV járatain? De mi is a cél? Az, hogy a családok minél jobban éljenek, vagy az, hogy a BKV a régió vezető szolgáltatója lehessen?
A BKV vezető pozícióját nem a kiváló minőségnek vagy a termékfejlesztésnek köszönheti. Hanem annak, hogy az állam ennyit fizet neki - és csak neki. Például ön is megállapodhat egy háromgyermekes családdal, hogy havi háromszor 1984 forintért mindennap iskolába viszi a gyermekeket. Ezt nyugodtan megtehetné. De arra mérget vehet, hogy sem a GKM, sem az állam nem tesz hozzá az ön vállalkozásához egy fillért sem. Akkor sem, ha ön például egy taxivállalat vagy egy vasúttársaság lenne, és felajánlaná, hogy ennél kevesebb támogatásért is elviszi a gyermekeket a fővárosba. Ez a verseny kissé kiegyensúlyozatlan - mintha nekem egy futóversenyen 100 métert kellene futnom, a többi hülyének meg 500-at. Én még egy kiadós ebéd után is elvonszolom magam 30 másodperc alatt a célig - és utána lelkesen hirdetem, hogy én vagyok a világ legjobb futója.
Verseny nélkül csak ilyen győztesek születnek. A fogyasztók biztos nem fognak közéjük tartozni. A többszereplős versenyben viszont csökkenhetnek az árak és javulhat a minőség. Írjon ki a főváros, a GKM, az állam pályázatot, amelyen bárki indulhat, és az nyer, aki eleget tesz a minőségi követelményeknek, és a legalacsonyabb árat ajánlja. Vagy hirdesse meg az állam, hogy milyen feltételekkel lehet közlekedési szolgáltatást indítani Szentendre és Budapest között, és ha valaki bármely szolgáltatónál bérletet vesz, azt egészítse ki az állam ugyanakkora összeggel, amekkorát a BKV megkap. És ha egy ilyen versenyben győz a BKV, hát legyen büszke rá.
Addig is azonban egy újabb sorozat plakátot javaslok kiragasztani a HÉV-szerelvényeken. A következő tartalommal: "A BKV a régió vezető közlekedési szolgáltatója" feliratú plakátok költségének ekkora részét fizette ön, akkorát a GKM, amakkorát pedig az állam. Az ön adójából.
