Kálmán C. György: Magávalóság

  • 2001. november 1.

Egotrip

Amióta főmérnök vagyok, ég a kezem alatt a munka, virágzik a gyár, az én képzelőerőm áldott mozgató energiája meglátszik mindenen.

Exegi monumentum

Amióta főmérnök vagyok, ég a kezem alatt a munka, virágzik a gyár, az én képzelőerőm áldott mozgató energiája meglátszik mindenen.

Kivágtam az irodából a hamuszürke acélvázas svéd bútorzatot, legyen emberi, meleg, barna koloniál, torontáli a falon (édes Erdély!), diszkrét vízköpő Zsolnay a sarokban. Azt a vén trotli Bernáthnét áttettem a bérelszámolásba, Esztike jobban mutat, angolul is pötyög valamit, hetente egyszer-kétszer, hm, túlórázunk. A hároméves japán szolgálati kocsit nullára írattam, a Saab az én stílusom.

De ez csak a szűkebb házam tája, hogy így tréfásan fogalmazzak, bátran mondhatom, hogy az egész gyár arculatot váltott az én elképzeléseim nyomán. Tavaly volt tízéves a káefté, rendeztünk zsákbanfutást és tréfás vetélkedőt, mindenki kapott lufit, parkosítottuk a hátsó udvart, gyepszőnyeg, muskátli, bukszus, tuja. Én találtam ki. Volt oklevél is, az igazgató adta át, régi haver, még a régi időkből.

És hát a fejlesztések. Voltak morgolódások a száraztekercselőktől, hogy a túlórák, munkavédelmi szempontok meg anyagellátás, ilyesmi. No, kapott az egész részleg tágas öltözőt, kugliteremmel, férfi-női tusoló, szabadidős futópadok, három szobabicikli. Az egész gyár a csodájára járt. A gazdasági igazgató is jó barát, kigazdálkodta. Összejár a két család, lórumozni, kanasztázni, még zenét is hallgatunk. A Bánk bánt meg A mosoly országát. Fejlődik a gyár, nem sajnáljuk a pénzt a beruházásoktól. Nem érzed jól magad a száraztekercselőknél? Gondjaid vannak? Bérproblémák, múló egészségügyi panaszok, szervezési nehézségek? Ugyan már. Hát kinek van még kugliterme a gyárban, férfi-női tusolóval, szabadidős futópadokkal, három szobabiciklivel, s mindez egy építészetileg is kiemelkedő környezetben?

Kedvező anyagi feltételek, bázisalapú rendszerszervezés, előremutató szemlélet, hatékony szociális odafigyeléssel párosulva, én már csak azt mondom, így kell ezt csinálni, és mindenki megtalálja a számítását.

Egy új üzemcsarnokot is terveztettünk, az igazgató barátnéja fél áron megcsinálta. Az oldalába még egy istálló is odafért, ha jön a külföldi partner, körbe lehet lovon vezetni, kis helyi szín, lássa, milyen nép ez a miénk. Építkezni kell, nagyot mutatni, örököt, maradandót alkotni.

Az az igazság, hogy a hardver számít. Voltam néhány éve egy számítógép-történeti kiállításon, szépen lehetett látni, hogy a böhöm, szobányi vasszörnyetegek hogyan alakultak át kézhezálló, csillogó, pehelykönnyű mütyürökké, hogyan lapult le és csinosodott a monitor. Ki emlékszik arra, hogy melyiken milyen programok futottak? Hogy melyiket mennyire használták ki, mire használták egyáltalán, és megbirkózott-e a feladattal? Kit érdekel, hogy a legfrissebb modellt csak amőbázásra vagy pasziánszra használja-e az ember? A hardver emlékmű, most hadd fogalmazzak költőileg: útjelző az időben. Innen merítettem én is az ihletet. Nem működtetni kell, nem jóltartani, nem adni, nem a kedvet keresni, nem formálni, alakítani, karbantartani, gondozni - hanem teremteni, építeni, emlékezetessé tenni. Senki nem fog emlékezni arra, hogy milyen jól vagy rosszul érezték magukat a dolgozók az én főmérnökségem alatt, még a termelés hatékonysága, a termékszerkezet-váltás vagy a későbbi fejlesztések megalapozása is hamar feledésbe merül, akár sikeres volt, akár nem - de az a tízéves évfordulós megemlékezés (oklevelekkel), hogy parkosítottuk a hátsó udvart (gyepszőnyeg, muskátli, bukszus, tuja), az új öltözőcsarnok, a rekreációs center, istálló és lovarda, irodai felújítások. Igen sok pénzt pályázati úton is szét akartunk osztani, nem mi tehetünk róla, hogy a dolgozók nemigen vették igénybe, mindenféle olcsó kifogásokkal jöttek, szerintem egyszerűen nem is kell nekik, a fene a jó dolgukat. Azért az év végi szilveszteri bulin (mert az is lesz!) kihirdetjük, hogy milyen hatalmas összeget bocsátottunk a rendelkezésükre. A többi nem a mi gondunk, végül is.

Az az igazság, hogy nem is nagyon érdekel, hogy ki mit szól a gyárban, hogy összesúgnak a hátam mögött. Fejlődik-e, épül-szépül-e az üzem, nagyobb-e a dicsősége, szétárad-e a fénye? Na ugye. Káprázatos feltételek teremtődnek, tessék megtölteni tartalommal. Teremtünk, nem a piti hétköznapokkal foglalkozunk. Híres leszek. Nemsokára buszmegállót is létesítenek a gyárnál. A nevem ott szerepel az alapkövekben és az épületek falán, arannyal futtatott kis márványtáblán.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.